Lege Artis Medicinae

Kamrai ritmuszavarok balkamrafunkció és kamrai utópotenciál összefüggése és követése myocardialis infarctus után

LÁSZLÓ Zoltán1, KEMPLER Pál1, JÁNOSKUTI Lívia1, KELTAI Katalin1, FENYVESI Tamás1

1994. MÁRCIUS 30.

Lege Artis Medicinae - 1994;4(03)

Eredeti közlemények

A postinfarctusos ritmuszavarok és a bal kamrai funkcióromlás prognosztikus jelentősége ismert. Munkánkban a kamrai utópotenciál prediktív szerepét vizsgáltuk e két tényező vonatkozásában. Harminckilenc betegben vizsgáltuk akut myocardialis infarctus után átlagosan 16,3 + 17,7 nappal, majd 16,3 + 8,9 hónappal a kamrai utópotenciál, balkamrafunkció és a kamrai ritmuszavarok összefüggését. Az utópotenciált a nagy frekvenciájú, alacsony amplitúdójú utópotenciál-tartam (HFLA), az effektív feszültség (RMS) és a szűrt QRS-tartam (QRS) alapján határoztuk meg. A ritmuszavar-analízis Holter-monitorozással, illetve online aritmia monitorral történt. A balkamrafunkciót (BKF) a 2D-echokardiográfia paramétereiből számolt ejekciós frakció (EF) alapján ítéltük meg. A betegeket először balkamrafunkciójuk alapján két csoportba soroltuk: 1. csoport - jó BKF: EF > 40%; illetve 2. csoport – rossz BKF: EF < 40%. Ekkor nem volt szignifikáns különbség (NS) sem a betegek kora (63 versus 58 év, NS), sem utópotenciál-paramétereik között (HFLA: 34 versus 34 ms, NS; RMS: 43 versus 38 uV, NS; QRS: 109 versus 114 ms, NS). A betegeket az észlelt kamrai ritmuszavarok jelenléte alapján ugyancsak két csoportba osztottuk. A. csoport - volt kamrai ritmuszavar; illetve B. csoport – nem volt kamrai ritmuszavar. Nem találtunk szignifikáns különbséget a betegek kora (65 versus 60 év, NS) és balkamra funkciója (EF: 44 versus 50%, NS) között, viszont a mért három utópotenciál-paraméter mindegyike szignifikánsan különbözött (HFLA: 43 versus 31 ms, p<0,01; RMS: 24 versus 47 uV, p<0,05; QRS: 121 versus 106 ms, p<0,01). Fentiek alapján az utópotenciál kialakulása és a kamrai ritmuszavarok előfordulása összefüggést mutat, így alkalmas lehet ezen ritmuszavarok prognosztizálására. Az utópontenciál megjelenése független a bal kamra funkciójától.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis Orvostudományi Egyetem III. Belklinika Budapest

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Levelek - A spontán pneumothorax

KESZLER Pál, RÁCZ Egon

Tisztelt Szerkesztőség! Az 1993. november 30-i számban jelent meg AC Miller és JE Harvey „A spontán pneumothorax kezelésének irányelvei” című közleménye a British Thoracic Society állásfoglalásaképpen. Hálátlan vállalkozásnak tűnhet egy ilyen tiszteletreméltó és nagy múltú társaság elveivel vitába bocsátkozni.

Lege Artis Medicinae

A hormonpótló kezelés nőgyógyászati onkológiai vonatkozásai

BŐSZE Péter

Ma már hazánkban is egyre inkább tudatosul, hogy a nők túlélik „biológiai életkorukat", és egy olyan életszakaszba kerülnek, amelyben egészségüket több veszély fenyegeti. Ebben az életkorban a szív-érrendszeri megbetegedések és a csontritkulás népbetegségnek számítanak. Hormonok adásával nagyon sok megbetegedés kivédhető vagy mérsékelhető. Tudásunk bővülésével szemléletünk is megváltozott, és sok olyan megbetegedést, amely a hormonpótló kezelés ellenjavallatát képez te, ma már inkább javallatnak tekintünk. Úgy tűnik, így van ez a daganatos megbetegedésekkel is. Abszolút ellenjavallatnak tekintett előzetes méhtest- vagy emlőrák eseteiben kiderült, hogy a hormonpótló kezelés nem csak hogy nem ártalmas, hanem inkább előnyös. A legkevésbé tisztázott az ösztrogének vagy ösztrogén-gesztagének szerepe a méh sarcomák kiújulásában. Ezek azok az esetek, amelyekben a hormonok adása megfontolandó. Minden más esetben, a rendelkezésünkre álló irodalmi adatok és tapasztalatok szerint a hormonpótló kezelés előnyei meghaladják a hormonok adásának kockázatát, ezért nem tűnik indokoltnak, hogy a hormonpótlás jótékony hatását a daganatos betegektől, rossz beidegződés miatt megtagadjuk. Szemérem test-, hüvely-, méhnyak- és petefészekrák eseteiben a hormonok ugyanúgy adhatók, mint daganatos megbetegedésben nem szenvedőknek. Emlő- és talán méhtestrák eseteiben a hormonpótló kezelésnek nem kívánt következményei is lehetnek. Minden esetet egyedileg kell elbírálni, és nőgyógyász-onkológus bevonásával eldönteni, hogy emlő- vagy méhtestrák esetében adhatunk-e hormon pótló kezelést.

