Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Klinikai Onkológia - 2017;4(03)
Tartalom
Klinikai Onkológia
2017. SZEPTEMBER 10.
Klinikai Onkológia
2017. SZEPTEMBER 10.
A relabáló epithelialis petefészekrákok kezelése
A petefészekrák a leggyakoribb nőgyógyászati daganat okozta halálozási ok, és a legtöbb betegség előrehaladott FIGO stádiumban kerül diagnosztizálásra. Az iniciális debulking műtét és az első vonalbeli paclitaxel/carboplatin kombinációs kemoterápia alkalmazásának ellenére, a betegek közel kétharmada relabál az első három évben. A petefészekrák kezelésére irányuló kutatások az utóbbi években elsősorban a fenntartó kezelésekre irányultak, a betegek progressziómentes időszakainak hoszszabbítása céljából. A relapszusok molekuláris biológiájának egyre jobb megértése az angiogenezis-gátló bevacizumab és kemoterápiák kombinációinak bevezetéséhez vezetett, melyek az iniciális, a fenntartó és a relabáló (platinaszenzitív és platinarezisztens) daganatok esetében egyaránt hatásosnak bizonyultak. Az utóbbi időben egy új fenntartó kezelés került alkalmazásra a mindennapi klinikai rutinban, a PARP-gátló olaparib monoterápia, mely a platinaszenzitív, relabáló, magas grádusú szerózus petefészekrákok kezelésében bizonyult hatásosnak. Az új terápiák bevezetésének ellenére azonban még számos tisztázatlan kérdés van a relabáló epithelialis petefészekrákok kezelésében. Jelen áttekintés célja a kiújuló, progrediáló petefészekrákok terápiás lehetőségeinek összefoglalása az evidenciák és az új terápiás modalitások tükrében.
Klinikai Onkológia
2017. SZEPTEMBER 10.
A melanoma célzott gyógyszeres kezelése
A melanoma gyakorisága napjainkban is növekszik, és bár többségben van a felismert daganatok között a vékony tumorvastagsággal jellemezhető melanoma, a metasztatikus esetek száma is nő. Metasztatikus és/vagy irreszekábilis melanoma szisztémás kezelésére napjainkban a molekuláris patológiai vizsgálati lelet függvényében célzott molekuláris gátlók vagy immunterápia első vonalban választhatók. A célzott gyógyszeres kezelés gyorsan kialakuló tumortömeg-csökkenést eredményez az esetek nagy részében, de a gyógyszer-rezisztencia miatt nagyarányú a hatásvesztés is. Célzott molekuláris inhibitorok és immunterápia megfelelő sorrendben történő alkalmazásától és/vagy kombinálásától a metasztatikus betegség prognózisának további javulása várható.
Klinikai Onkológia
2017. SZEPTEMBER 10.
A világossejtes veserák célzott gyógyszeres kezelése
A veserák a fejlett országokban a tíz leggyakoribb rosszindulatú daganat között van. Incidenciája a közelmúltig folyamatosan emelkedett. Az irreszekábilis veserákos betegek túlélése azonban az elmúlt tíz évben jelentősen javult, a korai diagnózis, illetve a betegség kezelésében történt fejlődésnek köszönhetően. A korábban kemo- és sugárterápia-rezisztensnek tartott betegség biológiai hátterének megértésében nagy előrelépések történtek, melyek a VEGF és mTOR jelátviteli útvonalakra ható szerek bevezetéséhez vezettek, mind az első-, mind a többedvonalas kezelésben. Ezzel egyidejűleg véget ért az elterjedt citokin kezelések korszaka. A friss klinikai vizsgálatok számos újabb hatásmechanizmusú (MET- és AXL-inhibitor, FGFR-inhibitor, PD-1-blokkoló) gyógyszer terápiába kerülését biztosították, ezek az új lehetőségek a vesecarcinoma kezelésének módozatait teljesen átalakították, tovább javítva a betegek progressziómentes és teljes túlélési mutatóit. A közleményben áttekintésre kerülnek a világossejtes veserák célzott gyógyszeres kezelésének adatai, és jelen tudásunknak megfelelően sor kerül a különféle gyógyszerek terápiás pozíciójának tárgyalására is.
