Klinikai Onkológia

Fúziók szolid tumorokban

KOPPER László

2018. MÁJUS 10.

Klinikai Onkológia - 2018;5(02)

A genetikai fúziók a genomikai átrendeződés következtében alakulnak ki. Ide tartozik a kromoszomális inverzió, az interstitialis deletio, az amplifikáció vagy a transzlokáció. Mindezek képesek befolyásolni a daganatok keletkezését és progresszióját. A fúziókat először hematológiai tumorokon mutatták ki (például BCR-ABL), de megjelentek szolid tumorokban is, a technikák függvényében. Nagy érzékenységű szekvenátorral nyert adatokból kiderült, hogy fúziók ritkán fordulnak elő, ezen belül is kevés az onkogénként viselkedők aránya, a többi passenger, ami magyarázza a fals pozitív esetek nagy számát. Néhány fúzió, mint driver mutáció, terápiás célpontként való alkalmazását (ALK, ROS1, PDGFB) engedélyezte az FDA. Mint más célpontok kezelésénél, rezisztencia alakulhat ki, amelyet második és harmadik generációs szerekkel próbálnak meg kivédeni.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Klinikai Onkológia

Malignus daganatos megbetegedések okozta neurológiai kórképek

GORKA Eszter, FABÓ Dániel

Az onkológiai betegségek okozta neurológiai tünetek, tünetegyüttesek egy szerteágazó etiológiájú heterogén klinikai entitás, amely érintheti a központi és perifériás idegrendszert, lehet primer vagy szekunder, de létrejöhet akár immunmediált folyamatok útján is. Összefoglaló cikkünkben áttekintjük az onkológiai gyakorlatban előforduló neurológiai kórképeket és vezető tüneteket. Kiemelten tárgyaljuk a háttérben álló leggyakoribb daganatként az agyi metasztázisokat, amelyek jelenleg az új célzott és immunterápiák fókuszpontjába kerültek, s napjainkban is egyre bővül azon szerek köre, amelyek intracranialis aktivitást mutatnak. Részletezzük a daganatok okozta paraneoplasiás neurológiai szindrómákat, mert bár ritkák, de egyre jobban diagnosztizálhatók, és gyors felismerésük elengedhetetlen a háttérben álló daganatos folyamat detektálásában. Végül a tumorok kezelésének mellékhatásaként újabban megfi gyelhető neurológiai tüneteket ismertetjük, mint a PD1-gátló immunterápiák következtében közel 3%-ban fellépő neurológiai szövődmények. Nem megfeledkezve a kemoterápiák okozta polyneuropathiákról és a tüneti terápiaként alkalmazott antikonvulzív terápiás indikációkról.

Klinikai Onkológia

A fluoropirimidinek melletti kardiotoxicitás

PIA Österlund

A tradicionális kemoterápiás szerek egyik leghatékonyabb családját a fluoropirimidinek jelentik. Számos daganattípus eredményes kezelése azonban, mint más citotoxikus szer esetében, különböző szervek toxicitását okozhatja, amely a kezelés leállításához is vezethet. Ez az áttekintés a fluoropirimidinek kardiotoxicitását elemzi irodalmi adatok és saját tapasztalatok alapján. A kardiotoxicitás igen széles határok között jelenik meg, követése a kezelés tartama alatt folyamatos ellenőrzést és szükség esetén beavatkozást igényel.

Klinikai Onkológia

A malignus eredetű testüregi folyadékok kezelése

SZÖLLŐSI Regő

A malignus eredetű testüregi folyadékok etiológiája változatos, és bár vannak jellemző daganattípusok, hátterükben gyakorlatilag bármilyen daganatos betegség állhat. Összességében a testüregi folyadék megjelenése egy progrediáló betegségre utal, a prognózist a tumor típusa, a daganatellenes kezelésre való reakciója és a beteg állapota nagyban befolyásolja. Az esetek nagy részében a testüregi folyadékgyülemek kezelése palliatív jellegű, amelynek célja a tünetek csökkentése és az életminőség javítása. Természetesen vannak kivételek, például a pericardialis tamponád. Megfelelő kezeléssel a betegek tünetei egyensúlyban tarthatók, így a szükséges hospitalizációk száma minimalizálható. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a megfelelő terápia megválasztásánál a beteg általános állapotát, életkilátásait, a kontraindikációkat, a lehetséges szövődményeket, a költséghatékonyságot kell fi gyelembe venni a beteg egyéni igényeit és kéréseit is tiszteletben tartva, a lehetséges alternatívákról való pontos informálással.

