Ideggyógyászati Szemle - 1973;26(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1973. DECEMBER 01.

Az éberségi szint hatása a Petit Mai paroxysmusokra

DR TOMKA Imre

A szerző 21 PM epilepsiás betegen 18 nappali telemetriás és 44 éjszakai alvásos poligráfiás felvételt készített. Napközben a szabályos 3 cps tüske és hullám paroxysmusok az esetek felében csoportos eloszlást mutattak. A PM elektromos paroxysmusok és a tudatbeszűkülés kapcsolata .jelentős inter- és intraindividuális ingadozást ad: időnként 15-20 sec-os elektromos paroxysmusok sem járnak tudat beszűküléssel. Alvásban az elektromos kisülések fokozatos morphologiai módosulást mutatnak. Elsősorban a lassú alvás epileptogen hatású, melyben maximummal a 2. stádiumban erősödnek fel az epilepsiás elektromos jelek, histogramm értékük általában 15-25% között ingadozik. Az alvás alatt észlelt 59 klinikai rohamból 56 a lassú alvásban, 3 REM-ben jelentkezett. REM-ben 11 felvételen észlelt teljes kisülésgátlást, 29 görbén általában 2-4 sec-os, ritkán 10-12 sec-os morphologiailag az ébrenlétinek megfelelő paroxysmusokat rfgistrált. 4 görbén REM-ben paroxysmus facilitatio jelentkezett az ébrenléti és lassú alvás alatti értékekhez viszonyítva, ami a nem specifikus thalamikus rendszernek REM alatti elégtelen depressiója mellett még egyéb factorok közreműködését is feltételezi. A REM, lassú alvás és ébrenlét közötti átmeneti állapotok facilitálják a PM elektromos paroxysmusokat. E kritikus állapotokat szerző részletesen elemzi.

Ideggyógyászati Szemle

1973. DECEMBER 01.

A fehérje-fractiók normál értékei natív (nem koncentrált) liquorból készült, ezüstözéssel festett elektrophoretogrammokon

DR KERÉNYI László, GALLYAS Ferenc

A fizikai előhívásos ezüstözéssel festett, nativ liquorból készült agarelektrophoretogrammok fotometriás értékelésénél normálisnak fogadhatók el azok az eredmények, melyekben az albumin relatív mennyisége 44,8 és 57,2%, az a l-globuliné 3,0 és 7,0%, az a-2 globuliné 5,9 és 11,1 %, a B globuliné 13,1 és 17,5%, a T globuliné 3,3 és 8,1 %, a Y globuliné 6, 7 és 13,1 % az elő-fractióé (praealbumin) pedig 1,6 és 7,6% közé esik.

Ideggyógyászati Szemle

1973. DECEMBER 01.

Ausztrália antigen vizsgálatok psychiatriai intézetben

DR FEJÉR Artur, DR PENKE Zsuzsanna, DR LENDVAI Béla, DR GÁLDI Zoltán

A szerzők a klinikai és laboratóriumi vizsgálatok egybevetésével megkísérlik a talált eredmények klinikai jelentőségének tisztázását és az ebből eredő gyakorlati teendők meghatározását.

Ideggyógyászati Szemle

1973. DECEMBER 01.

Psychologiai problémák oralis contraceptivumokat szedő nőknél

DR KOVÁCS Miklós

A szerző az oralis contraceptivumok psychés mellékhatásaival foglalkozó irodalmi adatok rövid áttekintése után saját anyagát ismerteti. Felhívja a figyelmet azokra a sajátságos psychogen mechanizmusokra, melyek ilyenkor érvényesülhetnek. Véleménye szerint az oralis contraceptivumokat szedő nőknél észlelt „mellékhatások" minden valószínűség szerint nem a tabletták pharmakologiai effectusával, hanem a fogamzásgátló tabletták szedésének tényével hozhatók összefüggésbe. Ismerteti a szubjektív mellékhatások megbízható értékelésének módszerét. Fontosnak tartja a tablettákat szedő nők megfelelő felvilágosítását, a praemorbid személyiség megismerését és neuropsychiatriai vizsgálatukat.

Ideggyógyászati Szemle

1973. DECEMBER 01.

A radioaktív izotópok használata az agy vérkeringésének vizsgálatában

SZALONTAI Károly, ROCHLITZ Szilveszter, MOLNÁR László

Szerzők röviden ismertetik az agy vérátáramlásának mérésére használt radioaktív-clearance módszer technikáját. Foglalkoznak a vizsgálatokban nyert clearance-görbék matematikai értékelésében elterjedt eljárásokkal. Javaslatot tesznek új matematikai módszer alkalmazására, amelynek révén a clearance-görbék értékelése a korábbiaknál egyértelműbb adatokat szolgáltathat.

