Ideggyógyászati Szemle

Szérum kreatin-foszfokináz és aldoláz aktivitás mérése elektroshockban

DR. LIPCSEY Attila1, FEKETE Istvánné2

1974. AUGUSZTUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1974;27(8)

Különböző diagnosisú psychoticus betegeknél serum izom-enzim aktivitásokat mértünk klasszikus electroshock, majd relaxatios electroshock alkal- mazása után. ES kezelések után mérve a serum-enzim aktivitást az esetek igen jelentős százalékában fokozott aktivitást találtunk. Relaxatios ES alkalmazása után a serum-enzim aktivitás nem mutatott emelkedett értéket. Bevezetett módszerünkkel alkalmas methodicát találtunk a klasszikus electroshock szövődményei közül az izomzat érintettségének kimutatására. Ezen vizsgálataink is amellett szólnak, hogy az electroshock kezeléseket izomrelaxatios védelemben végezzük, ilyen módon — e kezelés egyéb előnyei mellett — a vázizomzat károsodását is elkerülhetjük.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Neurológiai és Psychiatriai Klinikája
  2. Veszprémi Megyei Tanács II. sz. Kórháza Sümeg, Neuro-Psychiatriai Osztálya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az agy vérátáramlásának és szénhydrát-anyagcseréjenek kapcsolatáról

MOLNÁR László

Szerző ismerteti az agy vérátáramlásának és szénhydrát-anyagcseréjének leglényegesebb jellegzetességeit. Vázolja a glukose-lebontás kémiai folyamatát. Áttekinti azokat az irodalmi adatokat, amelyek a központi idegrendszer szénhydrát-anyagcseréjének és a liquor cerebrospinalis összetételének kapcsolatával foglalkoznak. Felsorolja a vizsgáló módszereket, amelyek révén az idegrendszer energiaháztartásának megítélésére lényeges adatok nyerhetők. Foglalkozik az agy vérátáramlása szabályozásának kérdésével, a szabályozásban szerepet játszó idegi és anyagcsere folyamatokkal és a közöttük levő összefüggésekkel. Részletesen tárgyalja az idegrendszer energia háztartásának kóros változásait, felismerésükben és a prognosis megítélésében használható adatokat. Megállapítja — saját tapasztalatai alapján is —, hogy a liquorban található szénhydrát-anyagcsere termékek vizsgálata révén fontos felvilágosítást nyerhetünk a kórfolyamatok károsító hatásának fokáról, de nem a kórforma természetéről.

Ideggyógyászati Szemle

Serurn lithiurn szint ellenőrzés tapasztalatai

DR. SZŰCS Rozália, DR. LENDVAI Béla

A szerzők a lithium therapia során, lángfotometriás módszerrel tanulmányozták a serum lithium értékeket. 248 beteg 1524 egymást követő mintájában a lithium 44%-ban a therapiás tartományon belül, 37%-ban ezen optimális koncentráció alatt helyezkedtek el. A minták 10%-a lithiumot nem tartalmazott. 7%-ban 1,4—1,9 maeq/1 között, 2%-ban pedig toxikus szinten volt. Eredményeik alapján hangsúlyozzák, hogy a therapiásan hatásos vérszint csak a rendszeres serum lithium ellenőrzés alapján állítható be.

Ideggyógyászati Szemle

Klinikai tapasztalatok Tremarillal Parkinson-syndromában

DR. KOVÁCS Miklós

A szerző 45 Parkinson-syndromában szenvedő betege közül 30 — részben önállóan, részben kombinált formában — Tremaril kezelésben is részesült, kezelésük során szerzett tapasztalatát ismerteti. Célszerűnek tartja a gyógyszer kombinált formában történő alkalmazását, mert ilyenkor az egyéb parkinsonos tünetek javulása mellett a tremor csökkenésében is nagyobbmérvű javulás figyelhető meg, mint önmagában történő alkalmazás esetén, ugyanakkor a kombinált kezelés lehetőséget nyújt az egyes gyógyszerek adagjának csökkentésére is, ami az esetlegesen fellépő mellékhatások jelentkezésének valószínűségét jelentős mértékben csökkenti. A therápiás effectus objectiv mértékének megítélésében egyszerű teszteket alkalmazott. Az irodalmi tapasztalatokkal összhangban viszonylag csekélyszámú beteganyagán végzett megfigyelései inkább kedvező therápiás effectusra vonatkozó adatokat erősítik meg.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok az Atropin hatásmechanizmusának kérdéséhez

