Az internetfüggőség

Az IA-t – aminek neurobiológiai mechanizmusai megegyeznek más viselkedési addikciókéval – impulzuskontroll-zavarként definiálják, és olyan kóros állapotokkal hozzák összefüggésbe, mint a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, a depresszió és a szorongás. Tekintettel az agyukban bekövetkező fejlődési változásokra, különösen a kogníció, a stresszkezelés és a motiváció terén, a fiatal felnőttek hajlamosabbak a függőségi viselkedésre. A függőségi viselkedés gyenge koncentrációt eredményez, és hatással lehet a tanulmányi teljesítményre.

Eugenia Annunzi és munkatársa tanulmánya a függőségben, szorongásban, autizmusban és depresszióban ismerten szerepet játszó oxitocinreceptor- (OXTR), dopamintranszporter- (DAT1) és szerotonintranszporter- (SERT) gének epigenetikai és genetikai szabályozását vizsgálta fiatal egyetemi hallgatók nyálmintáiból nyert DNS segítségével. A cél, hogy meghatározzák az IA kialakulására hajlamosító biológiai tényezőket, a kulcsfontosságú gének genetikai és epigenetikai szabályozására összpontosítva. Konkrétan: az irreverzibilisnek tartott genetikai variánsok és/vagy a reverzibilisnek számító epigenetikai jellegek felhasználhatók-e az IA kialakulásának és/vagy progressziójának nyomon követésére.

Az OXTR-, DAT1- és SERT-gének epigenetikus szabályozását (metilációs mintázatát) és a két utóbbi gén promoterrégióinak felépítését (a változó számú tandemismétlődések/VNTR számát, amit korábban összefüggésbe hoztak az impulzivitással és a szerfüggőséggel) összehasonlították az internetfüggőséggel.

A vizsgálat

Az IA előfordulását és intenzitását az internetfüggőségi teszttel (IAT) értékelték. Az IAT két pszichometrikus faktort mér: az első az internethasználatból eredő negatív társadalmi következményekkel való érzelmi és kognitív foglalkozással áll összefüggésben, a második faktor pedig az online töltött idő mennyiségének ellenőrzésére tett sikertelen kísérletekkel és az internethasználat napi működésre gyakorolt negatív következményeivel kapcsolatos. A teszt 20 kérdésből áll, maximum pontszám: 100. A 0 és 29 közötti IAT-pontszámok átlagos felhasználókat jelentenek, akik teljesen kontroll alatt tartják az internethasználatukat; a 30 és 49 közötti pontszámok az internethasználat kontrolljának enyhén zavart szintjét jelentik, ami a függőséget megelőző állapot lehet, az 50 feletti pontszámot elérő alanyok függőnek minősülnek: mérsékelten (50 és 79 között) vagy súlyosan (80 és 100 között).

A vizsgálatban n = 85, átlagosan 20 éves egyetemi hallható vett részt; a bevontaknak nem lehetett korábbi vagy jelenlegi pszichiátriai betegsége, és nem fogyaszthattak sem korábban, sem aktuálisan pszichotróp szereket. A résztvevők között csak 20 férfi volt, a nemekre vonatkozó adatokat nem lehetett összehasonlítani.

Az eredmények

Az OXTR-, DAT1- és SERT-gének DNS-metilációjának szignifikáns változásait figyelték meg a 30 < IAT < 49 csoportban (enyhe kockázatú internethasználók), szemben az IAT < 29 alanyokkal (az internethasználat teljes kontrollja) és az IAT > 50 alanyokkal (mérsékelten függőnek tekintettek)(a vizsgálatban nem szerepelt súlyosan függőnek bizonyuló személy). Az epigenetikai markerek szignifikánsan korreláltak, vagy direkt módon (az OXTR és a DAT1 esetében), vagy inverz módon (OXTR és DAT1 versus SERT) a pszichometriai tulajdonságokkal.

Ezek az adatok paradoxnak tűnhetnek, jegyzik meg a szerzők, de úgy vélik, fontos az epigenetikai időzítés. A DNS-metiláció változása a potenciális függőség korai biomarkere lehet, ami hozzásegíthet a megfelelő terápia megkezdéséhez. Régebbi vizsgálatok már beszámoltak arról, hogy a korai stádiumban kimutatható epigenetikai markerek átmenetiek lehetnek (pl. elhízás esetén), és a betegség progressziója során a későbbiekben már nem mérhetők.

A génpromoter-régiók felépítésének szerepe kevésbé tűnt relevánsnak, ezért a szerzők feltételezik, hogy vizsgálati mintájukban a megváltozott viselkedést inkább környezeti tényezők, mintsem a genetikai háttér okozzák. Az epigenetikai változások lehetséges kiváltó oka számos szociális és érzelmi környezeti tényező lehet, például a tanulmányi teljesítmény, a társadalmi elszigeteltség vagy a nyilvános beszédtől való félelem. A szerzők megjegyzik: mivel a vizsgálatban mindössze egyszer, annak kezdetén vettek nyálmintát, fontos lenne longitudinális vizsgálatot is végezni, aminek során több napon keresztül több időpontban vagy akár egy napon belül is több időpontban vennének mintát, hogy jobban megérthessük, hogyan módosítja a környezeti hatás az epigenetikai markereket.

dr. Kazai Anita

eredeti:

Sci Rep. 2023 Dec 14;13(1):22192. 

https://doi: 10.1038/s41598-023-49492-5.

Eugenia Annunzi et al: Mild internet use is associated with epigenetic alterations of key neurotransmission genes in salivary DNA of young university students