Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

2021. MÁRCIUS 17.

Szöveg nagyítása:

-
+

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát. Müller Cecília úgy nyilatkozott a Pfizer-BioNTech-oltással kapcsolatban, hogy „Várandósoknak, és azoknak, akik gyermeket terveznek a következő 2-3 hónapban, nem ajánlják”. Az országos tiszti főorvos nem a magyar hatóságok véleményét tolmácsolta, a Comirnaty névre keresztelt oltóanyag (ez a Pfizer-BioNTech-vakcina hivatalos neve) alkalmazási előírását az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) készítette. A Pfizer-BioNTech vakcinája terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében korlátozott mennyiségű tapasztalat áll rendelkezésre. Az Európai Gyógyszerügynökség szakértői arra jutottak, hogyha Comirnaty alkalmazása terhesség alatt csak akkor fontolható meg, ha a lehetséges előnyök meghaladják a lehetséges kockázatokat az anya és a magzat szempontjából. Ritka esetekben azonban, pl. ha krónikus betegség áll fenn, akkor a koronavírus-fertőzés veszélyesebb szövődményekkel járhat mind az anyára, mind a magzatra, mint az oltás, ezért ilyen esetekben egyénileg érdemes mérlegelni. Fontos, hogy a fenti információk csak a Moderna és a Pfizer-BioNTech oltóanyagaira vonatkoznak, hiszen Magyarországon eddig csak ezeket engedélyezték. Nem tudni viszont még semmit a kínai oltóanyagról. Magyarországon az oltás beadatása előtt mindenkinek kötelezően ki kell tölteni egy hozzájárulási nyilatkozatot, melyben kizáró okként szerepel, ha valaki terhes, a következő 3 hónapban gyermeket tervez vagy szoptat. A hvg.hu kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) is hangsúlyozta, hogy Magyarországon az oltást várandósoknak nem ajánlják, a minisztérium pedig azt is kéri, hogy az érintettek a gyermek tervezésével is várjanak a második oltás után legalább két hónapot. Az EMMI azt is közölte a hvg.hu-val, hogy a szoptatós kismamákra vonatkozó magyarországi szabályozás szerint akik kockázati csoportba tartoznak és igénylik az oltást, a szoptatás ideje alatt is megkaphatják. „Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy az oltóorvosok minden személynél egyénileg döntenek az olthatóságról” – teszik hozzá. Magyarországon jelenleg a Pfizer-BioNtech és a Moderna vakcináival oltanak, mindkettő harmadik generációs mRNS-alapú oltás, melyek nem tartalmaznak elölt vírust. Ez azt jelenti, hogy az mRNS-vakcinával semmilyen módon nem kerül be a koronavírus a szervezetbe, nem változtatja meg senki DNS-ét, mert a hírvivő RNS nem hatol be a sejtmagba, és nagyon gyorsan lebomlik a szervezetben. Az Egyesült Államokban kevésbé szigorú a szabályozás: „Bár a Covid-19-vakcinák terhességben történő alkalmazására vonatkozó biztonsági adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre, nincsenek adatok arra vonatkozóan sem, hogy ellenjavalltak lennének” – áll hivatalos állásfoglalásukban. Az amerikai szakmai kollégium ezért azt javasolja, hogy a kismamák szabadon dönthessenek arról, be akarják-e maguknak adatni a vakcinát. Ehhez természetesen minden információt meg kell nekik adni, beleértve az oltás előnyeit és lehetséges kockázatait is. Az ajánlások kifejezetten a Moderna és a Pfizer oltóanyagaira vonatkoznak. A brit kormány nem tiltja, de nem is ajánlja az oltásokat terhesség alatt. Tájékoztatójukban azt írják, néhány várandós számára kifejezetten fontos, hogy be legyenek oltva: ilyen például, ha nagyon magas az esélye, hogy megfertőződjenek (ebbe a csoportba tartozhatnak az egészségügyi dolgozók és a szociális munkások), vagy olyan alapbetegségük van, ami miatt súlyos állapotba kerülhetnek a koronavírustól. A britek engedélyezik az oltást a szoptató nőknek és nem tartják ellenjavalltnak azt sem, hogy oltás után valaki teherbe essen. A Jerusalem Post értesülései szerint a Pfizer/BioNTech oltóanyagát megkaphatják a kismamák Izraelben is. Itthon egyéni mérlegelés alapján támogatnák a kismamák és a gyermeket tervezők beoltását. Zádori János szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szegedi Kaáli Intézet orvos igazgatója szerint a jelenlegi hivatalos szakmai álláspont országonként azért is lehet eltérő, mert a szakmai szervezetek álláspontja kölcsönös viszonyban van az adott országbeli járványhelyzet súlyosságával. Hozzátette, hogy „A jelenlegi tudásunk szerint az oltás nem tűnik kockázatosnak a terhességre nézve. Ettől függetlenül, ha mód van rá, az az ideális, ha követjük a gyártó javaslatát, tehát ha a védőoltás felvétele után várunk két hónapot a teherbeeséssel”. (https://www.youtube.com/watch?v=goE-k7SLsFA) Mi a helyzet a gyermekekkel? Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (Food and Drug Administration, FDA) két Covid-19-vakcina alkalmazását engedélyezte az Egyesült Államokban. A Pfizer/BioNTech-vakcinát 16 éven felülieknek, a Moderna-vakcinát pedig 18 éven felülieknek engedélyezték. Míg mindkét vakcina biztonságos és hatékony a felnőttek esetében, addig a gyermekeket még nem lehet oltani koronavírus ellen. A medicalxpress.com dr. Nipunie Rajapakse, a Mayo Klinika orvosa beszélt ennek okáról. „Egyszerűen még nincs elegendő klinikai vizsgálat a gyermekek körében az oltással kapcsolatban, tehát addig nem engedélyezhetik, hogy gyerekeket is beoltsanak a koronavírus elleni vakcinával, amíg be nem bizonyosodik annak biztonsága és hatékonysága a gyerekek körében. A legtöbb vakcinát általában egészséges felnőtt populációkban tesztelik kezdetben. Ezt követően kezdik vizsgálni a veszélyeztetettebb csoportokat, például a gyermekeket vagy a terhes nőket. Nyilvánvalóan ebben a helyzetben, amikor pandémia van, meglehetősen gyorsan bevontak más csoportokat a vizsgálatokba, hogy minél több emberhez eljuthasson az oltás és minél hamarabb megszűnjön a járvány. Nincs okunk azt feltételezni, hogy a gyerekeknél ne lenne hatékony és biztonságos a koronavírus elleni vakcina, de a gyerekek nem kis felnőttek, ezért őket külön vizsgálni kell. Minden bizonnyal ez elkövetkező hónapokban megismerjük majd az eredményeket. Valószínűsíthető, hogy először a 12 évesnél idősebbek körében fogják jóváhagyni az oltások használatát” – nyilatkozott a szakember. „A legtöbb vakcinát általában egészséges felnőtt populációkban tesztelik kezdetben. Ezt követően kezdjük vizsgálni a veszélyeztetettebb csoportokat, például a gyermekeket vagy a terhes nőket. Nyilvánvalóan ebben a helyzetben, tekintettel a Covid-19-járványra és a sürgősségi természetre, meglehetősen gyorsan bevonnak más csoportokat is a kísérletekbe, hogy minél több emberhez eljuttathassuk az oltást, hogy segítsen véget vetni a járványnak. Az elkövetkező hónapokban hallani fogunk a kísérletek eredményeiről, amikor beiratkoznak és tanulmányozzák ezeket a Covid-19-vakcinákat minden gyermekcsoportban. Nincs valódi okunk azt gondolni, hogy az eredmények jelentősen eltérnek a felnőtteknél tapasztaltaktól. De nyilvánvalóan a gyermekek nem kis felnőttek, ezért biztosítanunk kell, hogy gyermekkorú gyermekeket tanulmányozzanak. Be kell mutatnunk és be kell bizonyítanunk, hogy valójában biztonságosak és hatékonyak abban a korosztályban. Valószínű, hogy a 12 évesnél idősebb gyermekek használatának jóváhagyása lesz meg először. Amíg viszont a gyermekeknek nem engedélyezik a Covid-19 elleni oltást, a velük együtt élő jogosult felnőtteket kell oltania. Amint valaki oltásra jogosulttá válik, menjen, mert így tudjuk elérni az állomány immunitását, ezzel megpróbáljuk lelassítani és megállítani a járványt. Ez az immunitás lelassítja az átvitelt, így bizonyos védelmet nyújt számukra még akkor is, ha a gyermekek még nem jogosultak. Ebben az esetben kevésbé valószínű, hogy ki vannak téve a Covid-19-nek. A Pfizer és a Moderna is teszteli koronavírus elleni oltását gyerekeken: a Pfizer 12–15, a Moderna 12–17 éves korosztályban folytat klinikai kísérleteket. A gyerekeken végzett gyógyszerkísérletekre nagy szükség van, mivel az ő immunrendszerük másképp működi, mint a felnőtteké. A Sinopharm oltás gyártójának vezérigazgatója, Liu Jingcsen szerint hamarosan 3–17 éves gyerekek számára is adható lesz a vakcina, a klinikai kísérletek azt mutatják, nincs eltérés a gyerekek immunreakciójában a felnőttekével összehasonlítva. Nem is teljesen ugyanolyanok a gyerekeken végzett kísérletek, mint a felnőttek körében végzettek – írja az ABCNews nyomán az infostart.hu. A gyerekek esetében az önkéntesek fele oltást kap, a másik felük pedig placebót, de nem tízezreket, hanem néhány ezer főt vonnak be a kísérletbe és vérvizsgálatokkal bizonyosodnak meg arról, hogy megfelelő-e az immunválasz. Ez azt jelenti, hogy hónapok helyett hetekbe telik, hogy egy klinikai kísérlet konklúziójáig eljuthassanak. A koronavírus elleni oltás gyermekeken végzett kísérletei körültekintően szervezett keretek között zajlanak, a részvételhez szülői engedély kell, és akárcsak a felnőttek, a gyerekek is dönthetnek úgy bármikor, hogy nem folytatják a részvételt. Kun J. Viktória