Lege Artis Medicinae

A hospice és a home-care komplex szemléletének kialakítása

MOLNÁR Lajos, BÖSZÖRMÉNYI Dalma

A home-care- és a hospice-mozgalommal a kórházi és a gondozói hálózatban hosszú ideje szórványosan már találkoztunk mindazzal, amit e dolgozat célul tűzött ki. Szerte az országban kórházakban és a szakambulanciákon egyaránt keresik e gondozás útját-módját.

Lege Artis Medicinae

Az antibiotikum-rezisztencia fokozódó veszélye: hogyan befolyásolja az antibiotikumok rendelésének gyakorlatát az alapellátásban?

ROBERT Sutherland

Az utóbbi fél évszázadban a baktériumok által okozott fertőző betegségek sikeresen kezelhetők voltak antibiotikum-terápiával, s a gyógyszeripar számos, egymástól jelentősen különböző hatásmechanizmusú antibakteriális szert fejlesztett ki. Az antibiotikumok használata okozta szelekciós nyomás azonban elkerülhetetlenül rezisztens baktériumok el szaporodásához vezetett; az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának sebessége egyre gyorsabbnak tűnik, s ez mérsékli a létező szerek hatékonyságát. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok széleskörű elterjedésé ért, mind a területi, mind a kórházi gyakorlatban – a rezisztenciagéneket terjesztő plazmidok és transzpozonok, az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása és szociális faktorok felelősek. Az antibiotikum-rezisztencia terjedésének megfékezéséhez szükséges, hogy a klinikusok megfelelően alkalmazzák az antibiotikumokat; hogy olyan programokat fejlesszünk ki, amelyek elősegítik a higiénés körülmények javulását, és csökkentik a rezisztens baktériumok átvitelének lehetőségét a közösségeken belül és azok között; hogy folytatódjék az új antibakteriális szerek kifejlesztése.

Lege Artis Medicinae

Hilusközeli és intrahepatikus malignus epeúti szűkületek palliatív kezelése intervenciós radiológiai módszerekkel

KÓNYA András, VIGVÁRY Zoltán

A hilusközeli és intrahepatikus malignus epeúti elzáródások és szűkületek kezelésében túlnyomórészt az intervenciós radiológia nyújtotta eljárások jelenthetnek hatékony, tüneteket enyhítő kezelést. A szerzők 12 beteg rosszindulatú, magas epeúti szűkülete(i) vagy elzáródása(i) miatt bekövetkezett icterus megoldására 23 endoprotézist ültettek be. A máj lebenyeinek, illetve szegmentumainak izolálódása miatt kettős protézis implantációra 5 betegben került sor. A betegek túlélése 4-22 (átlag 8,7) hónap volt. 6/12 betegben a túlélés 4-8 hó nap időtartamú volt, a beültetett protézisek nem záródtak el. A betegek másik felében az alapbetegség hosszabb túlélést engedett meg, a protézisek elzáródása 3–11 hónapon belül az icterus kiújulásához vezetett. Egy eset kivételével, ahol az endoszkópos protéziscsere sikerrel járt, további 7 alkalommal perkután beavatkozás elvégzésére kényszerültek. Egy betegben 3-szor, míg 5 betegben 1-1 alkalommal új protézis beültetésére került sor; 3 ízben az elzáródott protézis perkután eltávolítását, míg 2-2 alkalommal disztalis irányú kimozdítását illetve endoszkópos eltávolítását követően. A perkután endoprotézis implantációt a szerzők egyértelműen hatékonynak ítélik e betegségek kezelésében a betegek túlélését - és mivel az endoprotézisek zárt rendszert képeznek – életminőségük javítását illetően egyaránt. Felhívják a figyelmet a beavatkozások manipulációigényességére, a sorozatos beavatkozások szükségességére és a beavatkozást végzők nagy fokú sugárterhelésére is.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

Kamrai ritmuszavar

ZÁMOLYI Károly

A 79 éves nőbeteg hypertonia következtében kialakult krónikus szívelégtelenség miatt (HFrEF) állt gondozás alatt. Bal kamrai EF 30% volt. Palpitatiós panaszok, megszédülések miatt került kórházi felvételre. A felvételi EKG-t az 1. ábra mutatja.

