Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 127

Klinikai Onkológia

2018. MÁJUS 10.

Fúziók szolid tumorokban

KOPPER László

A genetikai fúziók a genomikai átrendeződés következtében alakulnak ki. Ide tartozik a kromoszomális inverzió, az interstitialis deletio, az amplifikáció vagy a transzlokáció. Mindezek képesek befolyásolni a daganatok keletkezését és progresszióját. A fúziókat először hematológiai tumorokon mutatták ki (például BCR-ABL), de megjelentek szolid tumorokban is, a technikák függvényében. Nagy érzékenységű szekvenátorral nyert adatokból kiderült, hogy fúziók ritkán fordulnak elő, ezen belül is kevés az onkogénként viselkedők aránya, a többi passenger, ami magyarázza a fals pozitív esetek nagy számát. Néhány fúzió, mint driver mutáció, terápiás célpontként való alkalmazását (ALK, ROS1, PDGFB) engedélyezte az FDA. Mint más célpontok kezelésénél, rezisztencia alakulhat ki, amelyet második és harmadik generációs szerekkel próbálnak meg kivédeni.

Klinikai Onkológia

2018. FEBRUÁR 10.

EMT (epithelialis-mesenchymalis átmenet) – CSC (daganatos őssejtek)

KOPPER László

A daganatellenes kezelés hatékonysága rendszerint korlátozott a gyógyszerekkel szembeni rezisztencia miatt. A szerzett rezisztencia egyik fontos oka az intratumoralis heterogenitás, ami a daganatsejtek fenotípusa közötti változatosságot jelenti egy tumoron belül. Ez a heterogenitás a genotípust érinti elsősorban. A daganatos őssejtek (cancer stem cell, CSC) a koncepció szerint képesek meghatározni a daganat progresszióját, a klinikai onkológia legnagyobb kihívásaként metasztázisok létrejöttét. Hogy ez kialakuljon, a tapasztalatok szerint hámeredetű daganatoknál az epithelialis karaktert mesenchymalisnak kell felváltania (epithelial-mesenchymal transition), ha nem is teljesen. A CSC fenotípusához tartozik, a normális szöveti őssejtekhez hasonlóan. a szerekkel szembeni rezisztencia, illetve a károsításokat követő regeneráció. Ezeknek a tulajdonságoknak a szabályozó mechanizmusa még alig ismert, de minden bizonnyal ebben genetikai és epigenetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Ha ezeket terápiás célpontként megismerjük, talán a leghatékonyabb kezelési stratégia birtokába juthatunk.

Korszerű Kaleidoszkóp

2017. DECEMBER 10.

Az antibiotikum-rezisztencia jelensége és következményei a családorvosi gyakorlatban

LUDWIG Endre

A baktériumok antibiotikum-rezisztenciája mint komoly, klinikai következményekkel járó probléma a 90-es évek eleje óta van jelen, és minden gyakorló orvosi szinten észlelhető.

Klinikum

2018. JANUÁR 23.

A magas fehérjetartalmú táplálkozás és a fizikai aktivitás véd a korral összefüggő izomvesztés és funkcionális hanyatlás ellen

Néhány klinikai vizsgálat eredménye arra utal, hogy a protein-szupplementáció felerősíti a testmozgás (rezisztencia tréning) hatását a vázizom-tömegre, azonban kevés tanulmány foglalkozik a fehérjében gazdag táplálkozás vázizom-tömegre és funkcionális státuszra kifejtett hatásával közösségben élő idősek körében, mindazonáltal egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a jelenlegi táplálkozási ajánlások (fehérje: 0,8g/testsúlykg/nap) nem fedezik az idősebbek szükségleteit.

Klinikai Onkológia

2017. SZEPTEMBER 10.

A melanoma célzott gyógyszeres kezelése

EMRI Gabriella

A melanoma gyakorisága napjainkban is növekszik, és bár többségben van a felismert daganatok között a vékony tumorvastagsággal jellemezhető melanoma, a metasztatikus esetek száma is nő. Metasztatikus és/vagy irreszekábilis melanoma szisztémás kezelésére napjainkban a molekuláris patológiai vizsgálati lelet függvényében célzott molekuláris gátlók vagy immunterápia első vonalban választhatók. A célzott gyógyszeres kezelés gyorsan kialakuló tumortömeg-csökkenést eredményez az esetek nagy részében, de a gyógyszer-rezisztencia miatt nagyarányú a hatásvesztés is. Célzott molekuláris inhibitorok és immunterápia megfelelő sorrendben történő alkalmazásától és/vagy kombinálásától a metasztatikus betegség prognózisának további javulása várható.