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”

KUN J Viktória

„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.

Egészségpolitika

Őrségváltás a MOK élén

Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.

Hírvilág

„Y” – egy betű, ami emberi sorsokat borított meg pár nap leforgása alatt

KUN J Viktória

Talán az olimpiák történetének legsúlyosabb és legméltatlanabb botrányát eredményezte két bokszoló ügye. A küzdőtéren a sportolók helyett az orvostudomány, a különböző kultúrák, a sportetika és leginkább a politika összecsapása zajlik. Megkérdeztük dr. Melegh Béla genetikus professzort és dr. Sándor Judit bioetikust, mit gondolnak ők a rendkívüli helyzetről, illetve az egész probléma tudományos hátteréről.

Klinikum

Másképp működik az infantilis agy

A csecsemőkori amnézia rejtélye azt sugallja, hogy a fejlődő agyban másképp működik a memória. Bármennyire is valóságosnak tűnnek, becsben őrzött legkorábbi emlékeink valószínűleg fényképek láttán vagy a szüleink elmesélése alapján alakultak ki, írja a Science folyóirat.

Hírvilág

Tíz felnőttből kilenc próbált meg lefogyni az elmúlt öt évben

Egy friss amerikai kutatás szerint az elmúlt öt évben tíz felnőttből kilenc próbált lefogyni valamilyen módon. A megkérdezettek több mint fele jelenleg is szeretne karcsúsodni, ugyanakkor a válaszadók csak alig több mint negyede volt biztos abban, hogy meg is tudja ezt tenni.