Idegtudományok

Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

2019. SZEPTEMBER 20.

Szöveg nagyítása:

-
+

Harminc évvel a higiénia hipotézis megalkotása után a kutatók azonosították a szaprofita Mycobacterium vaccae hangulat- és memórajavító, stressz- és gyulladásgátló hatását okozó zsírsavat. Az eredeti higiénia hipotézist a „régi barátok” elméletévé továbbfejlesztő fiziológusok és idegkutatók a vakcinaként is használható triglicerid (1,2,3-tri [Z-10-hexadecenoyl] glycerol) hatásmechanizmusát is feltárták. A Psychopharmacology című szaklapban publikált kutatás (Identification and characterization of a novel anti-inflammatory lipid isolated from Mycobacterium vaccae, a soil-derived bacterium with immunoregulatory and stress resilience properties) legalább részleges válasszal szolgál arra, hogyan lehetséges, hogy egy talajlakó, szaprofita baktériummal való érintkezés (belélegzés, lenyelés, vakcináció) hangulat- és memórajavító, stressz- és gyulladásgátló hatással bír. A tanulmányról beszámoló ismeretterjesztő portálok rendre a „Prozac helyett port” címmel jelennek meg, és idézik annak utolsó szerzőjét, Christopher Lowry-t, aki elmondja: az 1989-ben a brit David Strachan által megalkotott higiénia hipotézis arra utalt, hogy steril, modern világunkban a gyermekek felnövekedésük során nem találkoznak mikroorganizmusokkal, ami rontja az immunrendszerük működését, és a növekvő gyakorisággal megjelenő allergiás, asztmás megbetegedésekhez vezet. Egy mikrobiológus, a M. vaccaekutatásban is részt vevő Graham Rook a 2000-es évek elején fejlesztette tovább a higiénia hipotézist, mivel az nem szolgált kielégítő magyarázattal arra, hogy az autoimmun gyulladásos állapotok gyakorisága miért nő a kevéssé higiénikus nagyvárosokban is. A „régi barátok” elmélet szerint nemcsak az állandó tisztító- és fertőtlenítőszer-használat vezet el az allergiás és autoimmun betegségek gyakoriságának növekedéséhez, a modern élet szélesebb körben felelős: az agresszív antibotikum-használat, a pasztörizált élelmiszerek, a természettől és háziállatoktól elzárt, lakótelepi élet egyaránt közreműködik abban, hogy a mai gyermekek nem találkoznak azokkal a mikrobákkal, amelyekkel az emlősök évmilliókon keresztül együtt fejlődtek. Az M. vaccae karrierje az 1970-es években, Ugandában indult, amikor John Stanford immunológus felfedezte, hogy az itt élők jobban reagálnak a lepra elleni oltásra, és arra jutott, hogy ezért az immunregulátoros hatásért a helyi talajban élő baktérium a felelős. További meglepetést keltett, amikor 2004-ben Mary O’Brien onkológus tüdőrákos betegeit oltotta be az ártalmatlan baktériummal, abban reménykedve, hogy az segít nekik legyőzni gyógyszerrezisztens pulmonális tbc-fertőzésüket, netán aktivizálja immunrendszerüket a tüdőrák elleni küzdelemben: a tüdőrák progressziója nem módosult, azonban szignifikánsan javult a betegek életminősége (javult a M. vaccae-oltásban részesült, előrehaladott rákbetegek érzelmi, hangulati állapota, vitalitása). Az ezt követő, 2007-es eredmények már a Psychopharmacology-tanulmányban ismertetett kutatást vezető Christopher Lowry nevéhez fűződnek. Ekkor mutatta ki Lowry (Identification of an immune-responsive mesolimbocortical serotonergic system: Potential role in regulation of emotional behavior; Neuroscience), hogy az M. vaccae-vel beoltott egerek agyában az immunrendszernek is részét képező, szerotonin-termelő neuronok aktiválódnak, ez eredményezi az állatok csökkenő stressz-érzékenységét, hangulat- és memóriajavulását (proaktívan, bátrabban fedezik fel a nyitott tereket, ügyesebbek a labirintuskísérletekben, csökken a stressz által kiváltott vastagbél-gyulladásuk, domináns hím jelenlétében kevésbé szubmisszív a viselkedésük, mint nem beoltott társaiknak). Lowry és munkatársai ezt követően azt is megállapították, hogy az M. vaccae baktériumok az USA és Európa talajában szinte mindenhol jelen vannak, majd egy 2017-es PNAS-tanulmányban igazolták, hogy M. vaccae-oltással megelőzhető egerekben a PTSD-szerű tünetek kialakulása. A Psychopharmacology-ban megjelent friss kutatás során Lowry és munkatársai azonosították, izolálták és szintetizálták is azt az eddig ismeretlen lipidmolekulát, ami a M. vaccae immunregulátoros és agyműködést serkentő, stresszellenes és antidepresszív hatásáért felelős. Mint kiderült, a 1,2,3-tri [Z-10-hexadecenoyl] glycerol szabad zsírsav formája, a 10(Z)-hexadecenoic-sav a makrofágok plazmájában a peroxiszóma proliferátor-aktivált receptorokhoz (PPAR) kötődve akadályozza a gyulladásos folyamatok beindulását, gátolja a gyulladásos citokinek (pl. IL-6) stressz indukálta felszabadulását, és megelőzi az agyban a mikrogliasejtek gyulladásos válaszát. Mint a kutatók kifejtik: a következő években klinikai vizsgálatokkal kell igazolni, hogy a zsírsav emberekben is gátolja a perifériás és centrális gyulladásos jelátvitelt, csökkenti a szorongást és a depressziót, segíti a tanulást, javítja a memóriát. Ráadásul, teszi hozzá Lowry, a talajban sokmillió olyan baktérium-féleség lehet, amelyekből hasonlóan pozitív hatású anyagokat izolálhatunk a jövőben. Kazai Anita dr. eLitMed.hu 2019.szeptember

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben

A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.

PharmaPraxis

A pszichedelikumok újranyitják a kritikus tanulási periódusokat

Megtalálták a különféle pszichedelikumok terápiás hatása mögött álló mechanizmust, ami nemcsak a neuropszichiátriai kórképek, köztük az autizmus és a stroke, de a süketség és a vakság jobb kezelését is ígéri.

Gondolat

A filmek gyógyító ereje

Az ember számára olykor fontosabb, hogy meg tudja élni érzelmeit, mint hogy azonnal csökkentse, vagy elviselhetőbbé tegye azokat. Ebben a folyamatban sok esetben egy film is segíthet. Kapitány-Fövény Máté pszichiáter, az „Ember a filmben” videók alkotója a filmek pszichológiájáról mesélt.

Egészségpolitika

A béremelés későn jött, és reálértéken nem hozott többletet

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint a most megvalósult béremelés túl későn történt, éves kihatása kevés, az idei év így reálkereset-csökkenést hozott a szakdolgozóknak. Interjúnkban beszélt a bérfeszültségekről, víziókról, a következő két év várakozásairól is.

Egészségpolitika

A politika érdemben nem foglalkozik az egészségüggyel, helyi szinten ugyanakkor nagyon is

KUN J Viktória

Hogyan lehet szétverni egy régió egészségügyi „fellegvárait” néhány év alatt? – interjú prof. dr. Barkai Lászlóval.