Gondolat

A legidősebb Mann-gyerek

2015. MÁRCIUS 06.

1871. március 27-én született Lübeckben. Jó anyagi viszonyok között nőtt fel, apja kereskedő volt, és 1877-től haláláig szenátori tisztséget viselt. Henrich volt a legidősebb Mann-gyerek, utána következett öccse, Thomas. Drezdában könyvkereskedelmet és könyvkiadást tanult, majd a berlini Fischer Kiadónál lektor volt.

1905-ben jelent meg legismertebb műve, a Ronda tanár úr, 1918-ban pedig Az alattvaló című regénye, amely a megjelenést követő néhány hétben csaknem százezer példányban kelt el.

1914-ben vette feleségül Maria Kanová prágai színésznőt, egyetlen gyermekük, Leonie két évvel később született. A házasság később megromlott, 1930-ban mondták ki a válást.
Testvére, Thomas Mann 1915-ben megjelentette Gedanken im Kriege című könyvét, emiatt megszakította vele a kapcsolatot. Sokkal radikálisabb volt fivérénél, alapvetően ellenezte Németország részvételét az első világháborúban. Csak 1922 táján kerültek újra közel egymáshoz.

Üdvözölte az 1918. novemberi német polgári forradalmat, a weimari köztársaság idején publicisztikájával szállt síkra a polgári demokrácia védelmében.
Bejárta Franciaországot és Itáliát, festészettel is kísérletezett. 1926-tól Berlinben élt, Das zwanzigste Jahrhundert (A huszadik század) címmel folyóiratot szerkesztett. 1931-ben a Porosz Művészeti Akadémia Költészeti Szekciójának elnöke lett.

1932-1933-ban Käthe Kollwitzcal és Albert Einsteinnel kétszer is aláírta a Német Kommunista Párt és a Német Szociáldemokrata Párt nemzetiszocialisták elleni akcióegységére való felhívását.

1933-ban, a náci hatalomátvétel után kizárta tagjai közül az Akadémia, könyveit nyilvánosan elégették, állampolgárságától is megfosztották. Párizsba emigrált, ott folytatta fasizmusellenes írói, publicisztikai és szervező tevékenységét.

Azon kevesek közé tartozott, akiknek az emigráció művészi kiteljesedést hozott. Jelentős szerepe volt a nemzetközi antifasiszta együttműködésben. Franciaország megszállása idején az Egyesült Államokba emigrált, akkor már második feleségével, Nelly Krögerrel, akivel 1944-ig, Nelly öngyilkosságáig éltek együtt.

Az író Kaliforniában, visszavonultan élt haláláig. 1949-ben Kelet-Berlinben a Német Művészetek Akadémiája elnökévé választották. 1950-ben, tervezett hazautazása előtt Santa Monicában hunyt el. Hamvait 1961-ben szállították Németországba, Berlinben temették el. Emlékére alapították a Heinrich Mann-díjat.

Leghíresebb műve, a Ronda tanár úr (Professor Unrath) 1904-ben keletkezett, és egy évvel később jelent meg. Szülővárosában a könyvet agyonhallgatták vagy kritizálták, gyakorlatilag tilalom alá esett. A könyv Németország keresztmetszete, gyilkos szatírával, az alakok kíméletlen, realista bemutatásával. A világhírt azután hozta meg számára, hogy a regényből elkészült A kék angyal című nagysikerű film, Marlene Dietrich főszereplésével. IV. Henrikről írott regényében a királyban - a Führerrel szemben - az igazi vezető egyéniséget, a békére törekvő államférfit rajzolta meg. Fogadás a világnál című regénye csak halála után jelent meg.

Forrás: MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Megoszthatatlan belső magány

Börcsök Enikő Nemsenkilény - monológ nemmindegyembereknek címmel hozott létre egy előadást, mely egy autista egy napját dolgozza fel. A magányról, a normális meghatározásáról, a nem figyelés trendjéről, a gondolat megosztásának a képtelenségéről beszélget vele Gyimesi Ágnes Andrea.

Klinikum

Az MMR-autizmus botrány áldozatai

Dr. Andrew Wakefieldet, a közelmúlt nyugati orvosi irodalmának valószínűleg legbutább és legszükségtelenebb egészségügyi botrányának vezető szerzőjét, a General Medical Council kizárta soraiból.

Hírvilág

Írjon mindenki összevissza, ahogy jólesik?

Ez a kérdés is elhangzik az A sirály a király? című zenés előadásban, mégpedig az írónő, Bosnyák Viktória szájából, aki nem csak önmagát adja, de egyben bagoly és papagáj is.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.