Tizenkét budapesti és 38 vidéki gyógyszertár vesz részt abban a pilot programban, amely az uniós forrásból megvalósuló „Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban” című, uniós forrásból finanszírozott projekthez kapcsolódik. Az egyszerűbb nevén a Betegellátók Akkreditációja a Biztonságos Betegellátásért (BELLA) programban a gyógyszerészi gondozáshoz kapcsolódó standardok, illetve gyógyszerészi gondozási szakmai irányelvek fejlesztése valósul meg, a vény nélküli és vényköteles gyógyszerkiváltásokhoz, valamint a népegészségügyi jelentőségű betegségekhez kapcsolódva. A pilotpatikák a gyakorlatban tesztelik a standardokat és irányelveket, valamint az ezeket támogató Beteggondozási Informatikai Alapprogramot (BEGONIA). A pilotba jelentkező gyógyszertárak vállalták a BELLA ajánlásainak bevezetését, a működésükben ehhez szükséges esetleges változtatásokkal együtt. A patika méretétől függően feltétel volt egy vagy két projektfelelős kijelölése, akik részt vettek a kapcsolódó oktatásokon. A gyógyszertárak a projekt ideje alatt véleményezik és jelzik standardok működéséhez, az irányelvek bevezetéséhez és az informatikai program teszteléséhez kapcsolódóan a tapasztalatokat, különös tekintettel arra, hogyan alkalmazhatóak ezek a gyakorlatban. A BELLA gyógyszerészi területén a GYEMSZI, mint projektgazda konzorciumi partnere a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság. A GYGSZB szakmai titkára dr. Horváth-Sziklai Attila, a gyógyszerészkamara múlt hétvégén megrendezett köztestületi napján úgy fogalmazott, a gyógyszerészet egészségügyi reintegrációját segíti, hogy a járó- és fekvőbeteg ellátás minőségfejlesztése mellett ugyanabban a programban került meghirdetésre a gyógyszerészi gondozási program is, amelynek célja a potenciális betegek megtalálása, kiszűrése és szükség esetén továbbirányítása. A pilotban résztvevő gyógyszerészek tájékoztató tevékenységükkel elősegítik, hogy a betegek a fennálló tüneteikkel időben felkeressék az orvosukat. Ezzel, valamint a gyógyszerszedés helyes gyakorlatának kialakításával jelentősen hozzájárulhatnak a betegek helyes terápiakövetéséhez és a terápia hatékonyságának javításához, mely egyben az ellátás biztonságát is növeli. A gyógyszerészet jövője Ez a projekt határozza meg, merre halad a jövőben gyógyszerészet – mondja dr. Vida Krisztián, az Újpest-Városkapu Gyógyszertár vezetője, aki első sorban a szakmai kihívás miatt vállalta a részvételt a programban. A patikában ki kellett alakítani a szabályoknak megfelelő környezetet, aminek úgy vélte, első sorban adatvédelmi okai voltak. A felkészüléshez megfelelő segítséget is kaptak, viszont például a BELLA-ban lefektetett kívánalmakat össze kellett fésülniük saját szabálykönyvükkel. Nem kellett új munkatársat felvenniük a feladat ellátására, egyelőre úgy tűnik, csupán öt-hat órányi plusz munkát igényel a kapcsolódó adminisztráció. Hasznosnak tartaná a program országos megvalósulását Vida Krisztián, hiszen míg most egy adott beteg más-más javaslatot kap ugyanarra a problémájára patikánként, a kiterjesztést követően egységes lesz az információ, legfeljebb a javasolt gyógyszer kiválasztásában lesz különbség. A fővárosi gyógyszertárvezető egyébként tapasztalja egy olyan tudatos vásárlói réteg megjelenését, akik személyre szabott, gyors megoldást akarnak találni a problémájukra, esetükben nagy jelentősége lehet a minőségi gyógyszerészi gondozásnak. Ellenzik a háziorvosok? Sok beteg fordul hozzánk, aki a háziorvosával idő híján nem tudja, vagy szemérmességből nem akarja megosztani a