PharmaPraxis

A gyógyszerészi gondozás hatása kisebbséghez tartozó betegekre

2017. FEBRUÁR 21.

A valamilyen faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó népesség száma folyamatosan nő az Amerikai Egyesült Államokban – demográfiai becslések alapján 2050-re az amerikai népesség 50%-át fogja alkotni. Ezeknek a csoportoknak a hátrányos helyzete az egészségügy területén is megmutatkozik: több egyenlőtlenség éri őket az egészségügyi ellátásban, és az általános egészségi állapotuk is rosszabb.

Habár nőtt Amerikában a fekete lakosság várható élettartama, a fehér lakosság várható élettartama eközben gyorsabb ütemben növekedett. Így a két érték különbsége továbbra is jelentős. A kisebbségekre jellemző kulturális eltérések (amelyek az egészségkultúrát is érintik), az őket érő diszkrimináció, a jellemzően alacsony szocioökonómiai státuszuk, a nyelvi akadályok, a társadalombiztosítás hiánya mind komoly problémát jelentenek az amerikai egészségügyi rendszerben. A gyógyszerészek pedig komoly szerepet játszhatnak ezeknek az egyenlőségeknek a csökkentésében, mivel ők sokat érintkeznek a páciensekkel. Lehetőségük van irányítani és módosítani a páciensek terápiáját, és egészségügyi tanácsadó szerepet töltenek be.

Ezért érezték szükségesnek a tanulmány szerzői, hogy a faji/etnikai kisebbségek szempontjából áttekintsék a gyógyszerészi szolgáltatásokról szóló kutatásokat és tanulmányokat. Olyan szakirodalmi forrásokat kerestek, amelyek a faj/etnikai hovatartozás alapján meghatározható különbségekkel foglalkoztak, illetve olyan felméréseket, amelyek résztvevői többnemzetiségűek voltak, vagy pedig etnikai kisebbségekhez tartoztak. A szerzők áttekintették a PubMed és az International Pharmaceutical Abstracts adatbázisokban az 1980 januárja és 2010 novembere közötti időszakot, és azokra a tanulmányokra koncentráltak, amelyekben fekete/afroamerikai, őshonos amerikai, indiai amerikai, alaszkai őshonos, hawaii őshonos, csendes-óceáni őshonos, illetve nem fehér hispán/latino páciensekről volt szó.

A szerzők kiindulópontként a következő tevékenységeket határozták meg, mint a gyógyszerészi gondozás lehetséges formáit: nyelvi közvetítést (pl. betegtájékoztatók és egészségügyi tájékoztató kiadványok lefordítását tolmácsok segítségével), széleskörű betegségmenedzsmentet, oktatást és konzultációt, egészségügyi kiértékeléseket, terápiamenedzsmentet, a terápia betartására emlékeztet intézkedéseket, illetve szűrővizsgálatokat és oltásokat. A klinikai hatásokon (pl. átoltottság vagy terápia betartása) a páciens életminőségére és elégedettségére is kíváncsiak voltak a szerzők (ezt nevezték humanisztikus szempontnak), illetve a gazdasági következményekre (egészségügyi kiadások csökkenése).

Gyűjtésük alapján összesen 24 cikk foglalkozott a gyógyszerészi kezelés hatásával úgy, hogy vagy a faj/etnikum alapján vizsgálták a különbségeket, vagy pedig többnemzetiségű csoportokra vagy etnikai kisebbségekre fókuszáltak. A 24-ből 21 tanulmány az ezredforduló után készült. Gyógyszerészi szolgáltatás alatt általában az oktatást és konzultációt, illetve a gyógyszeres terápia menedzselését értették a tanulmányok, és ezeket értékelték ki. A tanulmányok mintegy fele csak egyféle hatását vizsgálta a gyógyszerészi szolgáltatásnak, többnyire azt, hogy milyen klinikai következményei lettek. Egyharmaduk a klinikai és humanisztikus hatást együtt vizsgálta, a három szempontot együtt pedig csak egy tanulmány érvényesítette.

A 24-ből 23 kutatás jutott arra a következtetésre, hogy a vizsgált csoportra pozitív hatással volt a gyógyszerészi gondozás. Ebben főleg a klinikai hatások voltak előtérben: a betegség javuló kontrollja, a növekvő szűrési és átoltottsági arány, a terápia fokozottabb betartása stb. Gazdasági szempontból az egészségügyi kiadások csökkenését állapította meg néhány tanulmány: csökkent a kórházban töltött idő, és a páciensek kevesebbszer éltek a különböző orvosi ellátásokkal. A csekély számú negatív eredmény vagy nem mutatott ki különbséget a tesztcsoport és a kontrollcsoport között, vagy pedig a tesztcsoporton belül nem lett pozitív hatása a gyógyszerészi gondozásnak (az adott esetben a cukorbetegség kezelésére).