DR. MOLNÁR László, DR. ZSADÁNYI Ottó

Szerzők a fájdalom-, a tapintási-, a fény- és a szag-ingereknek az EEG-re gyakorolt hatását tanulmányozták 1. éber, 2. barbiturátokkal altatott és 3. Atropin-comában levő betegeken. Vizsgálták, hogy az említett körülmények között miként változtatják az ingerek hatását a catecholaminok és a Papa-verin. — Az Atropin és a barbiturátok egyaránt alváshoz hasonló állapotot idéznek elő, de — a szerzők nézete szerint — az Atropin-coma jellegzetességei inkább hasonlítanak a physiológiás alváshoz, mint a barbiturát-alvás sajátságai. Az Atropin-coma „accelerált alvásnak” tekinthető, amelyet a physiológiás alvástól főként az „orthodox” és a „paradox phasisok” gyors váltakozása különböztet meg. Feltehető, hogy az Atropin-coma therapiás hatása azokon a mechanizmusokon alapszik, amelyeknek a physiológiás alvásban is döntő jelentőségük van. — Elemzik az Atropin és a catecholaminok, valamint a Papaverin — a barbiturátok és a catecholaminok, valamint a Papaverin hatásai közti kapcsolatokat.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Nővér

Posztoperatív delírium nem gyógyszeres megelőzési és kezelési lehetőségeinek felmérése csípőműtéten átesett időskorú betegek körében – szisztematikus irodalomelemzés

VIDA Nóra, PAPP László

A delírium olyan komplex tudatzavar, melyet az éberség és a kognitív funkciók rövid idő alatt kialakuló és fluktuáló zavara jellemez. Az elmúlt évtizedben a delíriummal foglalkozó publikációk száma jelentősen nőtt, annak számos területére kiterjedően. A kutatók fókuszpontjában elsősorban a gyógyszeres megelőzés és kezelés áll. Az egészségügyi kiadások növekedése miatt azonban egyre fontosabbak azok a beavatkozások, melyek költséghatékony módon támogatják a gyógyítási-gyógyulási folyamatot. A vizsgálat célja: Jelen kutatás célja áttekinteni a delírium nem gyógyszeres megelőzési, illetve kezelési lehetőségeit csípőműtéten átesett, idős betegek körében. Szisztematikus szakirodalmi áttekintés a PubMed és a Wiley Online Library elektronikus adatbázisokban, 1999 és 2019 között publikált tanulmányok alapján. A nem gyógyszeres módszerek a célcsoportban szignifikánsan csökkentették a delírium incidenciáját (p=0,003–0,045), időtartamát (p=0,009–0,03), hozzájárultak az epizódok számának csökkenéséhez (p=0,03), valamint az enyhébb lefolyáshoz (p=0,0049–0,02). A korai mobilizálás és a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás hozzájárul a delírium incidenciájának csökkenéséhez. Az oxigénszaturáció mérése és szükség esetén szupplementáció alkalmazása, a megfelelő táplálkozás segítése, a hatékony fájdalomcsillapítás, a gyógyszerfogyasztás minimalizálása, az alvás segítése, illetve az érzékszervi károsodások csökkentése szintén hatással van a tudatzavarok előfordulására, a panaszok súlyosságára és időtartamára.

Nővér

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.

Hypertonia és Nephrologia

Az Európai Hypertonia Társaság 2021. évi irányelvei a rendelői, illetve rendelőn kívüli vérnyomásmérésről

A hypertonia (magasvérnyomás-betegség) világszerte a legfőbb morbiditásért, valamint mortalitásért felelős módosítható rizikófaktor. A hypertonia diagnózisának, valamint kezelésének alapja a vérnyomás mérése, melyet a további költséges vizsgálatok, valamint hosszútávú terápiás módszerek indikációjának megerősítéséhez vagy kizárásához rutinszerűen alkalmaznak. A nem megfelelő mérési módszer vagy pontatlan vérnyomásmérő használata potenciálisan a kórkép túldiagnosztizáláshoz és szükségtelen kezeléséhez vagy a diagnózis elmaradása esetén megelőzhető kardiovaszkuláris (szív-érrendszeri) betegségek kialakulásához vezethet.

Lege Artis Medicinae

A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében

KOVÁCS Mariann

Nemzetközi viszonylatban a segítő foglalkozású szakemberek kiégésének óriási szakirodalma van. Magyar nyelven különösen a legátfogóbb tanulmány ebben a témakörben Fekete Sándor pszichiáter tizenöt évvel ezelőtt született írása. Az elmúlt tizenöt évben az egészségpszichológiai, a magatartás-tudományi, az egészségszociológiai és az életminőség-vizsgálatok, valamint a munkastressz egészségkárosító hatása egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tudományos és a közéletben. A tanulmány első részében a kiégés fogalom határainak tisztázása, kialakulása, folyamata, mérése, kezelésének fő irányai kerülnek bemutatásra, a második részben pedig a kiégéskutatás harminc évének történetét ismerteti a szerző, különös tekintettel a legújabb nemzetközi és hazai kutatásokra, a kutatási trendek változásaira.