Klinikai Onkológia

Hírek a világból

Klinikai Onkológia

Tumorellenes vakcináció

LACZÓ Ibolya, PIKÓ Béla

Annak ellenére, hogy a daganatellenes immunterápiát először William Coley vezette be egy évszázaddal ezelőtt, a tumorellenes vakcináció mind a mai napig kezdeti fázisban van. Az utóbbi időben mind a celluláris, mind a molekuláris immunológia terén olyan aktivitás jött létre, amely segített az immunrendszer és a daganatos sejtek közti interakció pontosabb megértésében. Preklinikai és klinikai vizsgálatokból származó számos adat támasztja alá a tumorellenes vakcinációk azon tulajdonságát, hogy képesek olyan immunválaszt kiváltani, amely daganatspecifi kus és néhány esetben klinikai választ is eredményez. Cikkünkben igyekszünk áttekinteni a jelenleg fejlesztés alatt álló, valamint klinikai vizsgálati fázisban levő tumorellenes vakcinációs lehetőségeket.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

EMT (epithelialis-mesenchymalis átmenet) – CSC (daganatos őssejtek)

KOPPER László

A daganatellenes kezelés hatékonysága rendszerint korlátozott a gyógyszerekkel szembeni rezisztencia miatt. A szerzett rezisztencia egyik fontos oka az intratumoralis heterogenitás, ami a daganatsejtek fenotípusa közötti változatosságot jelenti egy tumoron belül. Ez a heterogenitás a genotípust érinti elsősorban. A daganatos őssejtek (cancer stem cell, CSC) a koncepció szerint képesek meghatározni a daganat progresszióját, a klinikai onkológia legnagyobb kihívásaként metasztázisok létrejöttét. Hogy ez kialakuljon, a tapasztalatok szerint hámeredetű daganatoknál az epithelialis karaktert mesenchymalisnak kell felváltania (epithelial-mesenchymal transition), ha nem is teljesen. A CSC fenotípusához tartozik, a normális szöveti őssejtekhez hasonlóan. a szerekkel szembeni rezisztencia, illetve a károsításokat követő regeneráció. Ezeknek a tulajdonságoknak a szabályozó mechanizmusa még alig ismert, de minden bizonnyal ebben genetikai és epigenetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Ha ezeket terápiás célpontként megismerjük, talán a leghatékonyabb kezelési stratégia birtokába juthatunk.

Klinikai Onkológia

Vírusinfekciók az onkológiai kezelés alatt

ARÁNYI Zsuzsanna

Az utóbbi években alkalmazott immunszuppresszív terápiák különböző mértékű immunkárosodással járnak. Csökkent celluláris immunitás esetén fokozott a szervezetben lappangó vírusok reaktivációjának esélye. A vírusinfekciók vagy a vírusreaktivációk súlyos lefolyású betegséget idézhetnek elő malignus kórképekben szenvedőkben. Enyhe lefolyású infekciók is hátráltathatják a malignus betegség kezelését, ami a gyógyulás esélyét hátrányosan befolyásolja. Ezért figyelmet kell fordítani a szolid tumoros betegekben is a vírusinfekciók, és a vírusreaktivációk lehetőségére. A rizikó függvényében megfelelő preventív stratégiát, és ha szükséges, antivirális terápiát kell alkalmazni.

Hypertonia és Nephrologia

Vesicoureteralis reflux betegséghez társuló fertőzések egyéves kor alatti gyermekek esetében: a folyamatos antibiotikum-prevenció hatása a rezisztens kórokozók prevalenciájára

MÁTTYUS István, KENESEI Éva, VÁSÁRHELYI Barna

Háttér: A vesicoureteralis reflux (VUR) kezelésekor az elsődleges cél a pyelonephritis megelőzése és a vesekárosodás megakadályozása. Ennek érdekében alkalmazunk kis dózisú folyamatos antibiotikum-profilaxist (CAP). A tartós profilaxis veszélye, hogy rezisztens kórokozók szelektálódnak. Felmérésünkben azt vizsgáltuk, hogy VUR-ban szenvedő betegek esetében a CAP mellett, illetve előzetes kezelés nélkül kialakult pyelonephritis hátterében milyen baktériumok állnak. Betegek és módszer: A 2006-2011 közötti időszakban 48, CAP mellett, illetve 56, CAP nélkül pyelonephritisen áteső, egyéves kor alatti gyermek esetében határoztuk meg a betegség hátterében álló kórokozót. Eredmények: Az antibiotikum-profilaxis mellett kialakuló húgyúti fertőzéseket a nem kezeltekéhez képest jóval nagyobb számban (körülbelül kétszeres gyakorisággal) okozták polirezisztens baktériumok. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az antibiotikummal nem kezelt gyermekek esetében is körülbelül 40%-ban volt a kórokozó rezisztens számos antibakteriális szerre. Megbeszélés: Már egyéves kor alatt is a VUR-hoz társuló fertőzés megelőzése érdekében végzett CAP-kezelés mellett átrendeződik a pyelonephritist okozó kórokozók spektruma. A kockázatot az antibiotikumok racionális alkalmazásával csökkenteni lehetne, amihez szükség van új hazai ajánlások kidolgozására, illetve a magyar ajánlások aktualizálására, valamint a nem antibiotikus, kiegészítő terápia helyének megállapítására.

