Mire jó az agy–számítógép metafora?
2023. FEBRUÁR 09.
2023. FEBRUÁR 09.
Szöveg nagyítása:
A Frontiers in Ecology and Evolution című szaklap különszáma 14 tanulmányban tárgyalja az agy-számítógép/mesterséges intelligencia metaforával kapcsolatos aktuális filozófiai és tudományos megfontolásokat. Mint a lap szerkesztői bevezetőjükben írják: minden analógia/metafora rossz, azonban némelyik hasznos, és az új tudományos eredmények fényében itt az ideje újraértékelni, hogy mire használható az agy-számítógép metafora. (A bevezető címében is szereplő kijelentés – Minden analógia/metafora rossz, azonban némelyik hasznos – a statisztikatudomány egy jól ismert aforizmájának parafrázisa. Az eredeti aforizma George E. P. Box megfogalmazásában így hangzik: Alapjában minden modell téves/rossz, de némelyik hasznos.)
A felkért szerzők az idegtudomány, az evolúciós biológia, a számítógép-tudomány, a fizika, a matematika, a pszichológia és a filozófia berkeiből érkeztek. Bevezetőjükben a szerkesztők nagy vonalakban ismertetik a multi-, transz- és interdiszciplináris projekt keretében létrejött 14 tanulmányt.
Az első szekció tudománytörténeti és filozófiai kérdéseket tárgyal, és Alan Turing szavaival indul: „Tudnak-e a gépek gondolkodni? Hogy erre válaszolni tudjunk, először is a definiálnunk kell, mi is a gép, illetve mi a gondolkodás.”
A szerkesztők megjegyzik: a tudomány egyik legtermékenyebb metaforája, az agy-számítógép metafora újraértékeléséhez először is meg kell adni a gép, a számítógép, illetve az analógia/metafora korszerű definícióját. A második szekció az agy-számítógép metafora használhatóságát és korlátait elemzi, illetve tárgyalja a kiterjesztett kogníció koncepcióját és az aggyal kapcsolatos új metaforát, ami az internethez hasonlítja az agyat.
Az első tanulmányt a különszám három szerkesztője közül kettő jegyzi. Matassi és Martinez bevezetik a témát, és részletes áttekintést adnak a többi tanulmányról. Részletesen elemzik az „analógia” és a „metafora” közötti különbséget, és bemutatják, melyik mire használható. A tudományban megjelenő kreativitásról szólva kijelentik: „Ha megkérdezzük, hogy tudnak-e a számítógépek gondolkodni, azt is meg kellene kérdeznünk, hogy tudnak-e a számítógépek teremteni (kreatívak-e). A teremtés aktusa pedig, legyen szó akár a tudományról, akár a művészetről, az esztétikai tényezővel kapcsolatos tudatosságból származik.”
A második tanulmány, Matthew Cobb tudománytörténeti perspektívát felvázoló írása az agy Cajal és Golgi forradalmi vizsgálatai révén megszülető teljesen új képe (az agy mint biológiai szövet) mellett bemutatja a témában – az agy-számítógép metafora kapcsán – különösen napjainkban élesedő vitát.
A filozófiai implikációkat tárgyaló tanulmányokból többek között kiderül: a metaforákat vagy nyelvi (szemantikai) vagy kognitív eszközöknek tekintjük, amelyek konkrét agyi struktúrákban gyökereznek – a metaforikus gondolkodás neurobiológiai alapját sokan kutatják is. A metaforák segítenek eligazodni a világban, és segítenek az összetett leírásokat a gondolkodásunkat kevésbé igénybe vevő leírásokká alakítani. Más komplex rendszerekhez hasonlóan (pl. az univerzum szerkezete, az időjárás vagy a nagy társadalmi csoportok viselkedésének előrejelzése) az agy tanulmányozása során is számos redukcionista leírás született, azonban tisztában kellene lennünk e leírások korlátaival.
Az agy-számítógép metafora, mint minden metafora hasznossága attól függ, milyen előrejelzésekre képes, és mennyire érvényesek azok a feltételezések, amelyek alapot adnak a használatára. A különszám következő tanulmányai azt vizsgálják, hogy a számítógépek, illetve derivátumuk, a mesterséges intelligencia (AI) hogyan imitálja az embert, illetve bizonyos humán képességeket. Bongard és Levin tanulmányukban optimista nézetnek adnak hangot, és azt feltételezik, hogy a jövőbeli gépek valóban képesek lesznek az ember utánzására. „Az élőlények nem 20. századi gépek” című írásukban reményüket fejezik ki, hogy a gépi viselkedés modern tudománya révén a gépmetafora – a tudomány és a mérnöki haladás egyik leghasznosabb metaforája – tökéletesíthető. Mint kifejtik, a gépmetafora élettudományokban való alkalmazhatósága körül azonban sok az ellentmondás, így az organicisták egyenesen az élet egyedülálló sajátosságaira mutatnak rá. (Az organicizmus nem egyeztethető össze a redukcionizmussal, mivel az organicizmus figyelembe veszi mind az alulról felfelé, mind a felülről lefelé irányuló ok-okozati összefüggéseket.) A vita azonban, mondja Bongard és Levin, a gépek olyan nem alapvető aspektusaira fókuszál, amelyeken a tudományos fejlődés már túllépett.