Sajnos csak kevés kutatás volt randomizált kontrollált vizsgálat, ami problémássá teszi, hogy a páciensekre gyakorolt hatást egyértelműen a gyógyszerészi szolgáltatás következményének tekintsék. Jellemző probléma volt az is, hogy a kutatások egy része csak egy adott területen, pl. egyetlen kerületben, iskolában vagy közösségben végzett felmérést. Országos szintű kutatás nem készült. 9 tanulmány számolt be viszont a gyógyszerészek és más egészségügyi dolgozók közötti együttműködésről, ami a szakmák közötti kooperáció arányának növekedésére utal.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a kommunikációs nehézségek komoly problémát jelentenek a gyógyszerészi szolgáltatások végzésében. Egy, a szerzők által idézett tanulmány például arról számolt be, hogy az afroamerikai páciensek nehezen kommunikálnak a gyógyszerészekkel, mivel nincsenek birtokában az ehhez szükséges egészségügyi szókincsnek, és így a terápiás előírásokat is kevésbé értik meg. A szerzők szerint figyelembe kéne venni, hogy a kisebbségi pácienseket sújtó egészségügyi egyenlőtlenség jelentős részben a kulturális háttérből, a nyelvi akadályokból, a szocioökonómiai jellegzetességekből és a műveltségi szintből következik, azonban pont ezekkel a szempontokkal kevésbé foglalkoztak a vizsgált tanulmányok. Mindössze 5 olyan tanulmány volt, amely a nyelvi segítéssel foglalkozott, és csak 3 tanulmány kérdezett rá az orvosi nyelv megértéséhez szükséges nyelvi közvetítésre. Pedig az orvosi nyelv megértésének támogatása része lehetne a gyógyszerészi szolgáltatásoknak. Összességében elmondható, hogy a tanulmányok nem fókuszáltak arra, hogy a gyógyszerészi gondozásnak kultúrspecifikus igényeknek is meg kéne felelnie.

A szerzők azt a végkövetkeztetést vonják le, hogy a szakirodalmi áttekintés szerint egyértelműen pozitív hatással van a gyógyszerészi gondozás a faji/etnikai kisebbségi hovatartozású páciensekre. Azonban a kisebbségeket sújtó egészségügyi egyenlőtlenségek leküzdéséhez további felmérésekre volna szükség, amelyek a gyógyszerészi gondozás hatását vizsgálnák. Ezen belül is meg kellene határozni, hogy mely beavatkozási formák a leginkább hatékonyak az egyes csoportok számára. Ez szükségessé tenné az egyes csoportok összehasonlítását. Illetve a faji/etnikai különbségek vizsgálatakor mindvégig tudatosabban kellene koncentrálni arra a kérdésre, hogy a gyógyszerészi gondozás hogyan enyhítheti a fennálló egyenlőtlenségeket.

Eredeti közlemény:
Cheng Y, Raisch DW, Borrego ME, Gupchup GV. Economic, clinical, and humanistic outcomes (ECHOs) of pharmaceutical care services for minority patients: A literature review. Research in Social and Administrative Pharmacy. 2013 Jun 30;9(3):311-29.


Szemlézte: eLitMed.hu
2017. feburár 21.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése (home medication review/home medicines review: HMR) egy olyan strukturált, betegközpontú és a beteg orvosával együttműködve végzett szolgáltatás, ami elősegíti a gyógyszerek optimális alkalmazását. A HMR során a gyógyszerész a körzeti orvossal való konzultáció után, a beteg egészségügyi információinak ismeretében, a beteg otthonában szisztematikusan áttekinti a beteg gyógyszereit, és azonosítja a gyógyszerekkel, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos esetleges problémákat, majd közreműködik azok megoldásában.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

PharmaPraxis

Legyen gyógyszerész a bentlakásos intézményekben is

Milyen klinikai és gazdasági előnnyel jár a gyógyszerész bevonása egy közösségi kórházhoz tartozó, betegközpontú bentlakásos intézmény működésébe?

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.

PharmaPraxis

Gyógyszerészi gondozás: pilot tapasztalatok

Tizenkét budapesti és 38 vidéki gyógyszertár vesz részt abban a pilot programban, amely az uniós forrásból megvalósuló „Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban” című, uniós forrásból finanszírozott projekthez kapcsolódik

PharmaPraxis

Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A gyógyszert nem kiadó gyógyszerész szerepköre, felelőssége egyelőre bizonytalan. Négy eltérő modellel tipizálható megítélése ellenére jelentős szakmai konszenzus uralkodik az új típusú gyógyszerész szerepének egyes jellemzőit, valamint az alapellátási gyakorlatba való integráció pénzügyi, szervezeti és együttműködési aspektusait illetően.

PharmaPraxis

Segíti-e az intézményekből történő átadás folyamatát vénás thromboembóliában szenvedő beteg esetében, ha szakgyógyszerész keresi fel otthonában konzultáció céljából?

A Journal of Patient Safety tanulmánya arra kereste a választ, hogy vénás thromboembólia kórházi vagy ambuláns ellátása után hazabocsátott betegek esetében javítja-e az átadás folyamatát, illetve növeli-e a betegek átadással kapcsolatos elégedettségét és antikoagulációval kapcsolatos tudását, adherenciáját, ha a hazabocsátást követően gyógyszerész látogatja meg őket otthonukban, valamint antikoagulációs szakértő általi telefonos tanácsadásban részesülnek.

PharmaPraxis

A gyógyszerészi gondozás oktatása Kuvaitban

Az idősebb generációkkal ellentétben, akiket még a gyógyszerész klasszikus szerepkörére (gyógyszerek elkészítése és átadása) készítettek fel, a fiatalabbak már a tanulmányaik során elsajátíthatják azokat az ismereteket, képességeket és attitűdöket, amelyek a pácienssel való kiterjedt körű kommunikációhoz és a terápia hosszú távú felügyeletéhez szükségesek.