Ideggyógyászati Szemle

A degeneratív spondylolisthesis instrumentált fúziós sebészi kezelésének hatása az életminőségre

SÁRÓ Enikő, MISIK Ferenc, BANCZEROWSKI Péter

Bevezetés - A spondylolisthesis kezelésével kapcsolatban a mai napig nincs egységes álláspont a nemzetközi irodalomban, ugyanakkor hosszú távon a kórkép kezelésére annak szociális és gazdasági vonatkozásai miatt is kiemelt figyelmet kell fordítani. Tanulmányok sora vizsgálta a különböző kezelési módok, többek között az instrumentált fúziós eljárás sikerességét, de egységes irányelv azóta sem született. Magyarországon nem áll rendelkezésre vizsgálat azzal kapcsolatban, hogy az instrumentált fúziós sebészi eljárás hogyan befolyásolja a spondylolisthesisben szenvedő betegek életminőségét. A jelen felmérésben spondylolisthesis miatt fúziós sebészi eljárással kezelt betegek életminőségét vizsgáltuk. Módszer - Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben 2011. január 1. és 2012. június 30. között spondylolisthesis miatt fúziós műtéten átesett betegek csoportjait vizsgáltuk az Oswestry Low Back Disability Questionnaire segítségével. A betegek eredménytelen konzervatív kezelést követően kerültek műtéti beavatkozásra. Az értékelés során arra kerestük a választ, hogy a betegek állapota, életminősége hogyan változott a műtétet követően. Az eredmények értékelésekor páros mintás t-próbát alkalmaztunk. Eredmények - Az általunk vizsgált 97 beteg közül 88 számolt be különböző mértékű állapotjavulásról átlagosan egy évvel a műtét után, két beteg állapota a műtét ellenére nem változott, hét beteg állapota pedig romlott. A vizsgált paraméterek közül a fájdalom csökkenése volt a legkifejezettebb (55,5%) (p<0,0001). Az Oswestry életminőségskála szerint szigorúbb kritériumot (mérsékeltnél nagyobb mértékű korlátozottság) meghatározó 16 pontos határt figyelembe véve 50 beteg állapota javult (51,5%). Ezen kritériumok szerint a férfiak 77,41%-ánál, a nőbetegek 50,98%-ánál volt a műtét sikeresnek tekinthető a betegek életminőség-javulása szempontjából. Életkor szerint a fiatalabb (nyugdíjaskor előtti) betegek 72,72%-a, míg a nyugdíjas betegek 53,06%-a tartozott ebbe a kategóriába. Legalább 15 pont javulás az összes beteg 35,05%-ánál volt észlelhető, a kategóriákat egybevetve átlagosan 10,5 pontos javulás történt. Megbeszélés - Eredményeink az eszközös fúziós sebészi eljárás eredményességét igazolják a degeneratív spondylolisthesis kezelésében. A felmérés alapján a kifejezettebb panaszokkal rendelkező fiatalabb (öregségi nyugdíj előtti) férfiak tekinthetőek olyan betegcsoportnak, akiknél a legnagyobb a várható életminőség-javulás esélye a műtétet követően. Következtetés - A spondylolisthesis sebészi kezelésében az instrumentált fúziós sebészi technika hatékony és ajánlható eljárás, amely jelentős életminőségbeli javulást eredményezhet a betegek számára. Pontosabb indikációfelállítás és az optimális kezelés meghatározása céljából azonban további vizsgálatok szükségesek.

Klinikai Onkológia

MEK és ERK - RAS és RAF ellen

KOPPER László

A célzott terápia kezdeti klinikai hatása után a legtöbb esetben a tumor rezisztenssé válik a kezeléssel szemben, aminek megfordítása jelenleg az egyik legnagyobb probléma a klinikai onkológiai gyakorlatban. Ennek a szekunder rezisztenciának sok oka lehet, pl. új driver mutáció jelenik meg a kezelt tumorban, az eredeti célponttól eltérő hibát tartalmazó klón lesz a meghatározó, a tumorsejtek funkcióinak, elsősorban proliferációjának szabályozását egy másik jelút veszi át. (Az sem közömbös, hogy a célzott terápiára lokálisan előrehaladt és/vagy metasztatikus tumorok esetében kerül sor.) Ilyen változások igen gyakoriak a RAS-RAF-MEK-ERK jelátviteli úton. A zavarokat főleg mutációk okozzák, és vezetnek a tumorsejtek korlátlan szaporodásához, terjedéséhez. Az egyik kulcsproblémát a RAS mutációi jelentik, amelyek befolyásolása ma még megoldatlan. A leggyakoribb BRAF leggyakoribb mutációját gátlószerekkel sikerült átmeneti klinikai választ elérni, főleg melanomákon. Felmerült, hogy a kóros jelátvitel megakadályozását a jelúton a MEK és/vagy ERK gátlásával lehetne elérni, hiszen ezek aktivitása a fenti hibák miatt fokozottá válik. Ezek a próbálkozások a logikus elgondolás ellenére áttörő sikert még nem értek el. Ez az összefoglaló elsősorban a MEK-kel kapcsolatos eredményeket, a további lehetőségeket tekinti át.