Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

2011. AUGUSZTUS 15.


A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Amikor életemben először találkoztam a „caucasian patient” kifejezéssel egy amerikai cikkben, nagyon elcsodálkoztam. Miért fontos az egy vizsgálat eredményeinek értékelésekor, hogy a betegek egy része grúz, azeri vagy épp csecsen? Aztán tovább olvasva a cikket kiderült, hogy pusztán bőrszín szerint különítették el a szerzők a vizsgálati alanyokat, voltak a politikailag korrekt kifejezéssel afroamerikainak nevezett feketék, és a „caucasian” fehérek.

Később egyre gyakrabban láttam ezt a megnevezést nemcsak amerikai, hanem akár magyar szerzők írásaiban is. Utánanéztem az eredetének, mert nem értettem, miért lennék például magam is „kaukázusi”, holott sem én, sem a szüleim, nagyszüleim nem jártak ott.

A „kaukázusi rassz” elnevezést 1800 körül alkotta meg Johann Friedrich Blumenthal, német antropológus, főként craniometriai adatok alapján. Feltételezése szerint, mivel a kaukázusban élnek a legszebb emberek, a grúzok, nyilvánvaló, hogy a fehér ember a Kaukázusból származik. Tulajdonképpen ezzel azt mondja, hogy az emberiség nem közös őstől származik, a „szép fehér” ember máshonnan ered, mint a néger. Ezzel megteremtette a tudományos rasszizmus alapjait. Könyve, a „Collectionis suae craniorum diversarum gentium illustratae decades” a kraniometria alapműve. Ez a „tudomány” szolgálta később az emberek bőrszín és származás szerinti megkülönböztetésének „tudományos” alátámasztását.

Blumenthal védelmére meg kell emlékezni arról, hogy ő maga az általa megállapított rasszok között nem feltételezett értékbeli különbséget, sőt külön írásában emlékezett meg egy olyan gyönyörű néger nőről, akibe akár bele is tudna szeretni. A követői azonban az ő munkásságából kiindulva dolgozták ki a tudományos rasszizmus elméleteit, amely aztán súlyos tragédiákhoz vezetett és vezet ma is a világban.
Számomra ezért rossz ízű a „kaukázusi” jelző, és nem használom. A cikkekben mindig átjavítom „fehér bőrű”-re, már csak azért is, mert tudománytalannak tartom. A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.


Dr. Lipták Judit

Kapcsolódó anyagok: Az antropológia kezdetei hazánkban





HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.