Az osteoporosis miatt bekövetkezett fájdalmas csigolyatörések kezelésére két eljárást alkalmaznak rutinszerűen: a vertebroplasticát és a kyphoplasticát. A vertebroplastica során az összeroppant csigolyatestbe percutan poli-metil-metakrilát csontcementet fecskendeznek, a kyphoplastica pedig annyiban különbözik ettől, hogy a befecskendezés előtt a csigolyatestben felfújnak egy ballont, helyreállítandó a csigolya eredeti magasságát. Korábban egyik beavatkozás hatásosságát sem értékelték véletlen besorolásos, kettős vak, placebokontrollos vizsgálat keretében, most azonban két ilyen vizsgálatot is közöltek a Journal of the American Medical Association hasábjain. Az első vizsgálatban 131 beteget kezeltek (nagyobbrészt az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia intézményeiben)véletlen besorolás szerint vertebroplasticával vagy színlelt beavatkozással (nem fecskendeztek csontcementet a csigolyatestbe). A betegek által érzett fájdalmat és mozgáskorlátozottságot jelző pontszám mindkét csoportban egyformán alakult három nap, két hét és egy hónap után is. Egy hasonló ausztráliai vizsgálatban 78 beteg részesült valódi vagy színlelt vertebroplasticában. Az állapotukat egy, három és hat hónap után mérték fel, és egyik időpontban sem tapasztaltak különbséget a két csoport között. Mindkét véletlen besorolásos vizsgálatban tehát hatástalannak bizonyult a vertebroplastica. Korábban, megfigyeléses vizsgálatokban előnyös hatásúnak találták, ami valószínűleg a placebóhatásnak, valamint a csigolyatörés által okozott fájdalom spontán enyhülésének tulajdonítható . Valószínűleg van a betegeknek olyan alcsoportja, akik esetében ténylegesen hatásos a vertebroplastica, de amíg jól tervezett, kontrollos vizsgálatokban nem azonosítják ezt a betegcsoportot, addig kétséges e beavatkozás szükségessége a csigolyatörést elszenvededett betegek kezelésében. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: N Engl J Med 2009 Aug 6; 361:569. N Engl J Med 2009 Aug 6; 361:557.