Klinikum

2016. JÚNIUS 29.

A glükokortikoid-receptorok jelentősége lupusos betegek glükokortikoidra adott terápiás válaszának meghatározásában - A Figyelő 2015;1

BAZSÓ Anna

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) kezelése a mai napig kihívást jelenthet mind a kezelőorvos, mind a beteg számára, a „treat-to-target”, azaz a célterápia, természetesen a remisszió elérése mellékhatások nélkül. A komplett remisszió klinikai és szerológiai tünetmentes állapotot, stabilitást jelent, amely során a beteg terápiamentes állapotban van.

Hypertonia és Nephrologia

2016. ÁPRILIS 10.

Rilmenidin - egy sokoldalú kombinációs partner a hypertonia kezelésében

KÉKES Ede

A rilmenidin mint imidazolin I-receptor-agonista erőteljesen csökkenti a centrális szimpatikus aktivitást, gátolja a renintermelést és a RAS-aktivi tást. Ezen előnyös tulajdonságai miatt csökken hypertoniabetegségben a peri fériás vascularis rezisztencia és a vérnyomás. Kiváló kombinációs partner. Növeli az ACE-inhibitorok és kalciumantagonisták vérnyomáscsökkentő hatását. Az inzulinrezisztenciát csökkenti, kedvező hatással van a szénhidrát- és lipidanyagcserére, ezért kiegészítő terápiában használják metabolikus szindrómában és 2-es típusú diabetes mellitusban is. Előnyös az alkalmazása a stressz okozta hypertoniában és menopauzában is.

Klinikum

2016. FEBRUÁR 24.

Anaerococcus nagyae – az új faj

A Szegedi Tudományegyetem professzorasszonyának nevét (Nagy Erzsébet) viseli az az anaerob baktérium, melyet nemrégiben fedeztek fel Hollandiában.

Hypertonia és Nephrologia

2016. FEBRUÁR 10.

Az orto- és metatirozin-beépülés in vitro eritropoetinrezisztenciához vezet

MIKOLÁS Esztella Zsóka, KUN Szilárd, LACZY Boglárka, MOLNÁR Gergő Attila, SÉLLEY Eszter, KŐSZEGI Tamás, WITTMANN István

Bevezetés: Az eritropoetin (EPO) fontos szerepet játszik a vörösvértestképzés szabályozásában. Az EPO-kezelésre adott válaszkészség csökkenése a krónikus vesebetegek anaemiájának kezelésében eddig megoldatlan problémát jelent. Célkitűzések: Az volt a célunk, hogy vizsgáljuk az EPO-rezisztencia egy lehetséges mechanizmusát in vitro kísérletekben. Módszerek: Kísérleteink során TF-1 erythroblast-sejtvonalat használtunk. Sejt osz lá - sos vizsgálataink EPO jelenlétében vagy hiányában, három napig tenyésztett, para-, orto- vagy metatirozinnal kezelt sejtkultúrákon történtek. A sejtszámokat két független vizsgáló naponta, Bürker-kamra segítségével határozta meg. A fehérjekoncentráció méréséhez kolorimetriás módszert használtunk. Fluo reszcens, nagy teljesítményű folyadékkromatográfiás méréseink során a sejtekben fehérjéhez kötött tirozinizomerek össztirozinhoz viszonyított relatív mennyiségét határoztuk meg. Western blot módszerrel vizsgáltuk az orto- és metatirozin-kezelés hatását a STAT (signal transducer and activator of transcription) 5- és az ERK (extracelluláris szignálregulált kináz) 1/2-foszforilációra. Eredmények: Orto- és metatirozin-kezelés hatására csökkent EPO kiváltotta sejt - osz lást észleltünk a paratirozin jelenlétében tenyésztett sejtekhez viszonyítva. Ennek megfelelően az orto- vagy metatirozinnal kezelt sejtkultúrák szignifikánsan kevesebb fehérjét tartalmaztak, mint a paratirozin jelenlétében tenyésztettek. A kóros tirozinizomerek sejtoszlást gátló hatása paratirozinnal koncentrációfüggő módon kivédhető volt. Kromatográfiás méréseink alapján a tenyésztőoldathoz adott orto- és metatirozin beépül a sejtalkotó fehérjékbe. Western blot vizsgálataink igazolták, hogy orto- vagy metatirozin jelenlétében a STAT5 és az ERK foszforilációja csökkent. Megbeszélés: Igazoltuk, hogy a sejtet alkotó fehérjékbe beépült orto- és metatirozin gátolja az EPO-függő jelátvitelt, ennek eredményeképpen csökken az EPO-indukált sejtoszlás. A meta- és az ortotirozin EPO-hatásra gyakorolt gátlása paratirozinnal, koncentrációfüggő módon kivédhető volt.

Hírvilág

2015. NOVEMBER 18.

Az antibiotikumok nem gyógyítják a vírus okozta betegségeket

Az ÁNTSZ az antibiotikumok felelős használatára hívta fel a figyelmet