Az átmeneti ischaemiás roham (transient ischemic attack, TIA) egy olyan átmenetileg fennálló neurológiai tünetegyüttest jelent, amely egy fokális agyi ischaemia következtében jelentkezik, anélkül, hogy az érintett területen infarktus alakulna ki. Noha a definíció szerint a TIA tünetei átmenetiek, az érintett betegekben az átlagpopulációhoz képest magasabb az ischaemiás stroke kialakulásának valószínűsége. A TIÁ-t követő infarktus akár a TIA tüneteinek megszűntétől számított napokon-heteken belül is bekövetkezhet, amit jól illusztrál, hogy a TIÁ-t követően stroke-ot elszenvedett betegek mintegy felében a stroke tünetei a TIÁ-t követő 48 órán belül jelentkeztek. A magas stroke-kockázatú betegek felismerése és a rizikófaktorokat célzó korai terápia (mint például a vérnyomáscsökkentés, a vércukor normalizálása vagy a trombocitaaggregáció-gátlás megkezdése) szükségesek ahhoz, hogy ezekben a betegekben a későbbi neurológiai deficitek megjelenése elkerülhető legyen. 

A TIA-n átesett betegek rizikóstratifikációjában több rizikóbecslő skálát is alkalmaznak, amelyek közül az egyik leggyakrabban használt az ABCD2-skála. Az ugyanakkor nem ismert, hogy az ABCD2-pontszám használható-e a sürgősségi betegellátásban megjelenő TIA-n átesett betegeknél. Például egy multicentrikus prospektív vizsgálat alapján az ABCD2-pontszám nem volt alkalmas a magas stroke-rizikó megállapítására, amelynek oka lehet az is, hogy az ischaemiás stroke fontos prediktoraként ismert pitvarfibrilláció, valamint a nagyér-atherosclerosis, vagy az agyi képalkotó-vizsgálatok (CT vagy MR) eredményei nem szerepelnek az ABCD2 elemei között.

Chiu és munkatársai a The Journal of Emergency Medicine-ben megjelent cikkükben egy stroke-regiszter adatait retrospektív analízisnek alávetve alkottak meg egy pontrendszert, amely képes a sürgősségi osztályos környezetben jobban előre jelezni a TIA-t követő 90 napon belüli akut ischaemiás stroke bekövetkeztét. A vizsgálatban az érintett ázsiai intézmény sürgősségi osztályán 2011 januárja és 2017 szeptembere között TIA-val diagnosztizált betegek (mind ázsiaiak) vettek részt. A vizsgált kimenetel a 90 napon belül bekövetkező ischaemiás stroke volt, és amennyiben az érintett időszakban a beteg több TIA-n is átesett, ezek közül az utolsó számított a kezdeti időpontnak. 

A vizsgált prediktorok a következők voltak: hipertónia, diabetes mellitus, koronáriabetegség, korábbi stroke, pitvarfibrilláció vagy -flutter, szívelégtelenség, hypercholesterinaemia, gyógyszeres anamnézis (a TIA előtt megkezdett thrombocytaaggregáció-gátló vagy antikoaguláns), EKG-jellemzők (kamrai hipertrófia, pitvari megnagyobbodás, szárblokk vagy ST-depresszió) és a képalkotó vizsgálatok eredményei (koponya-CT-n látható hipodenzitások helye, mérete és száma, DWI-MR-en látható hiperintenz jel és transcranialis Dopplerrel (TCD, neurológus által végzett) vagy CTA-val igazolt, legalább 50%-os intracranialis érszűkület). A vizsgálatban összesen 557 beteg adata szerepelt, akiknél a TIA-t követő 90 napon belül az esetek mintegy 5%-ában következett be akut ischaemiás stroke.

Többváltozós logisztikai regressziót követően végül négy változó került kiválasztásra, ezek az intracranialis érszűkület, a TIA-t megelőzően megkezdett thrombocytaaggregáció-gátló-kezelés, az EKG-n a jobbszár-blokk jelenléte, valamint a koponya-CT-n a hipodenz terület átmérőjének 4 centimétert meghaladó mérete voltak. Ezek közül a megalkotott MESH-pontszámban (Medication, Electrocardiogram, Stenosis, Hypodense) az első három elem 1-1, míg a nagyméretű hipodenzitás 2 pontot ér. A legjobb prediktív értékkel a 2 vagy afölötti pontszám bír. A vizsgált betegek felén validálva a MESH-pontszám szenzitivitása 71,4%-nak, míg specificitása 80,3%-nak bizonyult. Az akut ischaemiás stroke előrejelzésének MESH-pontszám szerinti AUC (area under the curve) értéke 0,81, míg az ABCD2-pontszám 0,57 volt (szignifikáns különbség).

A vizsgálat fő limitációját az jelenti, hogy a vizsgált betegek mind egy rasszból (ázsiai) származtak. Ismeretes, hogy az ischaemiás stroke etiológiája függ a rassztól, a fehérek körében például a cardialis embolizáció a fő etiológiai tényező és az extracranialis atherosclerosis is gyakoribb az intracranialis atherosclerosishoz képest, ami az ázsiaiaknál éppen fordítva igaz. 

Szemlézte:

Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény: 

Chiu YC, Tang SC, Tsai LK, et al. Development and Validation of a Risk Score for Predicting Ischemic Stroke After Transient Ischemic Attack. J Emerg Med. 2023;64(2):167-174.