Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

2021. MÁRCIUS 10.

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően. Önmagában sokat elárul a helyzetről, hogy a november 18-án hatályba lépett törvény értelmében november 30-ig minden érintettnek írásos tájékoztatót kellett volna kapnia arról, hogy milyen szerződést ajánl a munkáltató és év végéig döntenie kell annak elfogadásáról. Ehhez képest a legtöbben az utolsó napokban, vagy az aláírás utolsó nap délutánján kapták meg a szerződésüket, az információk teljes hiányában.

November 18-án hatályba lépett az új egészségügyi törvény, amely a jelentős orvosi béremelés mellett alaposan felforgatta az egészségügyi dolgozók munkajogi viszonyait. Az egészségügyiek jogállását szabályozó, a parlamenten villámgyorsan áttolt jogszabály az érintettek, számos szakmai és érdekvédelmi szervezet, és kamara szerint módosításra szorul, ebben a formájában veszélyezteti az ellátást, tömeges felmondással fenyeget. Ezt mondták még ősszel jogi szakértők.

2021. március 1-től főszabály szerint csak egészségügyi szolgálati jogviszonyban lehet egészségügyi tevékenységet ellátni állami vagy önkormányzati szolgáltatónál. Az átalakulás érinti valamennyi állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál dolgozó közalkalmazottat, beleértve a felsőoktatási intézmény által fenntartott egészségügyi szolgáltatókat is (klinikai központ, egyetemi kórház, ezekre alkalmazni kell a klinikai központok irányításáról szóló külön jogszabályokat is). Az átalakulás a határozott idejű kinevezéssel dolgozókat, a nyugdíjasokat, a próbaidejüket töltőket és a fizetés nélküli szabadságon lévőket is érinti. Az átalakulás nem csak az egészségügyi szakmai tevékenységet ellátókra vonatkozik, hanem az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezőkre is (informatika, humánerőforrás-gazdálkodás, irattározás, jogi tevékenység, kontrolling, közbeszerzés, munkaügy, pénzügy-számvitel).

Magyarországon állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál főszabály szerint csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni. Ez többek közt lehetővé teszi a kirendelést akár 2 évre (Az 528./2020-as kormányrendelet ezt 12 hónapon belül 44 napra korlátozza, ugyanakkor kétséges, hogy egy esetleges jogvita esetén a bíróság hogyan ítélne, hiszen a törvény továbbra is az 1+1 éves kirendelést tartalmazza, és az a magasabb rendű jogszabály) engedélyhez köti a másodállás vállalását, és az orvosok béremelésével párhuzamosan jelentősen csorbítja a szolgálati jogviszonyba lépők jogait. Több, mint négyezer egészségügyi dolgozó nem volt hajlandó aláírni az új szerződését, aminek hétfő éjfél volt a határideje. Tóth Judit Mária, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke szerint, ha járványhelyzetben akár csak egyetlen dolgozó is arra kényszerül, hogy elhagyja az állami betegellátást, akkor rossz a törvény. Az egészségügy eddig is létszámhiánnyal küzdött, mintegy 9 ezerrel több szakdolgozóra lenne szükség. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók távozása szinte biztosan ellátási problémákat fog okozni. Összehasonlításképpen, az 5-6 ezer távozó munkavállaló két-három megyei kórház teljes egészségügyi személyzetének felel meg. A szakszervezet attól is tart, hogy akik hajlandóak voltak aláírni a szerződésüket, azok sem maradnak hosszú távon. Többen jelezték ugyanis a szervezetnek, hogy azért fogadták el a feltételeket, mert úgy látták, nincs más lehetőségük – de a veszélyhelyzet lejártával új állás után néznek majd.

