Klinikai vizsgálatok

A klinikai vizsgálatokban a legtöbb második és harmadik generációs antiepileptikumok hatékonysága nagyjából megegyezik, a placebóhoz képest a válaszarány esélyhányadosa 1,3–3,5 között mozog. A cenobamát ugyanakkor meglepően magas (5,4-es) válaszarányt mutat nem kontrollált fokális rohamokkal bíró felnőttek esetén. 2023-ban két, valós körülmények között folytatott vizsgálat is foglalkozott magas aktivitást mutató, ultrarefrakter fokális epilepsziás betegekkel. A két kohorszvizsgálatban a betegek átlagosan 12 korábbi antiepileptikumot próbáltak ki és átlagosan 23,5 rohamuk volt havonta. Cenobamát mellett mindkét vizsgálatban elérhető volt rohammentesség és a legtöbb betegben jelentősen csökkent a rohamgyakoriság. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszer egy hatékony új eszköz lehet a refrakter epilepszia kezelésében.

Az elérhető gyógyszerek

Gyakran előfordul, hogy epilepsziabetegeknél a rohamok clusterekben jelentkeznek, vagy hosszú aura jelentkezik a generalizált tónusos-klónusos rohamok előtt. Ezekben a betegekben egy közel azonnali hatással bíró gyógyszer – mely megszünteti a rohamot, mielőtt a generalizált roham vagy a cluster beindulna – rendkívüli jelentőséggel bírhat. A jelenleg elérhető orálisan, rektálisan és sublingualisan alkalmazható szerek elsősorban az ismétlődő rohamokat előzik meg, az éppen zajló roham megállítására kevéssé alkalmasak, ugyanis hosszú ideig tart, mire a vérben csúcskoncentrációjukat elérik. Egy randomizált 2b fázisú vizsgálatban az aeroszolizált alprazolam alkalmasnak bizonyult a gyors rohammegszüntetésre: a gyógyszer 3 percen belül elérte a vérben a csúcskoncentrációját és a placebocsoport 43%-ához képest a betegek 66%-ában gyors rohamterminálódást váltott ki, mely a gyógyszert alkalmassá teheti arra, hogy az epilepsziabetegekben megszüntesse a rohamokat, mielőtt azok clustereződnek vagy generalizálódnak.

Génterápia? 

Egyelőre a genetikai okkal bíró epilepsziaszindrómákra nem létezik általánosan elfogadott génterápia, ugyanakkor egy 2023-ban megjelent vizsgálat biztató eredményeket mutat egy antiszensz oligonukleotid génterápiával kapcsolatban, mely a Dravet-szindróma kezelésére lehet alkalmas. Ez a betegség az SCN1A nátriumcsatornát kódoló gén funkcióvesztést okozó mutációjának következménye, mely az inhibitoros neuronok hiperexcitabilitását okozza, mely rohamokhoz, kognitív hanyatláshoz és motoros deficitekhez vezet. Két fázis 1/2a klinikai vizsgálat is rohamgyakoriság-csökkenést, valamint a kognitív és motoros funkciók javulását mutatta intrathecalisan alkalmazott antiszensz oligonukleotid mellett.

Mivel az epilepszia az agyi neuronhálózatokat érintő betegség, ezeknek a hálózatoknak a megértése kulcsfontosságú az epilepszia mechanizmusainak feltárásában és ezzel a hatékonyabb terápiák kidolgozásában. Shaper és kollégái kimutatták, hogy a poststroke epilepsziában közös tulajdonság a laesio és a cerebellum, valamint a törzsdúcok közötti szoros konnektivitás, mely az egyéb laesiókkal kapcsolatos (daganat, trauma, haematoma) epilepsziaszindrómákra is igaz. Az olyan, a thalamus megfelelő részébe beültetett mélyagyi stimulátorok, melyek a thalamusnak erre a cerebellum-törzsdúc hálózatra magas funkcionális konnektivitással bíró részeit ingerlik, képesek a rohamkontroll javításában.

Összefoglalva, 2023-ban mind az epilepszia kezelésében, mind az epilepsziás mechanizmusok megértésében ígéretes előrelépések történtek.

Szemlézte:

Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:

https://doi.org/ :10.1016/S1474-4422(23)00457-X

Hullett PW, Lowenstein DH. Major advances in epilepsy research in 2023. Lancet Neurol. 2024;23(1):19-20.