Coronavirusok és CNS-betegségek
2020. MÁRCIUS 16.
2020. MÁRCIUS 16.
Szöveg nagyítása:
Humán coronavirusok és egyéb respiratorikus vírusok: alábecsüljük ezeknek az opportunisztikus kórokozóknak a szerepét a központi idegrendszer betegségeiben? címmel közöltek áttekintő tanulmányt a Viruses című szaklapban kanadai kutatók. Mint a szerzők írják, a respiratorikus vírusok közül jónéhány neuroinvazív képességgel is bír, és a központi idegrendszerben (CNS) szaporodva a direkt sejtkárosító hatás mellett az arra fogékonyakban autoimmun folyamatokat indíthat be. Mivel jelenleg a neurológiai betegségek nagy része ismeretlen etiológiájú, érdemes megfontolni az opportunisztikus respiratorikus kórokozók szerepét ezek kialakulásában, exacerbációjában. Az USA-ból rendelkezésre álló adatok szerint évente 100.000 lakosra 7 encephalitis miatt kórházi ápolásra szoruló beteg jut; az esetek felében ismeretlen az encephalitis oka, az ismert etiológiájú encephalitis-ek 20-50%-át okozza vírusfertőzés. A légutakban a vírusok a leggyakoribb kórokozók, kb. 200 féle humán respiratorikus pathogén vírust ismerünk (pl. influenzavirusok, coronavirusok, rhinovirusok, adenovirusok, metapneumovirusok, orthopneumovirusok). A legsérülékenyebb populációt a kisgyermekek és az idősek jelentik, körükben vírusok okozzák a respiratorikus megbetegedések 95, illetve 40%-át. Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az opportunisztikus respiratorikus vírusok az enyhébb lefolyású felső légúti betegség mellett nemcsak súlyos alsó légúti megbetegedést képesek kiváltani, de képesek a központi idegrendszerbe is bejutni, és azt megbetegíteni. Mint az egyéb vírusok, a respiratorikus vírusok is kétféle útvonalon juthatnak be a CNS-be: hematogén vagy retrográd neuronális úton. Az első esetében a vírusok a vér-agy gát és a vér-cerebrospinális folyadék közötti gát endothelsejtjeit, illetve a leukocytákat fertőzhetik meg, amik aztán a fertőzés disszeminációjáért felelősek; neuronális terjedés esetén a vírusok a szaglóideg vagy a perifériás idegek (n. trigeminus, n. vagus) mentén jutnak be a CNS-be, ahol a veleszületett immunrendszer túlzott reakcióját válthatják ki. A CNS-infekciók epidemiológiáját igen nehéz feltérképezni, a virális gyulladás klinikai képe gyakran nemspecifikus, nehezen különböztethető meg a nem-virális encephalopathiától vagy a szisztémás vírusfertőzéshez társuló encephalopathiától, ez is az oka annak, hogy bár sok vírusról ismert, hogy képes a neuronokat és a gliasejteket egyaránt megfertőzni, így akut encephalitist okozni, a HIV-en kívül más vírust eddig nem tudtak speciális humán neurodegeneratív megbetegedéshez kapcsolni. Mindazonáltal, számos krónikus CNS-megbetegedés esetén – Alzheimer-kór, sclerosis multiplex - felmerült a herpesvirus kóroki szerepe, és száz körüli vírus esetében mutattak ki lehetséges encephalitogén hatást. A respiratorikus vírusok között számos neuroinvazív fajtát tartanak számon, ilyen a respiratorikus szinciciális vírus (RSV), az influenza (infuenza A vírust mutattak már ki encephalitis, Reye-szindróma, lázas görcsroham, Guillain–Barré-szindróma, akut nekrotizáló encephalopathia hátterében), az enterovirusok (pl. poliovirus, rhinovirus) és a humán coronavirusok is (HCoV). Az elmúlt években SARS- és MERS-CoV-t mutattak ki myocarditis, meningitis, súlyos hasmenés hátterében, különösen gyermekek körében, és felvetették a különféle HCoV-k szerepét a CNS megbetegedéseiben (akut encephalitisben és krónikus neuropathológiában egyaránt). A HCoV képes a myeloid sejteket megfertőzni, az elképzelések szerint ezáltal képes manipulálni a veleszületett immunrendszert, a neuronális terjedés mellett így juthat el az extrapulmonális szövetekbe és a CNS-be is. A perzisztensen megfertőzött leukucyták vírusrezervoárként szolgálhatnak. Bár eddig egyetlen humán neurológiai betegség esetén sem mutattak ki egyértelmű oki kapcsolatot HCoV-fertőzéssel, a közelmúltban számos beszámoló vetette fel a coronavirusok szerepét encephalitisben, akut flaccid paralízisben, akut disszeminált encephalomyelitisben, Guillain–Barré-szindrómában, valamint krónikus neurológiai kórképekben. Arbour és munkatársainak 2000-es közleménye például (Neuroinvasion by human respiratory coronaviruses; J Virol), ami neurológiai betegségekben elhunytak esetén vizsgálta az agyszövetben a HCoV előfordulását, azt találta, hogy 44%-ban mutatható ki az egyik, és 23%-ban a másik vizsgált HCoV-RNS; SM-betegek agyszövetében 36%-ban volt kimutatható HCoV, kontrollok esetében 13,7%-ban. Összefoglalójukban a szerzők hangsúlyozzák: az ismeretlen okú encephalitisek és encephalopathiák hátterében az eddig általánosan feltételezettnél jóval nagyobb arányban állhatnak a neuroinvazív és neurotropikus respiratorikus vírusok, köztük az opportunisztikus humán coronavirusok. Eredeti közlemény: Desforges M, Le Coupanec A, Dubeau P, Bourgouin A, Lajoie L, Dubé M, Talbot PJ. Human Coronaviruses and Other Respiratory Viruses: Underestimated Opportunistic Pathogens of the Central Nervous System?. Viruses. 2020 Jan;12(1):14. Szemlézte: dr. Kazai Anita
Járványügy
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Járványügy
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
A 21. század kezdete óta exponenciálisan nő a ketogén diétával foglalkozó publikációk száma. A ketózis neurológiai betegségeket javító hatása már randomizált vizsgálatokban is bizonyítást nyert.
Hírvilág
A szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak világszerte. Általában életviteli tudatossággal megelőzhető kialakulásuk. Ebben a rizikófaktorok csökkentése az elsődleges kulcs: a dohányzás elhagyása, a túlsúly leadása, az egészséges étrendre való átállás, a rendszeres testmozgás bevezetése, az alkoholfogyasztás mellőzése.
Ember és környezet
Bár az antibiotikumok felfedezése forradalmasította a fertőző betegségek kezelését, túlhasználatuk és helytelen alkalmazásuk globális antibiotikumrezisztencia-válsághoz vezetett. Használatuk számos negatív hatást gyakorol az emberi egészségre, például a bélmikrobiom módosításán keresztül. Az ezzel kapcsolatos ismereteket összegezte egy, a MicrobiologyOpen szaklapban megjelent tanulmány, az Impact of antibiotics on the human microbiome and consequences for host health.
Helyünk a világban
2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.
Ember és környezet
A nem fertőző betegségek visszaszorítását célzó törekvéseknek a pálmaolajiparra is ki kellene terjedniük egy, a Bulletin of the World Health Organization szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint.
Gyakorlati tanácsok diabeteses COVID-19-betegek kezeléséhez
Az emberi agy és intelligencia evolúciója
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
Klinikum
Véletlen folytán, egy egyszerű vérvétellel derülhet ki az egyik legsúlyosabb gyerekbetegség
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás