2017. ÁPRILIS 03.
Szöveg nagyítása:
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, akkor még OEP, 2016 utolsó negyedében tette nyilvánossá legújabb statisztikáját, miszerint csökkent a kórházi műtétekre várakozók létszáma és a várakozás ideje is. Pár évvel korábban, olyan extrémeset is volt, amikor a csípőprotézisre váró betegnek a kórház a műtétre 6-7 éves várakozási időt jelölt meg és például a szürke hályog operációnál is előfordult a sok hónapos, esetleg éves várakoztatás.
A mostani számok azt mutatják, hogy 2016 júliusban még 32 704 beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra, októberre a számuk 28 862-re csökkent és átlagosan rövidült a várakozási idő is. Ami persze még messze van az optimálistól különösen akkor, ha megnézzük az egyes intézmények adatait.
Nem mindegy, hol műtenek
Van olyan kórház, ahol a korábban is a legkritikusabb műtétfajtát, a csípőprotézis-beültetést várakoztatás nélkül elvégzik, más intézményekben viszont 665 nap, 488 nap vagy 426 nap is lehet ez a terminus. Utóbbi majdnem két év, ami időtartamára nézve, a beteg szempontjából még mindig kedvezőbb, mint a régebbi 5 éves várakozási idő, ám távol áll az optimálistól. Jelenleg a leghosszabb várakozási időre a térdprotézist igénylő betegek számíthatnak: az országosan mintegy 6137 fő műtétre váróból a leghosszabb ideig, 512 napig a Nyugat-dunántúli lakosok várhatnak, leghamarább áteshetnek ezen a beavatkozáson (191 nap múlva) a Dél-alföldiek. Ha nemcsak a régiós adatokat vizsgáljuk, hanem az egyes kórházakra lebontott statisztikát is megnézzük, ennél is hosszabb várakozási időkkel találkozunk. Győrben 711, Zalaegerszegen 729 és Veszprémben 925 napot kell a maximális várakozási idő. Térdprotézisre országosan több mint hatezer beteg vár. Az implantátum beültetéssel járó hasfali és lágyéksérv műtétre várakozó betegeknek sem minden, hogy éppen az ország mely régiójában operálják meg őket. Az országos átlag szerint a 779 fő várakozási ideje 318 nap, ám vannak intézmények, ahol ezt egyetlen napi várakozás nélkül elvégzik (pl. a Dél-alföldi Kisteleki Egészségügyi Központ egynapos sebészetén), máshol viszont 1424 napra múlva vállalnák a műtétet (pl. Fejér megyei kórház). A régebben szintén hosszabb várakozási idejű gerincsérv operációknál is rövidült a várakozási idő, de még most is van olyan kórház, ahol 354 nap a műtétre kerülés terminusa. Szürkehályogműtétre a jelenlegi statisztika szerint országosan 10610 páciens várakozik, a leghosszabb várakozási idő erre a beavatkozásra 324 nap, ám van olyan szakorvosi rendelő, ahol egynapos műtétre már másnap fogadják a beteget. Az országos adatok szerint erre a beavatkozásra az átlagos várakozási idő 98 nap. A főleg gyerekeket érintő mandula- és orrmandula operációkra a statisztika szerint maximum 72, minimum egy napot kell várakozni.
Várakozni, vagy előjegyeztetni?
Az a tény, hogy az OEP várólista adatai szerint 2016-ban, egyetlen negyedév alatt mintegy négyezer fővel csökkent a műtétre várók száma, már önmagában is örömteli hír, csakúgy, mint az, hogy rövidebb ideig kell várakozni egy-egy beavatkozásra. Érdemes azonban az OEP előjegyzési nyilvántartására is vetni egy pillantást és az abban látható számokat összehasonlítani a csökkenő várólistáéval. Annál is inkább, mert még az egészségügy szakértői sem tudják (akarják) pontosan meghatározni, hogy mi az éles, jól elhatárolható különbség a gyakorlatban a váró- és előjegyzési listák között. A csípőprotézis műtét országos adatai szerint a maximális várakozási idő (szemben a várólista 548 napos adatával) 1677 nap, és az előjegyzési listán 583 beteg szerepel. Ha a két listán szereplő betegek létszámát összeadjuk (feltételezve, hogy nincs olyan, aki a váró- és az előjegyzési listán is szerepelteti magát) országosan összesen 6293 fő vár csípőprotézis beültetésre. Ez a szám valóban csökkenést mutat a három évvel ezelőtti több mint tízezerhez. A szürkehályogműtétre várók létszámában szintén csökkenés mutatkozik a három évvel ezelőtti 28830 főhöz képest, a mostani váró/előjegyzési listákon, együttesen 13180 pácienst tartanak nyilván. Az előjegyzési listákon maximális várakozási időként 350 napot jelöl a nyilvántartás.
Lóránth Ida
eLitMed.hu
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Egészségpolitika
Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.
Egészségpolitika
Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.
Egészségpolitika
Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.
Egészségpolitika
Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
Ember és környezet
A rangos BMJ szakfolyóiratban jelent meg egy publikáció, amely az egészségügyi rendszerek átalakításának kihívásait taglalja. Vajon képes-e, és ha igen, hogyan az egészségügy összhangba kerülni az ökológiai korlátokkal, és nem növekvő, sőt, csökkenő gazdaság esetén jól működni?
Az elmúlt hónapokban sokat és sokszor hallunk a mesterséges intelligenciáról a LAM Mesterséges intelligencia rovatában is. A terület fontosságát mutatja, hogy a közelmúltban több konferencia is foglalkozott a területtel. Ezekből ad áttekintést dr. Balkányi László, a LAM „Mesterséges intelligencia az orvoslásban” rovat vezetője.
Az egészségügyi szakdolgozók jövedelmének alakulása 2004–2021 között hazánkban
Elindult az átszervezés
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
Klinikum
Véletlen folytán, egy egyszerű vérvétellel derülhet ki az egyik legsúlyosabb gyerekbetegség
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás