Gondolat

A legidősebb Mann-gyerek

2015. MÁRCIUS 06.

1871. március 27-én született Lübeckben. Jó anyagi viszonyok között nőtt fel, apja kereskedő volt, és 1877-től haláláig szenátori tisztséget viselt. Henrich volt a legidősebb Mann-gyerek, utána következett öccse, Thomas. Drezdában könyvkereskedelmet és könyvkiadást tanult, majd a berlini Fischer Kiadónál lektor volt.

1905-ben jelent meg legismertebb műve, a Ronda tanár úr, 1918-ban pedig Az alattvaló című regénye, amely a megjelenést követő néhány hétben csaknem százezer példányban kelt el.

1914-ben vette feleségül Maria Kanová prágai színésznőt, egyetlen gyermekük, Leonie két évvel később született. A házasság később megromlott, 1930-ban mondták ki a válást.
Testvére, Thomas Mann 1915-ben megjelentette Gedanken im Kriege című könyvét, emiatt megszakította vele a kapcsolatot. Sokkal radikálisabb volt fivérénél, alapvetően ellenezte Németország részvételét az első világháborúban. Csak 1922 táján kerültek újra közel egymáshoz.

Üdvözölte az 1918. novemberi német polgári forradalmat, a weimari köztársaság idején publicisztikájával szállt síkra a polgári demokrácia védelmében.
Bejárta Franciaországot és Itáliát, festészettel is kísérletezett. 1926-tól Berlinben élt, Das zwanzigste Jahrhundert (A huszadik század) címmel folyóiratot szerkesztett. 1931-ben a Porosz Művészeti Akadémia Költészeti Szekciójának elnöke lett.

1932-1933-ban Käthe Kollwitzcal és Albert Einsteinnel kétszer is aláírta a Német Kommunista Párt és a Német Szociáldemokrata Párt nemzetiszocialisták elleni akcióegységére való felhívását.

1933-ban, a náci hatalomátvétel után kizárta tagjai közül az Akadémia, könyveit nyilvánosan elégették, állampolgárságától is megfosztották. Párizsba emigrált, ott folytatta fasizmusellenes írói, publicisztikai és szervező tevékenységét.

Azon kevesek közé tartozott, akiknek az emigráció művészi kiteljesedést hozott. Jelentős szerepe volt a nemzetközi antifasiszta együttműködésben. Franciaország megszállása idején az Egyesült Államokba emigrált, akkor már második feleségével, Nelly Krögerrel, akivel 1944-ig, Nelly öngyilkosságáig éltek együtt.

Az író Kaliforniában, visszavonultan élt haláláig. 1949-ben Kelet-Berlinben a Német Művészetek Akadémiája elnökévé választották. 1950-ben, tervezett hazautazása előtt Santa Monicában hunyt el. Hamvait 1961-ben szállították Németországba, Berlinben temették el. Emlékére alapították a Heinrich Mann-díjat.

Leghíresebb műve, a Ronda tanár úr (Professor Unrath) 1904-ben keletkezett, és egy évvel később jelent meg. Szülővárosában a könyvet agyonhallgatták vagy kritizálták, gyakorlatilag tilalom alá esett. A könyv Németország keresztmetszete, gyilkos szatírával, az alakok kíméletlen, realista bemutatásával. A világhírt azután hozta meg számára, hogy a regényből elkészült A kék angyal című nagysikerű film, Marlene Dietrich főszereplésével. IV. Henrikről írott regényében a királyban - a Führerrel szemben - az igazi vezető egyéniséget, a békére törekvő államférfit rajzolta meg. Fogadás a világnál című regénye csak halála után jelent meg.

Forrás: MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

COVID-19

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Klinikum

Az MMR-autizmus botrány áldozatai

Dr. Andrew Wakefieldet, a közelmúlt nyugati orvosi irodalmának valószínűleg legbutább és legszükségtelenebb egészségügyi botrányának vezető szerzőjét, a General Medical Council kizárta soraiból.

Gondolat

Pénz nélkül nincs gyökeres változás – Interjú dr. Verebély Tiborral

Nem látom a Semmelweis Tervben az orvosok anyagi megbecsültségének javítását. Egyértelműen ki kellene derülni, hogy az orvosok és a kórházak érdekeltek abban, hogy jó munkájuk révén minél több beteg keresse fel az orvost. Hivatalosan meghatározták a betegutakat, de régi tapasztalat, hogy a hivatalos út hosszú távon nem járható – véli dr. Verebély Tibor, a szakmai kollégium gyermeksebészet tagozatvezetője.