„Eredményeink szerint a mért intelligenciahányados nem teljes mértékben magyarázza az egészség terén tapasztalt különbségeket, de minden bizonnyal nagy szerepet játszik ebben – különböző mechanizmusok útján” – írják a European Heart Journal eddig csak elektronikus formában közölt vizsgálat szerzői, dr. G. David Batty és munkatársai, a glasgowi University of Scotland kutatói. A közleményt kísérő szerkesztőségi állásfoglalás szerzői, az angol University College London munkatársai, dr. Michael Marmot és dr. Mika Kivimäki véleménye szerint az újfajta módszerekkel újszerű kérdésekre választ kereső vizsgálat „eredményei kihívóak, … [de] rávilágítanak, hogy ami az elmében történik, akár az anyagi világból származik, akár a társadalmi szférából, azt figyelembe kell venni, hogy megértsük, milyen módon befolyásolják a társadalmi-gazdasági körülmények az egészséget és a jóllétet.” A statisztikai modellek erejét javítja az IQ figyelembe vétele Amint ismert, társadalmi és gazdasági tényezők hatással vannak az egészségi állapotra. Ezt a hatást kiküszöbölendő, korrekciót szokás végezni a mérhető, a jövedelemben, a társadalmi statusban, a viselkedésben és a pszichés tényezőkben mutatkozó különbségek szerint, és ez valóban csökkenti, de egyáltalán nem szünteti meg a betegségek, főleg a cardiovascularis kórok és a halálozás társadalmi meghatározottságát. A szerzők azzal érvelnek, hogy a maradék, eddig nem mért tényezőket kell keresni az egészség-betegség társadalmi-gazdasági okai között, ilyen például az intelligenciahányados (IQ). A szerzők a vietnami háborúban szolgált amerikai katonák egyik csoportját vizsgálták, akikről kivételesen szerencsés módon igen sok adat állt rendelkezésre: a fiatalkori és az aktuális jövedelem, a munkaköri presztízs és az iskolázottság, kilenc lényeges cardiovascularis kockázati tényező és az esetleges halálesetek oka. Relatív egyenlőtlenségi indexnek nevezik azt a statisztikai mérőszámot, amely kifejezi, hogy az összes mért kockázati tényező alapján feltételezett végpont (itt a halálozás) és a valóságban tapasztalt végpont között mekkora a különbség. Ez a mérőszám azt mutatja meg, hogy a halálozást befolyásoló tényezők mekkora része maradt ki az elemzett tényezők köréből. A szerzők ezt a relatív egyenlőtlenségi indexet számították ki két különböző elemzésben: az egyikben nem vették figyelembe az alanyok IQ-ját, a másikban figyelembe vették. A statisztikai modell „tökéletlenségét” jelző relatív egyenlőtlenségi index több mint 50%-kal, tehát a felére csökkent, ha figyelembe vették az intelligenciahányadost! Az IQ figyelembe vétele az egészség-megőrzési, prevenciós vizitek alkalmával A szerkesztőségi közlemény szerzői szerint valószínűleg nem közvetlenül az IQ-teszttel mérhető intelligencia, hanem az egyes személyek általános kognitív funkciója, a gondolkodás épsége az, ami miatt az IQ szerinti korrekció jelentősen javítja a társadalmi-gazdasági helyzet és a halálozás közötti statisztikai összefüggést. Egyszerűbben fogalmazva szinte közhely: az intelligencia is nagy szerepet játszik az életben elért szociális és gazdasági sikerekben, ezek pedig befolyásolják az egészségi állapotot. Az eredeti közlemény szerzői is arra a következtetésre jutottak, hogy az egyéni kognitív képességeket figyelmesen mérlegelni kell az egészségmegőrzési és betegségmegelőzési kampányok tervezésekor és lebonyolításakor. Az, hogy ez ugyancsak közhelynek számít, és mindig is gyakorlat részét képezte – főleg az alapellátásban dolgozó orvosok esetében – még inkább alátámasztja a vizsgálat eredményeinek megbízhatóságát. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: European Heart Journal July 14, 2009; DOI: 10.1093/eurheart/ehp254 [előzetes elektronikus közlés] European Heart Journal July 14, 2009; DOI: 10.1093/eurheart/ehp264 [előzetes elektronikus közlés]