Lege Artis Medicinae

A kábítószerek hatása a cardiovascularis rendszerre

VÁLYI Péter

A kábítószer-fogyasztás az egész világon, így hazánkban is jelentős probléma. E szerek pszichés hatása mind a kábítószer-élvezők, mind az egészségügyi személyzet által jól ismert. Sokkal kevésbé ismertek a drogok - elsősorban a fiataloknál fellépő, nemritkán súlyos kórkép (myocardialis infarctus, extrém mértékű vérnyomásemelkedés, intracerebralis vérzés, hirtelen halál stb.) formájában jelentkező - cardiovascularis hatásai. A kábítószer-fogyasztás cardiovascularis szövődményeinek ellátása különbözhet a hasonló betegségben szenvedő, de kábítószert nem fogyasztókétól; az utóbbi esetekben jól bevált gyógyszerek - például β-receptor-blokkolók - ellenjavalltak lehetnek. Irodalmi összefoglalómban áttekintem a leggyakrabban használt kábítószerek - kokain, amfetaminok, heroin, LSD, marihuána, inhalatív szerek - hatását a cardiovascularis rendszerre. Nem foglalkozom a szedatohipnotikumok, az alkohol mint legelterjedtebb kábítószer, valamint a két másik gyakori élvezeti szer, a nikotin és a koffein cardiovascularis hatásával, mert ezek általánosan ismertek.

Lege Artis Medicinae

Antithromboticus gyógyszeres kezelés akut coronariaszindrómában

KISS Róbert Gábor

Az akut coronariaszindróma ellátása igen kiterjedten átalakult az elmúlt két-három évtizedben. Az orvoslás haladása egy nagyságrenddel kedvezőbb kórházi halálozást eredményezett, legalábbis ST-elevációs akut coronariaszindrómában. Jelenleg az orvosi gondolkodás homlokterében az akut coronariaszindróma ellátásában az invazív percutan revascularisatiók állnak. Ennek az eszközös beavatkozásnak a sikerét javarészt az erőteljes adjuváns, antithromboticus kezelés fejlődésének köszönhetjük. Hazánkban is alapvetően átalakult az akut coronariaszindrómában szenvedő betegek ellátása, átstrukturálva az ellátás szerkezetét. Ez egyben az ajánlások betartásához való tökéletesebb ragaszkodást is eredményezte.

Lege Artis Medicinae

Az ischaemiás szívbetegséghez társuló életveszélyes kamrai tachyarrhythmiák kezelése

BORBOLA József

A jelenkori cardiovascularis halálozás mintegy feléért a tartós kamrai tachyarrhythmiák következtében kialakuló hirtelen szívhalál felelős. A kamrai tachyarrhythmiák kezelési lehetőségei közül széleskörűen, nagy betegcsoportokban az antiarrhythmiás gyógyszerek vagy az automata implantabilis cardioverter-defibrillátor készülékek alkalmazhatók. Mind a korai megfigyelések, mind az utóbbi évek randomizált, prospektív, multicentrikus vizsgálatainak eredményei egyöntetűen évi 1-2%-os arányú hirtelen szívhalált bizonyítottak az implantabilis cardioverter-defibrillátorral kezelt betegek körében, míg az implantabilis cardioverter-defibrillátor nélküli betegcsoportokban 15-25%-os volt ez az arány. Az eddigi vizsgálatok eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy a kamrai tachyarrhythmiák szekunder prevenciójában az implantabilis cardioverter-defibrillátor alkalmazása sokkal hatékonyabb, nagyobb mértékben hosszabbítja meg az életet, mint a legjobb" antiarrhythmiás gyógyszer. Jelenleg az AHA/ACC 1998-as ajánlása alapján az implantabilis cardioverter-defibrillátor alkalmazása az elsőként választandó kezelés a hirtelen (arrhythmia okozta) szívhalál szekunder prevenciójában, amelyet minden egyes beteg esetében mérlegelni kell. A jövőben az antiarrhythmiás készülékek és gyógyszerek együttes adása, az úgynevezett hibrid kezelés alkalmazása várható.

Lege Artis Medicinae

Myocardialis infarctust követő szívelégtelenség

TOMCSÁNYI János

Az akut myocardialis infarctus ellátása az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül. Ennek köszönhetően egyre több a túlélők száma, akiknél azonban nagy arányban alakul ki szívelégtelenség. Ez a szövődmény a mortalitás jelentős növekedésével jár, amit elsősorban a bal kamrának már az infarktus korai stádiumában megkezdődő remodellációja okoz. Az áttekintő közlemény célja, hogy a remodelláció patomechanizmusát és ezzel összefüggésben a terápiás lehetőségeket bemutassa. A jelenleg érvényben lévő ajánlások alapján a posztinfarktusos szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében angiotenzinkonvertáz-gátló és - külön vagy egyidejűleg - angiotenzinreceptor-blokkoló, béta-receptor-blokkoló, valamint aldoszteronantagonista kezelés javasolt.