A kórházigazgatók „tisztogatása” jelenthet megoldást az egészségügy kritikussá vált helyzetére – legalábbis a Belügyminisztérium szerint. A történelmi adósságfelhalmozás és a folyamatossá váló működési zavarok megoldására év végén 24 igazgatót menesztett Pintér Sándor, most, fél évre rá 9 vezető helyére sikerült új embert találni. Egyelőre nem látni a logikát abban, kiket, miért menesztenek és neveznek ki, de igyekeztünk megtudni.

Ugyan az utóbbi időszakban a személyzet akut hiányáról szóló híradások helyét átvették az intézmények műszaki állapotának kritikus helyzetéről szóló beszámolók, miután ez – részben a hőhullám miatt – már napi szinten okozott fennakadásokat országszerte, emellett elsiklott az a tény, hogy év vége óta él bizonytalanságban 24 kórház az országban. Ideiglenes vezetéssel működtek, működnek.

Mi is történt?

Pintér Sándor belügyminiszter 2023. december 31-ei hatállyal, érdemeik elismerése mellett, 2 országos intézet és 5 vármegyei kórház főigazgatójának vezetői kinevezését vonta vissza, mivel betöltötték a 65 éves korhatárt. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) megbízott vezetője ezzel egyidejűleg 10 városi kórház főigazgatójának főigazgatói kinevezését vonta vissza, de „az érintettek szakmai munkájuk elismeréseként kitüntetésben részesülnek”. Ugyancsak december 31-ei hatállyal további 2 vármegyei kórház főigazgatójának és további 5 városi kórház főigazgatójának a felmentéséről is döntöttek, de nem vezetőként tovább foglalkoztatják őket. Az új főigazgatók kinevezéséig az intézmények vezetését a szervezetszerű helyettesek látják el. Ez volt a helyzet 2023 decemberének végén. Az új vezetői pályázatokat már februárban meghirdették, de az első 7 nyertest csak július 15-én nevezték meg, illetve most, július 22-én újabb 2-t. Ezeket megelőzően 10 jelöltet bentlakásos rendőrségi kiképzésre vezényeltek, mint a Népszava elsőként megírta, ez elméleti ismeretek átadásából, illetve vezetői kompetenciafejlesztő tréningből állt. A kiválasztottak a miskolci, a veszprémi, a nyíregyházi, a szolnoki, a dunaújvárosi kórházak, valamint a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatói posztjára kerülhetnek. És nagyjából így is lett. Hét kórházi intézményvezetőt nevezett ki július 15-i hatállyal Pintér Sándor belügyminiszter – közölte az egészségügyért is felelős belügyi tárca. 

Majd egy héttel rá egy vármegyei kórház és egy országos gyógyintézet élére nevezett ki intézményvezetőket Pintér Sándor. A Nógrád Vármegyei Szent Lázár Kórházat Laczkó Tamás, az Országos Mozgásszervi Intézetet Nagy György professzor igazgatja ezentúl. Laczkó Tamás 31 éve dolgozik különféle posztokon a salgótarjáni megyei kórházban. Az Országos Mozgásszervi Intézet élére Poór Gyula utódjául kinevezett Nagy György professzornak belgyógyász, klinikai immunológiai, allergológiai, továbbá reumatológiai szakvizsgája van, emellett az MTA doktora, egyetemi tanár, tanszékvezető.

Vagyis mostanáig 9 új vezető kinevezése történt meg, az előre beharangozott és a képzésre delegált 10 vezető közül egyedül a miskolciról nincs még döntés. Dr. Urbán László, aki jelenleg a Mátrai Gyógyintézet főigazgatója, részt vett a képzésben, őt hívták el a „kiképzésre”, de kinevezése egyelőre még nem történt meg. 

Kérdés-felelek

Több kérdést is felvetettek az elbocsátások, majd a kinevezések. Ezek legfőbb indoka (ha volt egyáltalán) az életkor, illetve a gazdálkodás, vagyis az adósságfelhalmozás volt. Ehhez képest az érintettek közül ketten éppen a nyugdíjkorhatáron (vagy annak közelében) vannak, illetve van, akinek vezetése alatt az intézménye súlyos adósságokat halmozott fel. A 24 elbocsátott vezető helyének betöltésére pedig összesen 10 embert hívtak a kiképzésre, a többi 14 kórház sorsáról egyelőre nem tudunk.

