Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Amikor életemben először találkoztam a „caucasian patient” kifejezéssel egy amerikai cikkben, nagyon elcsodálkoztam. Miért fontos az egy vizsgálat eredményeinek értékelésekor, hogy a betegek egy része grúz, azeri vagy épp csecsen? Aztán tovább olvasva a cikket kiderült, hogy pusztán bőrszín szerint különítették el a szerzők a vizsgálati alanyokat, voltak a politikailag korrekt kifejezéssel afroamerikainak nevezett feketék, és a „caucasian” fehérek.
Később egyre gyakrabban láttam ezt a megnevezést nemcsak amerikai, hanem akár magyar szerzők írásaiban is. Utánanéztem az eredetének, mert nem értettem, miért lennék például magam is „kaukázusi”, holott sem én, sem a szüleim, nagyszüleim nem jártak ott.
A „kaukázusi rassz” elnevezést 1800 körül alkotta meg Johann Friedrich Blumenthal, német antropológus, főként craniometriai adatok alapján. Feltételezése szerint, mivel a kaukázusban élnek a legszebb emberek, a grúzok, nyilvánvaló, hogy a fehér ember a Kaukázusból származik. Tulajdonképpen ezzel azt mondja, hogy az emberiség nem közös őstől származik, a „szép fehér” ember máshonnan ered, mint a néger. Ezzel megteremtette a tudományos rasszizmus alapjait. Könyve, a „Collectionis suae craniorum diversarum gentium illustratae decades” a kraniometria alapműve. Ez a „tudomány” szolgálta később az emberek bőrszín és származás szerinti megkülönböztetésének „tudományos” alátámasztását.
Blumenthal védelmére meg kell emlékezni arról, hogy ő maga az általa megállapított rasszok között nem feltételezett értékbeli különbséget, sőt külön írásában emlékezett meg egy olyan gyönyörű néger nőről, akibe akár bele is tudna szeretni. A követői azonban az ő munkásságából kiindulva dolgozták ki a tudományos rasszizmus elméleteit, amely aztán súlyos tragédiákhoz vezetett és vezet ma is a világban.
Számomra ezért rossz ízű a „kaukázusi” jelző, és nem használom. A cikkekben mindig átjavítom „fehér bőrű”-re, már csak azért is, mert tudománytalannak tartom. A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Dr. Lipták Judit
Kapcsolódó anyagok: Az antropológia kezdetei hazánkban
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás