PharmaPraxis

A gyógyszerészi gondozás hatása kisebbséghez tartozó betegekre

2017. FEBRUÁR 21.

A valamilyen faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó népesség száma folyamatosan nő az Amerikai Egyesült Államokban – demográfiai becslések alapján 2050-re az amerikai népesség 50%-át fogja alkotni. Ezeknek a csoportoknak a hátrányos helyzete az egészségügy területén is megmutatkozik: több egyenlőtlenség éri őket az egészségügyi ellátásban, és az általános egészségi állapotuk is rosszabb.

Habár nőtt Amerikában a fekete lakosság várható élettartama, a fehér lakosság várható élettartama eközben gyorsabb ütemben növekedett. Így a két érték különbsége továbbra is jelentős. A kisebbségekre jellemző kulturális eltérések (amelyek az egészségkultúrát is érintik), az őket érő diszkrimináció, a jellemzően alacsony szocioökonómiai státuszuk, a nyelvi akadályok, a társadalombiztosítás hiánya mind komoly problémát jelentenek az amerikai egészségügyi rendszerben. A gyógyszerészek pedig komoly szerepet játszhatnak ezeknek az egyenlőségeknek a csökkentésében, mivel ők sokat érintkeznek a páciensekkel. Lehetőségük van irányítani és módosítani a páciensek terápiáját, és egészségügyi tanácsadó szerepet töltenek be.

Ezért érezték szükségesnek a tanulmány szerzői, hogy a faji/etnikai kisebbségek szempontjából áttekintsék a gyógyszerészi szolgáltatásokról szóló kutatásokat és tanulmányokat. Olyan szakirodalmi forrásokat kerestek, amelyek a faj/etnikai hovatartozás alapján meghatározható különbségekkel foglalkoztak, illetve olyan felméréseket, amelyek résztvevői többnemzetiségűek voltak, vagy pedig etnikai kisebbségekhez tartoztak. A szerzők áttekintették a PubMed és az International Pharmaceutical Abstracts adatbázisokban az 1980 januárja és 2010 novembere közötti időszakot, és azokra a tanulmányokra koncentráltak, amelyekben fekete/afroamerikai, őshonos amerikai, indiai amerikai, alaszkai őshonos, hawaii őshonos, csendes-óceáni őshonos, illetve nem fehér hispán/latino páciensekről volt szó.

A szerzők kiindulópontként a következő tevékenységeket határozták meg, mint a gyógyszerészi gondozás lehetséges formáit: nyelvi közvetítést (pl. betegtájékoztatók és egészségügyi tájékoztató kiadványok lefordítását tolmácsok segítségével), széleskörű betegségmenedzsmentet, oktatást és konzultációt, egészségügyi kiértékeléseket, terápiamenedzsmentet, a terápia betartására emlékeztet intézkedéseket, illetve szűrővizsgálatokat és oltásokat. A klinikai hatásokon (pl. átoltottság vagy terápia betartása) a páciens életminőségére és elégedettségére is kíváncsiak voltak a szerzők (ezt nevezték humanisztikus szempontnak), illetve a gazdasági következményekre (egészségügyi kiadások csökkenése).

Gyűjtésük alapján összesen 24 cikk foglalkozott a gyógyszerészi kezelés hatásával úgy, hogy vagy a faj/etnikum alapján vizsgálták a különbségeket, vagy pedig többnemzetiségű csoportokra vagy etnikai kisebbségekre fókuszáltak. A 24-ből 21 tanulmány az ezredforduló után készült. Gyógyszerészi szolgáltatás alatt általában az oktatást és konzultációt, illetve a gyógyszeres terápia menedzselését értették a tanulmányok, és ezeket értékelték ki. A tanulmányok mintegy fele csak egyféle hatását vizsgálta a gyógyszerészi szolgáltatásnak, többnyire azt, hogy milyen klinikai következményei lettek. Egyharmaduk a klinikai és humanisztikus hatást együtt vizsgálta, a három szempontot együtt pedig csak egy tanulmány érvényesítette.

A 24-ből 23 kutatás jutott arra a következtetésre, hogy a vizsgált csoportra pozitív hatással volt a gyógyszerészi gondozás. Ebben főleg a klinikai hatások voltak előtérben: a betegség javuló kontrollja, a növekvő szűrési és átoltottsági arány, a terápia fokozottabb betartása stb. Gazdasági szempontból az egészségügyi kiadások csökkenését állapította meg néhány tanulmány: csökkent a kórházban töltött idő, és a páciensek kevesebbszer éltek a különböző orvosi ellátásokkal. A csekély számú negatív eredmény vagy nem mutatott ki különbséget a tesztcsoport és a kontrollcsoport között, vagy pedig a tesztcsoporton belül nem lett pozitív hatása a gyógyszerészi gondozásnak (az adott esetben a cukorbetegség kezelésére).