Klinikai Onkológia
2017. SZEPTEMBER 10.
Kihívások a gyomorrák célzott terápiájában - hatásosság és biztonság
A Cancer Genome Atlas Research Network (Rákgenom Atlasz Kutatási Hálózat) a közelmúltbeli átfogó értékelése alapján azt javasolta, hogy négy altípusra osszák fel a gyomorrák molekuláris osztályozását. Bár a gyomorrák célzott molekuláris terápiáinak mechanizmusát több klinikai vizsgálat igazolta, eddig csak korlátozott számú szert engedélyeztek a gyomorrák kezelésére. A hozzáférhető irodalom ezen szisztematikus áttekintésében a gyomorrákos betegeknél alkalmazott célzott molekuláris terápiák befejeződött és folyamatban lévő klinikai vizsgálatait ismertetjük, hangsúlyt fektetve e terápiák hatásossági és biztonságossági profi ljára. Az újabb vizsgálatok eredményei egyértelműen igazolták, hogy a HER2 elleni trastuzumab, illetve a VEGF elleni ramucirumab gyomorrák esetén elfogadható biztonságossági profil mellett javította a teljes túlélést. A jelenleg zajló klinikai vizsgálatok gondos felügyelete, valamint a genetikai profiljának időben történő meghatározása és nyomon követése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyomorrák esetében megteremthessük a precíziós medicina biztos alapjait.
Klinikai Onkológia
2017. SZEPTEMBER 10.
MEK és ERK - RAS és RAF ellen
A célzott terápia kezdeti klinikai hatása után a legtöbb esetben a tumor rezisztenssé válik a kezeléssel szemben, aminek megfordítása jelenleg az egyik legnagyobb probléma a klinikai onkológiai gyakorlatban. Ennek a szekunder rezisztenciának sok oka lehet, pl. új driver mutáció jelenik meg a kezelt tumorban, az eredeti célponttól eltérő hibát tartalmazó klón lesz a meghatározó, a tumorsejtek funkcióinak, elsősorban proliferációjának szabályozását egy másik jelút veszi át. (Az sem közömbös, hogy a célzott terápiára lokálisan előrehaladt és/vagy metasztatikus tumorok esetében kerül sor.) Ilyen változások igen gyakoriak a RAS-RAF-MEK-ERK jelátviteli úton. A zavarokat főleg mutációk okozzák, és vezetnek a tumorsejtek korlátlan szaporodásához, terjedéséhez. Az egyik kulcsproblémát a RAS mutációi jelentik, amelyek befolyásolása ma még megoldatlan. A leggyakoribb BRAF leggyakoribb mutációját gátlószerekkel sikerült átmeneti klinikai választ elérni, főleg melanomákon. Felmerült, hogy a kóros jelátvitel megakadályozását a jelúton a MEK és/vagy ERK gátlásával lehetne elérni, hiszen ezek aktivitása a fenti hibák miatt fokozottá válik. Ezek a próbálkozások a logikus elgondolás ellenére áttörő sikert még nem értek el. Ez az összefoglaló elsősorban a MEK-kel kapcsolatos eredményeket, a további lehetőségeket tekinti át.
Klinikai Onkológia
2017. SZEPTEMBER 10.
Vírusinfekciók az onkológiai kezelés alatt
Az utóbbi években alkalmazott immunszuppresszív terápiák különböző mértékű immunkárosodással járnak. Csökkent celluláris immunitás esetén fokozott a szervezetben lappangó vírusok reaktivációjának esélye. A vírusinfekciók vagy a vírusreaktivációk súlyos lefolyású betegséget idézhetnek elő malignus kórképekben szenvedőkben. Enyhe lefolyású infekciók is hátráltathatják a malignus betegség kezelését, ami a gyógyulás esélyét hátrányosan befolyásolja. Ezért figyelmet kell fordítani a szolid tumoros betegekben is a vírusinfekciók, és a vírusreaktivációk lehetőségére. A rizikó függvényében megfelelő preventív stratégiát, és ha szükséges, antivirális terápiát kell alkalmazni.
Klinikai Onkológia
2017. SZEPTEMBER 10.
Internet és orvostudomány
Klinikusok és kutatóorvosok szempontjából tekintjük át a munkájukhoz hasznos internetes információs források és segédeszközök körét.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.