De hogy mi is a baj valójában ezzel az orvosoknak jelentős béremelést ígérő törvénnyel?
Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége és a Magyar Orvosok Szakszervezete által szervezett novemberi videó konferencián Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék tanszékvezetője és Kártyás Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Munkajogi Tanszékének munkatársa egybehangzóan állította, ez a törvény így nem maradhat, módosítani kell. A törvény 23 tárgykörben ad felhatalmazást a kormányzatnak a jogviszonyhoz kapcsolódó kérdések rendeletekkel való szabályozására. Szövege a szakértők szerint tele van munkajogászok számára elképzelhetetlen, szerencsétlen megfogalmazásokkal, hibákkal, érthetetlen változtatásokkal.

A munkáltató jogállása nem változik, csak a munkavállalóé
Az állami, közfinanszírozott egészségügyben 2021.március 1-től csak azok dolgozhatnak, akik aláírják az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Ezzel megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk, a Munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek, miközben a munkáltató jogállása nem változott, továbbra is költségvetési szervként működik. Költségvetési intézményekben pedig csak közalkalmazotti jogviszony létesíthető.

Tájékoztatás
Ha a meghatározott időpontban a törvény erejénél fogva átalakítják a jogviszonyokat, erről tájékoztatni kell az érintetteket, velük előzetesen munkaszerződést kell kötni, ennek hiányában megszűnnek ezek jogviszonyok. A szakértők szerint egyáltalán nem elegáns, hogy a jogalkotó ebben az esetben büntető jelleggel határozza meg a végkielégítés szabályait - nem a Kjt szerint - ezzel a jogviszony fenntartására inspirál.
1. Hátrányos státuszváltozás, hogy a közalkalmazottakhoz képest, a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozók munkavállalók szerényebb védettséget élveznek a jogviszony megszüntetése terén.
2. Szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg az új szabályozás, mely szerint csak a munkáltató előzetes engedélyével létesíthető további jogviszony, másodállás, mellékállás, ami a jelenlegi bevett gyakorlathoz képest jóval szigorúbb, hiszen korábban mindössze bejelentési kötelezettsége volt - a közalkalmazotti jogviszony mellett jellemző volt több mellékállás.

Kirendelés
Munkajogász szemmel emészthetetlennek nevezték a törvény kirendelésre vonatkozó passzusát, mely szerint a fenntartó dönthet úgy, hogy egyoldalúan arra kötelezi a munkavállalót, hogy egy plusz egy, azaz két évig egy másik munkáltatónál végezzen munkát, s erre 10 munkanap felkészülési időt hagy az érintettnek. A szöveg a fenntartó döntéséhez köti a kirendelést, nem a munkáltatóhoz, de hogy valójában ki az, aki ezt elrendeli, nem derül ki. A kirendelés intézménye egészségügyi válsághelyzetben most is létezik, ezt a válságszabályt az új törvény általános szabállyá kívánja avatni. Elvarrandó szál, hogy az egy plusz egy év hogyan értendő, lehetséges-e, hogy új tevékenység esetén újraindul a kirendelési idő számítása. Ugyan a kirendelés nem sértheti súlyosan az érintett érdekeit, csakhogy tulajdonképpen annak mérlegelését, hogy az érintett teljesíti-e azt, a munkavállaló hátára telepítik - fogalmaztak a szakértők. Ha a munkavállaló súlyos érdeksérelmet vélelmezve ellenáll, s ezért felmondanak neki, bírósághoz fordulhat, ott majd eldöntik, hogy alappal tagadta-e meg a kirendelést.

A kollektív szerződés kötésének tilalma
Komoly nemzetközi egyezményekbe ütközik, hogy egy komplett szektorban ezt egy tollvonással kizárják. Ez ebben a formában megindokolhatatlannak tűnik.