problémáját – mondja dr. Sutka Ibolya, a zalaegerszegi Páter Patika vezetője. Azonban hiába kér segítséget a páciens, amint elkérnék az adatait, TAJ-számát, hogy azt rögzítsék a programban, azonnal visszakozik, hiába biztosítják arról, hogy rajtunk kívül senki más nem fogja megismerni személyhez kötötten a panaszát. Az adminisztrációt egyébként kicsit soknak érzi a patika vezetője, az egyelőre még kísérlet alatt álló, olykor akadozó programba a jövő hónaptól már élesben viszik fel az adatokat. – Az ilyen kisforgalmú patikákban, mint a miénk is, különösen a visszatérő betegeink részéről lenne igény a gyógyszerészi gondozásra, de sajnos egyelőre még a háziorvosok is inkább úgy érzik, hogy az ő munkájukat vesszük el, holott inkább a hiányosságokat tudnánk pótolni – mondja Sutka Ibolya, hozzátéve, a gyógyszerészi gondozás a gyógyszerészek megbecsültségét is növelhetné. Mindenkinek jó lenne, ha lenne A BELLA jó elgondolás, de ennek széleskörű bevezetéséhez rendezni kellene a gyógyszerészi gondozás jövőjét és struktúráját – vélekedik dr. Télessy István, a szakmai kollégium gyógyszerellátási, gyógyszerészeti tagozatának vezetője. Sok gyógyszerész aggódik amiatt, hogy a lelkiismeretesen végzett gondozás túl sok időt von el az egyéb feladatoktól, de honorálása sem megoldott, illetve az ellátáshoz szükséges kompetenciák sem tisztázottak. A kapcsolódó szakképzés ugyan elindult, de az első hallgatók csak három év múlva végeznek. Az öt-hatezer gyógyszerész rendelkezik orvosegyetemi végzettséggel, azonban a tára mögött leginkább gyógyszerkiadó szakasszisztensekkel találkozik a beteg, egyelőre a gyógyszerészek nem léptek ki a porondra, pedig tudásuk alapján kompetensen és szakszerűen tudnák végezni a betegek gondozását. Kérdés azonban, hogy a társadalom tisztában van-e azzal, hogy a gyógyszerésztől is éppen olyan lényeges és szakszerű információkat és tanácsokat kaphat, mint az orvostól? Népegészségügyi szempontból nagy előrelépést jelenthetne a gyógyszerészi gondozás elterjedése, kérdés, hogy ennek feltételeit hogyan teremtik meg. Bár néhány éve előírás például a külön tanácsadó helyiség az újonnan épülő gyógyszertárakban, de a régi, falusi patikákban sokszor nincs lehetőség a terjeszkedésre, pedig az ott megforduló betegeknek és vásárlóknak még sokkal nagyobb igénye lenne a gyógyszerész tanácsaira, mint a nagyvárosokban. Télessy doktor saját, nagyközségi patikájában is azt tapasztalja, hogy a vidéki emberek akár vissza is térnek a nyugalmasabb órákban a gyógyszertárba, és kikérik a patikus véleményét, ami nem csupán a beteg számára jelent segítséget, hanem a gyógyszerésznek is sikerélményt. A szakmai kollégiumi tagozat elnöke mindezek mellett hozzáfűzi azt is, magánemberként nemigen szereti a „gyógyszerészi gondozás” kifejezést. Noha a nemzetközileg használt „pharmaceutical care” vagy „pharmazeutische Betreuung” szókapcsolatoknak valóban ez a pontos fordítása, a hazai környezetben a gondozást már évtizedekkel korábban az egészségügy más területein kezdték használni, mint tüdőbeteg-gondozás, diabétesz-gondozás, vagy pszichiátriai gondozás. A gondozás kifejezés gyógyszerészi tevékenységre történő alkalmazása sok orvosban kelthet ellenérzést. Télessy doktor szerint a „gyógyszerészi tanácsadás” jobban érzékelteti azt a hozzáállást, amelyet a gyógyszerésznek a lakosság egészségügyi kultúrájának javításában és a betegségek megelőzésében, adott esetben enyhébb tünetek leküzdésében, valamint a beteg orvoshoz irányításában képviselnie kell. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2014-11-27