Ezért az alábbi kérdéseket tettük fel a Belügyminisztériumnak.
1) Május elsejével tervezték a 24 kirúgott vezető helyének betöltését, július 15-ig azonban csak 7 intézmény élére történt ez meg. Miért csúszott a folyamat két hónappal?
2) A menesztések indoka például Egerben és Salgótarjában az életkor volt, ezzel szemben Gondos Miklóst most úgy nevezték ki öt évre, hogy 65 éves. A másik képzésre behívott Urbán László is 64. Nincs ebben ellentmondás? 
3) Az adósság egy másik vezetőváltási indok – a Dél-pesti Centrumkórház igazgatói posztját az eddigi kecskeméti kórházigazgató nyerte el, akinek a kórháza súlyos adósságokat halmozott fel a legutóbb közzétett adatok szerint. Mi győzte meg mégis a döntéshozókat az ő alkalmasságáról?
4) 15 helyre továbbra sincs sikeres pályázat, pedig több helyen több pályázó is volt, olyan is, aki részt vett az egy hónapos képzésen. Miért nem találtak megfelelő jelölteket, illetve a most zárult 1 hónapos kirendelésen hányan vettek részt és mik a tapasztalatok? 
5) Alapvetően milyen elvárások vannak egy kórházvezetővel szemben és miért nem találnak alkalmas személyeket?
6) Jelenleg hány vezetői kinevezés van folyamatban?

A Belügyminisztériumtól az alábbi választ kaptuk.
„Elektronikus úton a Belügyminisztériumhoz érkezett megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy a megüresedett kórházi intézményvezetői helyek betöltése több ütemben történik. Első ütemben a vezetői megbízás visszavonással érintett intézmények közül a 24 betöltetlen helyből 10 esetében írt ki az Országos Kórházi Főigazgatóság pályázatot. A beérkezett pályázatok elbírálása többkörös eljárásban történt. Az elbírálás első köre a belügyi komplex vezetőkiválasztási eljárás volt, amely alapvetően a vezetői kompetenciamérésre irányult, a második körben egy szakmai bizottság hallgatta meg a pályázókat. A szakmai követelményeket a pályázati kiírás tartalmazta. A döntéshozók minden esetben a pályázók elbírálási eljárásban nyújtott teljesítményét értékelték. A vezetői kompetenciák, a szakmai ismeretek és az elkötelezettség kiértékelését követően került sor 10 fő kiválasztott főigazgató-jelölt 4 hetes képzésére.

A Belügyminisztérium szervezésében 2024. június 17. és 2024. július 12. között 10 fő részvételével került sor a kórházi főigazgatók továbbképzésére. A felnőttképzés hatálya alá tartozó képzésben résztvevők 20 munkanapon, 60 tanóra elméleti képzésben és 72 tanóra gyakorlati, vezetői kompetenciafejlesztő tréningen vettek részt. A továbbképzés a Belügyminisztérium, az Országos Kórházi Főigazgatóság, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, továbbá a Debreceni Egyetem oktatóinak együttműködésében valósult meg. A képzés zárásaként kitöltött kérdőívre adott válaszaikban a résztvevők értékelték a szervezést, az ellátást, az egyes képzési elemek hasznosságát, az előadókat, és ennek során a képzést – különösen annak kéthetes gyakorlati részét – hasznosnak találták. A képzés a résztvevők vezetői ismereteit bővítette, kompetenciáit fejlesztette - így a kitűzött céljait elérte.
A képzés végén 7 fő kapott vezetői megbízást, jelenleg 3 vezetői döntés van folyamatban. Gondos Miklós a 65. életévét még nem töltötte be.

A pályáztatás második üteme tervezetten 2024. július 24-én indul. A pályázati kiírások az Országos Kórházi Főigazgatóság honlapján és a közszolgállás.hu portálon elérhetőek lesznek.”