Mi történik, ha valaki nem írja alá?
Ha valaki úgy dönt, hogy nem írja alá az új szerződés, akkor megszűnik a jogviszonya, és nem a közalkalmazottakra vonatkozó szabályok (Kjt) szerint kap végkielégítést és felmentést, hanem lényegesen szerényebb összeggel - a Kjt szerint járó összeg hatodával - 20 évnyi szolgálati idő alatt 1 havi, 20-30 év között 2 havi, 30 évnyi szolgálati idő fölött pedig 3 havi havi bérnek megfelelő összeggel vehet búcsút az intézménytől – ez jóval elmarad még a munka törvénykönyve által előírt végkielégítéstől is

Háttér:
Ha elfogadja, akkor 2021. március 1. napján az érintett jogviszonya egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át. 2021. február 28. napjáig a jogviszonyára a jelenlegi szabályokat kell alkalmazni. Az átalakulás időpontja tehát nem a szerződés aláírásának napja, hanem egységesen. Ha nem fogadja el, akkor a közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva 2021. március 1-jén automatikusan megszűnik. Erről a munkáltatónak külön jognyilatkozatot nem kell tennie, de írásos tájékoztatás szükséges, amely rögzíti a megszűnés napját és okát.
A fentiektől eltérően, az új törvényben meghatározott magasabb illetményeket már 2021. január 1-jétől alkalmazni kell, ha ez kedvezőbb az érintettre. Ezek a magasabb illetmények vonatkoznak az alábbi munkakört betöltőkre:
- az orvos, szakorvos,
- fogorvos, szakfogorvos,
- gyógyszerész, szakgyógyszerész,
- egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők,
Milyen juttatások járnak, ha nem írja valaki alá a munkaszerződést?
A közalkalmazott jogosult a természetben igénybe nem vett szabadsága pénzbeli megváltására és az alábbi végkielégítésre:
- Szolgálati idő mértéke
- Végkielégítés mértéke (a jogviszony megszűnésekor érvényes illetmény alapján)
- 20 évnél kevesebb 1 havi
- 20 év 2 havi
- 30 év 3 havi

A fenti végkielégítés mellett NEM jár a közalkalmazotti törvény (Kjt.)szerinti végkielégítés és a felmentési idő sem! (A felmentési idő felét a Kjt. szerintnem kell ledolgozni, de távolléti díj jár rá.)Ez azért fontos, mert a Kjt. alapján – különösen hosszabb szolgálati idő esetén – jóvalmagasabb járandóságok járnának. Aki tehát nem írja alá a munkaszerződését, nem a Kjt.,hanem az új törvény szerinti végkielégítésre lehet csak jogosult.

Mit jelent, hogy az Mt. a háttérszabály és nem a Kjt.?
Az új egészségügyi szolgálati jogviszonyra tehát nem a Kjt., hanem az Mt. lesz alkalmazandó. A fő különbség, hogy az Mt. a munkaviszony megszüntetése körében jóval kevesebb védettséget biztosít a munkavállalónak, mint a Kjt. a közalkalmazottnak.

Miben hoz változásokat az új törvény?
Magasabb illetmény
Az új törvény jelentősen emeli az illetményeket (már 2021. január 1-jétől), három lépcsőben, 2023. január 1-jével bezárólag. Ezek a magasabb illetmények vonatkoznak az alábbi munkakört betöltőkre:
- az orvos, szakorvos,
- fogorvos, szakfogorvos,
- gyógyszerész, szakgyógyszerész,
- egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi
egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel
rendelkezők,
- a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatottak (ez a rendelet még nem jelent meg).

Szigorúbb összeférhetetlenség
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak előzetes engedéllyel létesíthet.

Kirendelés
Az eredeti tervek szerint egészségügyi közfeladat ellátása érdekében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy akár két évre is kirendelhető volt egy másik egészségügyi szolgáltatóhoz. A végrehajtási rendelet alapján a kirendelés egy tizenkét hónapos időszak alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg.
Nem rendelhető ki az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy:
- a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
- ha a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint nagycsaládos,
- gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,
- hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,
- ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50%-os mértékű egészségkárosodását megállapította,
- a szakvizsgájának letételét megelőző fél éven belül,
- ha öregségi nyugdíjra jogosult, és nem járul hozzá a kirendeléséhez.
Nem köthető kollektív szerződés, a jelenleg hatályos kollektív szerződések 2021. január 1-jén hatályukat vesztik.