Sajnos csak kevés kutatás volt randomizált kontrollált vizsgálat, ami problémássá teszi, hogy a páciensekre gyakorolt hatást egyértelműen a gyógyszerészi szolgáltatás következményének tekintsék. Jellemző probléma volt az is, hogy a kutatások egy része csak egy adott területen, pl. egyetlen kerületben, iskolában vagy közösségben végzett felmérést. Országos szintű kutatás nem készült. 9 tanulmány számolt be viszont a gyógyszerészek és más egészségügyi dolgozók közötti együttműködésről, ami a szakmák közötti kooperáció arányának növekedésére utal.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a kommunikációs nehézségek komoly problémát jelentenek a gyógyszerészi szolgáltatások végzésében. Egy, a szerzők által idézett tanulmány például arról számolt be, hogy az afroamerikai páciensek nehezen kommunikálnak a gyógyszerészekkel, mivel nincsenek birtokában az ehhez szükséges egészségügyi szókincsnek, és így a terápiás előírásokat is kevésbé értik meg. A szerzők szerint figyelembe kéne venni, hogy a kisebbségi pácienseket sújtó egészségügyi egyenlőtlenség jelentős részben a kulturális háttérből, a nyelvi akadályokból, a szocioökonómiai jellegzetességekből és a műveltségi szintből következik, azonban pont ezekkel a szempontokkal kevésbé foglalkoztak a vizsgált tanulmányok. Mindössze 5 olyan tanulmány volt, amely a nyelvi segítéssel foglalkozott, és csak 3 tanulmány kérdezett rá az orvosi nyelv megértéséhez szükséges nyelvi közvetítésre. Pedig az orvosi nyelv megértésének támogatása része lehetne a gyógyszerészi szolgáltatásoknak. Összességében elmondható, hogy a tanulmányok nem fókuszáltak arra, hogy a gyógyszerészi gondozásnak kultúrspecifikus igényeknek is meg kéne felelnie.

A szerzők azt a végkövetkeztetést vonják le, hogy a szakirodalmi áttekintés szerint egyértelműen pozitív hatással van a gyógyszerészi gondozás a faji/etnikai kisebbségi hovatartozású páciensekre. Azonban a kisebbségeket sújtó egészségügyi egyenlőtlenségek leküzdéséhez további felmérésekre volna szükség, amelyek a gyógyszerészi gondozás hatását vizsgálnák. Ezen belül is meg kellene határozni, hogy mely beavatkozási formák a leginkább hatékonyak az egyes csoportok számára. Ez szükségessé tenné az egyes csoportok összehasonlítását. Illetve a faji/etnikai különbségek vizsgálatakor mindvégig tudatosabban kellene koncentrálni arra a kérdésre, hogy a gyógyszerészi gondozás hogyan enyhítheti a fennálló egyenlőtlenségeket.

Eredeti közlemény:
Cheng Y, Raisch DW, Borrego ME, Gupchup GV. Economic, clinical, and humanistic outcomes (ECHOs) of pharmaceutical care services for minority patients: A literature review. Research in Social and Administrative Pharmacy. 2013 Jun 30;9(3):311-29.


Szemlézte: eLitMed.hu
2017. feburár 21.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése (home medication review/home medicines review: HMR) egy olyan strukturált, betegközpontú és a beteg orvosával együttműködve végzett szolgáltatás, ami elősegíti a gyógyszerek optimális alkalmazását. A HMR során a gyógyszerész a körzeti orvossal való konzultáció után, a beteg egészségügyi információinak ismeretében, a beteg otthonában szisztematikusan áttekinti a beteg gyógyszereit, és azonosítja a gyógyszerekkel, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos esetleges problémákat, majd közreműködik azok megoldásában.

PharmaPraxis

Gyógyszerészek fertőző betegségekkel kapcsolatos attitűdje Magyarországon

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai, illetve Közegészségügyi Intézetének kutatói keresztmetszeti vizsgálat keretében mérték fel a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos tudását, attitűdjét és gyakorlati hozzáállását.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.

PharmaPraxis

Gyógyszerészi gondozás: pilot tapasztalatok

Tizenkét budapesti és 38 vidéki gyógyszertár vesz részt abban a pilot programban, amely az uniós forrásból megvalósuló „Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban” című, uniós forrásból finanszírozott projekthez kapcsolódik

PharmaPraxis

Segíti-e az intézményekből történő átadás folyamatát vénás thromboembóliában szenvedő beteg esetében, ha szakgyógyszerész keresi fel otthonában konzultáció céljából?

A Journal of Patient Safety tanulmánya arra kereste a választ, hogy vénás thromboembólia kórházi vagy ambuláns ellátása után hazabocsátott betegek esetében javítja-e az átadás folyamatát, illetve növeli-e a betegek átadással kapcsolatos elégedettségét és antikoagulációval kapcsolatos tudását, adherenciáját, ha a hazabocsátást követően gyógyszerész látogatja meg őket otthonukban, valamint antikoagulációs szakértő általi telefonos tanácsadásban részesülnek.

PharmaPraxis

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

A klinikai vizsgálatok szaklapja közölte az első regisztrált szlovákiai gyógyszerészeti klinikai vizsgálat protokollját. A tervezett vizsgálat elsődleges célja annak megállapítása, hogy a standard gyógyszerészi ellátáson felül nyújtott személyre szabott napi SMS-emlékeztető milyen mértékben javítja az 55 évnél idősebb, ambuláns ellátásban részesülő hypertoniás betegek gyógyszerszedési fegyelmét.

PharmaPraxis

Kárba vész a gyógyszerész?

Megkérdőjelezhetetlen a gyógyszerészek népegészségügyi szerepe az alapellátásban