A három következő tanulmány szerzői (Dancin és Fenton; Fraser és munkatársai; Roli és munkatársai) nem ilyen optimisták, és kifejtik: az emberi elme egyes továbbredukálhatatlan tulajdonságai miatt lényegileg utánozhatatlan. Dancin és Fenton bemutatja, hogy az analóg működésű emlősagy nem olyan, mint a digitális számítógépek. Fraser és munkatársai kifejtik: a közönséges számítógépekben tilos az önreferencia, mivel az logikai ellentmondásokhoz és eldönthetetlenséghez vezet. Ezzel szemben az emberi elme képes megérteni az önreferenciális kijelentéseket és értelmezni a paradoxonokat anélkül, hogy ehhez fizikailag lehetetlen agyi állapotokra lenne szükség. Roli és munkatársai az AI alapvető korlátait ismertetik, amelyek közül a legfontosabb, hogy nem rendelkezik általános intelligenciával. Az általános intelligencia magába foglalja a szituációs gondolkodást, a perspektívák felvételét, a célok kiválasztását és a kétértelmű információk kezelésének képességét. Megfigyelhetjük, írják Roli és munkatársai, hogy mindezek a képességek kapcsolódnak az új affordanciák – lehetőségek vagy akadályok – azonosításának és kihasználásának képességéhez, amelyek az ágens céljai elérésének útjában állnak. Az affordancia általános példája egy ágens kezében lévő tárgy használata. Mivel lehetetlen előre meghatározni az ilyen felhasználási módok listáját, nem lehet őket algoritmikusan kezelni. Ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia és az organizmusok különböznek abban, hogy képesek-e új affordanciák kihasználására. Erre csak az organizmusok képesek; a mesterséges intelligencia nem valósítható meg az AI-kutatás jelenlegi algoritmikus keretei között. Ez az evolúcióelméletre nézve is fontos következményekkel jár: Roli és munkatársai amellett érvelnek, hogy az organizmikus cselekvőképesség/ágencia szigorúan szükséges a radikális emergencia révén megvalósuló, nyílt végű evolúcióhoz.
Végül az agy-számítógép metafora használhatóságát, illetve használhatatlanságát tárgyaló vita mai állását bemutató különszám szerkesztői bevezetőjükben arra a következtetésre jutnak: felesleges azon aggódni, hogy a számítógép/AI átveszi az ember helyét, és elveszi a munkáját még a kreativitást igénylő munkakörökben is. Erre az AI sosem lesz képes; a kreativitás hiányát bizonyítja a napokban nagy sajtóvisszhanggal munkába állított ChatGPT (egy mesterséges intelligencia technológiával működő természetes nyelvi feldolgozó eszköz) is, aminek a szerkesztők megkérdezték a véleményét az agy-számítógép metafora használhatóságáról. A ChatGPT a különszám szerzőivel ellentétben tökéletesen közhelyes – és hibás – választ adott: „Az agy-számítógép analógia egy olyan metafora, amelyet a mesterséges intelligencia és a kognitív tudományok területén széles körben használnak az emberi agy és a számítógépek közötti kapcsolat leírására. A metafora azt sugallja, hogy az agyat számítógépként lehet elképzelni, és hogy az információfeldolgozás és a problémamegoldás módja a számítógépes algoritmusok és a hardver szempontjából érthető meg.”
Szemlézte:
Kazai Anita dr.
Eredeti közlemény:
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Idegtudományok
A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.
PharmaPraxis
Keresztmetszeti vizsgálat a patikusok percepciójáról, praxisáról és véleményéről: a Journal of Pharmaceutical Policy and Practice tanulmányának célja az volt, hogy kiderítse, mennyit tudnak a jordániai közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek a ChatGPT-ről, és hogyan használják azt munkájukban.
Az elmúlt hónapokban sokat és sokszor hallunk a mesterséges intelligenciáról a LAM Mesterséges intelligencia rovatában is. A terület fontosságát mutatja, hogy a közelmúltban több konferencia is foglalkozott a területtel. Ezekből ad áttekintést dr. Balkányi László, a LAM „Mesterséges intelligencia az orvoslásban” rovat vezetője.
Egészségpolitika
Az egészségügyi adatok újabb szabályozását is tartalmazza a júniusban elfogadott salátatörvény. A változás az MI alkalmazását segíti, kérdés azonban, hogy a jövőben jobban kiszűrhetőek-e az emberi tényezők - például amiket az elmúlt hónapok politikai botrányainál láttunk.
Mesterséges intelligencia
Széles körben és nagy pontossággal alkalmazható a rák diagnosztizálására és értékelésére egy újonnan kifejlesztett mesterséges intelligencia modell – számolt be egy harvardi kutatásról az euronews.
Randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok nem traumás agyállományi vérzésben
Másképp működik az infantilis agy
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás