Egészségpolitika

Save the NIH!

2017. MÁJUS 02.

Több ezer tudós és tudományszerető ember gyűlt össze április 22-én Washingtonban, hogy Donald Trump politikája ellen tiltakozzon. A tudomány hagyományosan politikasemleges, most azonban úgy érezték, hogy határozott állásfoglalásra van szükség mind a politikai vezetés, mind a közvélemény felé.

„Save the EPA”, és „Save the NIH”, így hangzott a két legfontosabb rigmus. Azaz két kiemelt költségvetésű kormányzati szerv, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) megmentését követelték. De a tüntetők az átlagember számára könnyebben átélhető tudományos vívmányokról se feledkeztek meg. „Szereted a sört? Köszönd az élesztőnek és a tudósoknak!” Vagy az ismert Beyonce-számot parafrazeálva: „Who run the world? Nerds.” („Kik működtetik a világot? A könyvmolyok.”) A transzparenseken olvasható volt azoknak a betegségeknek a neve is, amelyek az oltásoknak hála már nem jelentenek veszélyt. De az olvadó jégtáblán szomorkodó transzparens-jegesmedve képe is mutatta, hogy globális jelentőségű kérdésekről van szó.

A tüntetés kiváltó oka Donald Trump tudományellenes attitűdje volt. Közismert az új amerikai elnök véleménye, hogy a globális felmelegedés csak kacsa, összeesküvés-elmélet, az oltások pedig veszélyesek. Olyan kabinettagokat választott maga köré, akiknek hasonló a beállítottsága (és érdekeltsége), majd olyan költségvetést irányzott elő, amely például 18%-kal csökkenti a NIH vagy 31%-kal az EPA forrásait. Az utóbbi az USA kormányának legfontosabb olyan ügynöksége, amely az orvosbiológiai és egészséget érintő kutatásokért felelős. Az Környezetvédelmi Hivatal pedig többek között a vegyi anyagokkal kapcsolatos szabályozást végzi, célja az emberi egészség védelme a természeti erőforrások megőrzésének révén. Március végén Trump pont ennek a hivatalnak az épületében írta alá azt a rendeletét, amellyel visszavonta elődje, Barack Obama környezetvédelmi intézkedéseit. Szabad utat nyitva újra a szénbányászatnak és az üvegházhatást erősítő anyagok kibocsátásának.

Nem csoda, hogy Trump köreinek tudomány- és környezetvédelem-ellenessége – amelynek hátterében egyértelmű gazdasági okok állnak – szorosan összefonódik a Trumpot kritizáló választópolgárok szemében. A tudomány melletti demonstrációt ezért kötötték össze a Föld Napjával, és a tüntetést szervezését az Earth Day Network végezte.

A felvonulás köré egy sor kísérő megmozdulás szerveződött. A Washington szívében lévő nemzeti parkban, a National Mallban előadássorozatot is tartottak, és Amerika más városaiban, Európában és Ázsiában is számos demonstrációt szerveztek. Bizonyos helyszíneken konkrét, helyi vonatkozása is volt a tüntetésnek. A Fehér Ház földnapi közleményében nem említette a demonstrálókat, de az üzenete egyértelműen nekik szólt: a tudományt lényegi fontosságúnak nevezte a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem szempontjából, elkötelezettnek mondva a kormányzatot a környezeti kockázatok kutatása iránt.

A demonstráció ellenzői attól tartottak, hogy a megmozdulás mélyíteni fogja a szakadékot Trump és a tudomány támogatói között. Szerintük elképzelhető, hogy a konzervatív oldal a tudomány önmagáért való kiállását liberális szimpátiatüntetésként fogja értelmezni, ami a következő évekre megnehezítheti a tudományos intézmények kapcsolatait más szereplőkkel.

A tüntetés szervezői szerint viszont nagyon fontos, hogy a tudomány kilépjen a komfortzónájából, és megjelenjen a széles nyilvánosság előtt. Olyan tényezővé kell válnia, amelyet a kormányzatok is tiszteletben tartanak, és nem tagadhatják le többé a jelentőségét. Hatékonyan kell képviselnie a tudományos és technikai fejlődés minden ismeretét, de azt is, amit a fejlődés veszélyeiről mostanáig megtanultunk. A demonstráció másik lényeges célja az volt, hogy a széles közvéleményt ráébressze: a tudományos kutatás létfontosságú. Az amerikai szakértők attól tartanak ugyanis, hogy Trump kijelentései az átlagemberek tudományba vetett hitét is megrendítik. (Ami például a vakcinaimmunitás kérdésében már Trump előtt is egyre gyengült, az oltásellenesség elszabadult trendjének köszönhetően.) De szerencsére bőven vannak, akik máshogyan gondolkodnak. Több idős ember például azért ment ki tüntetni, hogy az unokáikra is élhető Föld maradjon.

eLitMed.hu
2017. május 02.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezelésére

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezeléséhez, fogalmaz az Európa Parlament pénteki állásfoglalása.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Ki itt a Frankenstein?

NAGY Zsuzsanna

Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.

Gondolat

A kint és bent folyamatossá válik…

GYIMESI Ágnes Andrea

Csermely Péter biokémikus, hálózatkutatóval Gyimesi Ágnes Andrea beszélget

COVID-19

USA: Tíz hét a görbe letöréséig?

2020.április 1.-én a NEJM egy jelentős figyelmet kiváltó szerkesztőségi közleményt jelentetett meg Harvey V. Fineberg, a National Academy of Medicine előző elnöke tollából. A jeles szerző egy teljesen új “haditervet” javasol az USA számára a COVID-19 járvány leküzdésére. Javaslatának lényege, hogy 1/ az USA elnöke nevezzen ki egy neves katonai “parancsnokot", aki a szektorokon átívelően irányítja a védekezést 2/ legyen masszív, több millió főre kiterjedő, gyors tesztelés 3/ kellő számban biztosítani kell a védőfelszereléseket és az ellátáshoz szükséges eszközöket országos szinten 4/ egy új osztályozási modell alkalmazása: fertőzött, vélelmezhetően fertőzött, fertőzésnek kitett, nem fertőzött és nem is volt fertőzésnek kitéve, felgyógyult 5/ a teljes lakosság mozgósítása 6/ a tevékenység végzésével egyidejű tanulás és kutatás. Véleménye szerint, ha mindez megvalósulna, akkor nem csupán a járványgörbe ellaposítása, hanem letörése válna lehetségessé az USA-ban.

Gondolat

Az érzelmek szerepe a tudományos kutatásban - videointerjú Mérő Lászlóval

BME-TMIT szemináriumi előadása után Mérő Lászlót az érzelmek tudományos kutatásban betöltött szerepéről kérdeztük. Az emberi hangulatok és érzelmek a tudományos kutatások összetett folyamataira is hatással vannak.

Hírvilág

Több mint 11,5 milliárd forint 400 kutatónak

Több mint 400 kutató és kutatási projekt nyert összességében 11,5 milliárd forintot meghaladó támogatást a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal felfedező kutatásokat ösztönző programjaiban. A támogatások 40 százalékát 40 év alatti kutatók nyerték el.