Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

2021. OKTÓBER 26.

Szöveg nagyítása:

-
+

Tisztelt Honfitársaink, Tisztelt Döntéshozók! Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett. Senki nem hiheti el, hogy a szervezete olyan erős, hogy bármilyen immunerősítő, vitamin teljes védelmet jelenthet a koronavírus ellen. A megbetegedés bárkit elérhet, és a jelenlegi hazai védekezési és átoltottsági szint mellett el is fog érni. A kialakuló betegség kimenete előre megjósolhatatlan. Még társbetegségtől mentes fiataloknál is kialakulhatnak végzetes szövődmények, tartósan megmaradó károsodások. Annak érdekében, hogy a járvány IV. hulláma minél kevesebb áldozatot követeljen, egészségügyi rendszerünk minél inkább képes maradjon az elmúlt évben felhalmozott nem-Covid ellátási igények kiszolgálására, a következő intézkedéseket tartjuk kívánatosnak: Egyszerűen betartható egyéni intézkedések: 1. Bár jelenleg az egészségügyi ellátóhelyeket és néhány felsőoktatási intézményt leszámítva a maszkviselés nem kötelező, mindenkinek azt javasoljuk, hogy a közösségi közlekedés során, illetve zárt terekben vagy tömegben viseljen maszkot. 2. Kerüljük a felesleges személyes érintést (kézfogás, ölelés, puszi). Gyakran és alaposan mossunk kezet. 3. Amint a légúti fertőzések tüneteit észleljük magunkon, maradjunk távol embertársainktól és végeztessünk antigén- vagy PCR tesztet. 4. A nem oltható gyermekek védelme érdekében az iskolában is valósítsuk meg a maszkviselést. 5. Az egyre romló hazai járványügyi helyzet miatt a Magyar Orvosi Kamara, illetve a Magyar Tudományos Akadémia ajánlásához csatlakozva felhívjuk az önkormányzatokat, a munkahelyi vezetőket, illetve a közösségi közlekedés, kereskedelmi, szabadidős, oktatási, sport- és szórakoztató intézmények vezetőit, hogy saját hatáskörükben támogassák az arcmaszk viselésének minél szélesebb körű elterjesztését. Társadalmi fellépés az átoltottság növelésére Mivel a fertőzés, majd az erre sok esetben ráépülő súlyos szövődmények kialakulási esélye csak oltással csökkenthető le érdemben, mindent el kell követnünk a minél magasabb arányú átoltottság érdekében. 1. Mindenki, akinek nincs konkrét Covid-19-ellenes vakcina alkalmazására ellenjavallata, oltassa be magát! Ha van olyan rokonunk, barátunk, ismerősünk, aki nincs még beoltva, biztassuk arra, hogy hiteles forrásból tájékozódjon. Segítsük az ellenérzései leküzdésében. Magyarázzuk el, hogy már 6,8 milliárd adag védőoltást adtak be világszerte. A védőoltás okozta potenciális mellékhatások aránya és súlyossága messze-messze elenyésző a betegség okozta veszélyekhez képest! 2. A szakmai szervezetek és a civil szféra bevonásával tájékoztassuk a nem oltottakat. Segítsük a nehéz körülmények között élőket kiszálló oltóegységek bevonásával. 3. A legalább 80%-os hazai átoltottság eléréséig nem mellőzhetünk semminemű óvintézkedést. 4. Javasoljuk a 3. oltást azoknak, akik legalább 6 hónapja megkapták az utolsó oltást vagy átestek fertőzésen, illetve mindenkinek, akinek bizonyítottan nincs elég antitestje. A 60 év felettiek, a túlsúlyosak, a krónikus betegséggel élők, a fokozott kockázatú munkakörben dolgozók számára az ismétlő immunizálás javasolt időpontja a 4. hónap. Szükséges kormányzati intézkedések a lakosság védelme érdekében: 1. Halasszák el, függesszék fel a tömegrendezvényeket. 2. Írják elő a kötelező maszkhasználatot minden nyilvános zárt térben (boltokban, hivatalokban, közösségi közlekedési eszközökön), illetve minden olyan nyílt terű helyszínen, ahol a megfelelő távolságtartás nem megvalósítható. 3. Tegyék kötelezővé a hatósági igazolás bemutatását (érvényes védettségi igazolvány vagy friss negatív antigénteszt, PCR-eredmény) olyan nyilvános zárt terekben, melyek igénybevétele a mindennapi életvitel során szokásos (például éttermek, szórakozóhelyek, edzőtermek stb.). 4. A szabványos, európai védettségi igazolványt csak a szakmailag előírt oltási sor felvétele után, a védettség kialakulását követően állítsák ki. 5. Hozzanak létre lakóhely közeli, ingyenes tesztelési pontokat az ország minden részén a fertőzési gócok hatékony felismerésére, a kórokozó szóródásának megakadályozására. 6. Működtessenek hatékony hatósági karantén rendszert a fertőzöttekre és kontaktjaikra vonatkozóan. Megengedhetetlen, hogy hazánkban immár egy éve kisebb a karanténban lévő személyek száma, mint a fertőzötteké. A kontaktok eredményes izolálása így pusztán illúzió. 7. Kötelezzék a szoros Covid-19-kontakttá vált teljesen immunizált személyeket is a kontaktus utáni 5-7. napon a tesztelésre és a negatív teszteredmény elkészültéig az egyéni védelmi rendszabályok szigorú betartására. 8. Az anonimizált járványügyi adatokat rendszeresen, továbbfeldolgozásra alkalmas módon publikálják, megadva a megbetegedettek oltási státuszát, az oltás időpontját, a beteg korát, társbetegségeit, az ellátás helyét. Csak a semleges szakértők által megerősített járványadatokra épülően alakítható ki az a társadalmi bizalom, amely elengedhetetlen a járványkezelés sikeréhez, az átoltottság növeléséhez. 9. Tegyék lehetővé, hogy a sajtó reális képet közvetíthessen a járványhelyzetről. Amennyiben a társadalom nem, csak az egészségügyi ellátók ismerik a járvány valós képét, nem várhatjuk el a kívánatos társadalmi reakciók kialakulását. Felhívásunk célja egy újabb, tomboló járványhullám megakadályozása, a nem koronavírusos egészségügyi ellátási kapacitások működőképességének megőrzése, az elkerülhető halálozások megelőzése! Ez csak együtt sikerülhet! Tegyen meg mindent Ön is saját és szerettei védelmében! Ne veszítsünk el még több honfitársunkat! A kezdeményezést aláírói: 1. Duda Ernő DSc, immunológus, virológus 2. Falus András DSc, immunológus, professzor emeritus, akadémikus 3. Petrányi Győző immunológus, professzor emeritus, akadémikus 4. Rusvai Miklós virológus 5. Sarkadi Balázs DSc, kutatóorvos, akadémikus 6. Weltner János orvos, továbbá a »Konszenzus az Egészségért« civil szakértői csoport számos tagja: 7. Balkányi László – orvos, az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ korábbi tudásmenedzsere 8. Cserni István – orvos, a Háziorvosok Online Szervezetének társalapítója 9. Kósa István – orvos, egészségügyi menedzser 10. Lantos Gabriella – egészségügyi menedzser 11. Rékassy Balázs – orvos, egészségügyi menedzser, a jelen Felhívás kezdeményezője 12. Török Zsolt – orvos, háziorvos 13. Vályi Péter – orvos 14. Vitrai József – népegészségügyi szakértő

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Hírvilág

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.