Sztrájk jog
Az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál csak a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodása alapján gyakorolható (ez a megállapodás még nem született meg, a megkötésére nincs határidő előírva).
- A közalkalmazotti tanácsok üzemi tanácsként működhetnek tovább. Az átalakulásra nincsenek külön törvényi szabályok. Fontos, hogy az Mt. alapján közalkalmazotti képviselő helyett üzemi megbízott csak 16 főtől, közalkalmazotti tanács helyett üzemi tanács pedig csak 51 főtől választható (16 fő alatt nincs a munkavállalói részvételt biztosító intézmény).
További díjazási elemek – egyelőre nem ismertek. Nem jogszabály, hanem majd az országos kórház-főigazgató állapítja meg:
- a vezetői juttatások felső határát, továbbá
- a kötelezően elrendelt ügyelet,
- a készenlét,
- a rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés,a helyettesítés,a kirendelés esetén járó többletdíjazás mértékét, illetve az illetményen felül visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások feltételeit és mértékét.

Összeférhetetlenség, mit mond erről Dr. Homicskó Árpád Olivér Ph.D egyetemi docens, főállású egyetemi oktató?
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység) kivételével - kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet. Vagyis nagyon szigorúan van szabályozva a további jogviszonyok létesítése az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állóknál. Ez komoly kihívások elé fogja állítani a magyar egészségügyet, ahol hasonlóan más európai országokhoz komoly szakember hiány van.Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével.

„Látható, hogy a főszabály alól van kivételi lehetőség, de ebben az esetben külön engedélyre van szükség. Az engedélyezés szabályai tudomásom szerint még nem ismertek, ennek fényében ezt is érdemes lenne alaposan áttekinteni. Ugyanakkor, ha kap is engedélyt további jogviszony létesítésére, annak során figyelemmel kell lenni az (5) bekezdésre, amely szerint:4. § (5) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség esetét és a Kormány rendeletében meghatározott eseteket kivéve - nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más - e törvény hatálya alá nem tartozó - jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott. Itt tehát azt láthatjuk, hogy ha egy orvosnak lehet magánpraxisa, akkor sem láthat el olyan beteget a közszolgáltató egészségügyben, aki korábban a magán ellátásában vett részt. Ezzel nem csak az orvos lehetősége korlátozódik, hiszen a járóbeteg szakellátás keretében ellátott betege esetleges műtéti beavatkozását már nem végezheti el, hanem a beteg részéről a szabad orvosválasztás lehetősége is. Ha ugyanis olyan orvoshoz meg járóbeteg szakellátás magánrendelésre, aki egészségügyi szolgálati jogviszonyban is áll, úgy a későbbiekben, ha műtéti beavatkozásra lenne szükség, ezt már nem fogja tudni igénybe venni”.

Kun J. Viktória

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Egészségpolitika

Mentális világjárvány küszöbén állunk

Szakemberek szerint, ha nem teszünk minimális erőfeszítéseket, nem avatkozunk be, a Covid-19 pandémiáját viharos sebességgel a pszichés követi. Már most vannak előjelei, egyértelműen megnőtt az erőszak, mind a családokon belül, mind az utcákon, közlekedésben, de többen fordították ezeket az indulatokat önmaguk ellen. Radó Iván a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke szerint most az oltópontokhoz hasonló segítőhelyekre lenne szükség, hogy megelőzzük a „lelki katasztrófát”. A járvány megannyi szereplőt számos módon visel meg lelkileg, ami hadipszichiátriai helyzethez vezethet, bár erre fel lehet készülni. Rezidensek, pszichológusok és szakorvosok együttes munkája -de akár jól képzett önkéntesek is- sokat tehetnek azért, hogy a járvány mentális hatása is megoldódjon.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.