Klinikum

Káros a gyulladásos markerek túlhasználata

2019. JÚLIUS 01.

A körzeti orvosok gyakran kérik a gyulladásos markerek (C-reaktív protein, vörösvérsejt-süllyedés, plazma-viszkozitás) laboratóriumi vizsgálatát, aminek révén monitorozhatják a gyulladásos állapotok progresszióját vagy a kezelésre adott választ. Bár e teszteket speciális diagnosztikai célból fejlesztették ki, napjainkban az orvosok egyre többször arra használják őket, hogy nem-specifikus markerként vizsgálatukkal választ próbáljanak kapni arra a kérdésre, hogy van-e valamilyen háttérben meghúzódó súlyos betegsége (fertőzés, autoimmun megbetegedés, tumor) páciensüknek. Mindazonáltal, eddig még nem vizsgálták, van-e értelme ennek a nem-specifikus kérdésfeltevésnek (a nemzeti irányelvek csak néhány betegség első vonalbeli vizsgálatában ajánlják a gyulladásos markerek tesztelését, ilyen pl. a myeloma, a polymyalgia és a pneumonia).

Mivel a fals-pozitív eredmény a páciens és a körzeti orvos szorongását és további felesleges vizsgálatok végzését generálja, továbbá a fals-negatív eredmény következtében elmarad a betegség diagnózisa, Jessica Watson és munkatársai utánajártak, milyen szenzitivitással tudja kizárni a gyulladásos markerek vizsgálata súlyos betegség (fertőzés, autoimmun megbetegedés, tumor) fennállását.

A British Journal of General Practice című szaklapban megjelent prospektív, obszervációs kohorsz vizsgálatban a nagy-britanniai körzeti orvosok által készített elektronikus egészségügyi feljegyzések anonimizált adatait használták. A vizsgálatban olyan 18 évesnél idősebb betegek vettek részt (n= 160 000 fő), akik esetében 2014 során gyulladásos marker-vizsgálatot rendelt az orvos (kizárták a megelőző 2 év során tumor, krónikus fertőzés vagy autoimmun betegség, illetve a megelőző 1 hónap során akut fertőzés diagnózist kapott személyeket). Kontrollként 40 000 olyan – korban, nemben és praxisban illesztett – páciens szolgált, akinek esetében 2014 során nem végeztek gyulladásos marker-vizsgálatot. A vizsgálat elsődleges végpontja annak megállapítása volt, hogy a gyulladásos marker-vizsgálatot követő 1 éven belül hány tumor és autoimmun betegség, illetve a vizsgálatot követő 1 hónapban hány fertőzés diagnózis született az emelkedett, illetve a normál gyulladásos marker-teszteredménnyel rendelkezők, valamint a nem-teszteltek körében. Elsődleges végpont volt továbbá az ismételt körzeti orvosi vizitek és az ismételt gyulladásos marker-vizsgálatok, valamint a szakorvosi rendelésekre történt beutalások száma a gyulladásos marker-vizsgálatot követő 6 hónapban.

Az eredmények szerint az emelkedett gyulladásos marker-teszteredménnyel rendelkezők körében összesen 15%-os volt a három betegség incidenciája: 6,3% a fertőzésé, 5,6% az autoimmun betegségé és 3,7%-a ráké. Mint kiderült, ezer elvégzett gyulladásos marker-vizsgálat kapcsán 236 fals-pozitív eredményre, 710 felesleges ismételt körzeti orvosi vizitre, 229 felesleges vérvételre és 24 felesleges szakorvosi beutalásra lehet számítani. A fals-pozitív eredmények mellett nagy volt a fals-negatív eredmények aránya is: a releváns betegségben szenvedők fele esetében volt normális a gyulladásos markerek szintje.

A szerzők megállapítják: a gyulladásos markerek vizsgálata alacsony szenzitivitással bír, és nem volna szabad súlyos betegség (fertőzés, autoimmun megbetegedés, tumor) kizárása érdekében végezni azokat.

Jessica Watson és munkatársai egy másik tanulmány keretében annak is utánajártak, hogy milyen pontossággal bír a három féle gyulladásos marker (C-reaktív protein/CRP, vörösvérsejt-süllyedés, plazma-viszkozitás) a három súlyos betegség (fertőzés, autoimmun megbetegedés, tumor) diagnosztizálásában (szenzitivitás, specificitás, pozitív, illetve negatív prediktív érték, működési jelleggörbe alatti terület/AUC), illetve megnézték, az első utáni második gyulladásos marker vizsgálata mennyivel növeli a pontosságot. Ebben a vizsgálatban 137 000 olyan beteg adatát használták, akik esetében 2014 során gyulladásos marker-vizsgálatot rendelt a körzeti orvos; 61,2%-uk esetében egy, 38,8%-uk esetében több gyulladásos marker vizsgálata történt. A három féle gyulladásos marker közel azonos pontossággal járult hozzá a három súlyos betegség diagnosztizálásához (AUC: 0,659 – 0,682), egy második gyulladásos marker vizsgálata alig segítette a releváns betegség diagnosztizálását (AUC CRP esetén 0,682, míg AUC CRP + süllyedés vizsgálata esetén: 0,688). Bármelyik gyulladásos marker negativitása 94%-os, míg a többszörös negatív vizsgálat 94,1%-os negatív prediktív értékkel bírt.

Mint a szerzők megállapítják: többféle gyulladásos marker vizsgálatával nem javítható a súlyos betegségek kizárási pontossága. A CRP mérése marginálisan jobb pontosságot biztosít fertőzések esetén, míg autoimmun megbetegedés és tumor esetén a három féle gyulladásos marker vizsgálata azonos pontosságot eredményez.


Szemlézett közlemények:
Watson J, Salisbury C, Whiting P, Banks J, Pyne Y, Hamilton W. (2019) Added value and cascade effects of inflammatory marker tests in UK primary care: a cohort study from the Clinical Practice Research Datalink. Br J Gen Pract. 2019 Jun 17. pii: bjgp19X704321. doi: 10.3399/bjgp19X704321.


Watson J, Jones HE, Banks J, Whiting P, Salisbury C, Hamilton W. (2019). Use of multiple inflammatory marker tests in primary care: using Clinical Practice ResearchDatalink to evaluate accuracy. Br J Gen Pract. 2019 Jun 17. pii: bjgp19X704309. doi: 10.3399/bjgp19X704309.


Szemlézte:
dr. Kovács Bence
2019.június

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.

Hírvilág

Molekuláris gyógyászati kiválósági központot alakítanak ki Szegeden

A molekuláris gyógyászat lehetőségeit az alapkutatásoktól a betegágyig vizsgáló kiválósági központot hoznak létre uniós támogatással Szegeden, az intézmény székhelye a lézerközpont melletti tudományos és innovációs parkban lesz.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.