Ideggyógyászati Szemle

1973. DECEMBER 01.

Angiographiával kórismézett és gyökeresen operált arteriovenosus angioma a gerincvelő nyaki szakaszán

DR FÉNYES György, DR HUSZKA Endre, DR HEIMER Lajos, DR CSEPREGI Erzsébet

Szerzők a gerincvelő középső- és alsó nyaki szakaszára localizálódó arteriovenosus angioma radikális eltávolítását ismertetik. Irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján vázolják a kórforma diagnostikáját és műtéti kezelését.

Ideggyógyászati Szemle

1973. DECEMBER 01.

Antiepilepticumok vérszintjének vizsgálata epilepsiás betegeknél

DR MOLNÁR Gyula, DR MAROSFI Sándor, DR KARCZAG István, FODOR Anikó, DR HALÁSZ Péter

151 epilepsiás betegnél 411 diphenylhydantoin és 155 betegnél 381 phenobarbital meghatározást végeztünk serumból spektrofotometriás módszerrel. A vizsgálati csoportokat az osztályon fekvő és a járóbeteg ellenőrzés alatt álló különböző typusú epilepsiás betegek alkották.

Ideggyógyászati Szemle

1973. DECEMBER 01.

Gerincvelői daganat és értorzképződmény együttes előfordulása gyermekkorban

DR KISS Mária, DR SALAMON Éva

3 éves fiú betegüket mutatják be, akinél 1/2 éve időszakos hasi fájdalmak jelentkeztek, majd fokozódó gerincferdülés mellett paraparesis alakult ki. A műtéti lelet érdekessége, hogy az alsó háti szakaszon értorzképződményt, e felett pedig infiltratív tumort (gliomát) találtak. A pathologiai kép discussióját irodalmi utalásokkal egészítik ki és felhívják a figyelmet a korai diagnosis és műtéti megoldás szükségességére.

Ideggyógyászati Szemle

1973. DECEMBER 01.

Érző idegrostok vezetési sebességének meghatározása emberen

DR SZIRTES Gábor, DR VIRÁGH András, DR HASZNOS Tivadar

A szerzők 10 kontroll-egyénnél regisztráltak érző ideg actiós potentialokat. A mért latentiák alapján kiszámították a vizsgált személyek jobb oldali n. medianusa alkari érző rostjainak vezetési sebességét. Az irodalmi értékeknek megfelelő adatokat nyertek. A distalis érző vezetési sebesség irodalmi adatokkal megegyezően, az alkari szakaszénál alacsonyabbnak bizonyult. Az esetek felénél a sensoros impulsus befutását a központi idegrendszerbe corticographiával igazolták. Az érző válaszok átlagolásában sokcsatornás analysatort használtak fel. Kiemelik az átlagoló módszer szükségességét kedvezőtlen jel/zaj viszony leküzdése,  valamint előnyeit a latentia-mérés pontosítása vonatkozásában.

Ideggyógyászati Szemle

1973. DECEMBER 01.

A trihexyphenidyl-hallucinatio mechanizmusának hypothesise

DR KISSZÉKELYI Ödön

A szerző a trihexyphenidyl abusus észlelése, saját vizsgálatai és az irodalom dopamin-anyagcseréjével kapcsolatos közlései alapján a trihexyphenidyl hallucinatio kialakulási mechanizmusának hypothesisét írja le. Véleménye szerint e mechanizmusban döntő szerepe van a dopamin-anyagcserének.

Ideggyógyászati Szemle

1973. DECEMBER 01.

Beszámoló a Fulton Society „Neurotropic Drugs and Behavior" szimpoziumáról

DR KNOLL József

A Fulton Society VI. szimpoziumát rendezte 1973. szept. 8-9 között Barcelonában. Ez a Társaság szimpoziumait a Nemzetközi Neurológiai Kongresszushoz kapcsolja és minden alkalommal más témát tűz napirendre. A VI. szimpozium, mely a X. Nemzetközi Neurológiai Kongresszushoz (szept. 8-15.) csatlakozott, ill. annak része volt, a neurotrop vegyületek és viselkedés közti összefüggést vitatta meg.