2023. NOVEMBER 29.
Szöveg nagyítása:
A pálmaolaj globális szerepe
A közegészségügyi diskurzusban egyre inkább középpontba kerül, hogy milyen szerepet játszanak a dohánytermékek, az alkohol és a cukor a nem fertőző betegségek kialakulásában. Ezzel párhuzamosan egyre inkább fény derül rá, hogy az e termékekre épülő ipari szereplők hogyan befolyásolják mind a közvéleményt és a politikát, mind a kutatásokat. A szerzők amellett érvelnek, hogy hasonló folyamatok figyelhetők meg a pálmaolaj esetében is.
Az élelmiszeriparban felhasznált növényi olajok között mennyiséget tekintve a pálmaolaj a világelső. A közvetlen egészségügyi hatásaival kapcsolatos kutatások igencsak ellentmondásosak. Míg egyes eredmények szerint például megemeli a LDL-koleszterin-szintet, növeli a cardiovascularis megbetegedések kockázatát és az ischaemiás szívbetegségek mortalitását, más kutatások semleges, vagy akár pozitív egészségügyi hatásokat is kimutattak.
A pálmaolaj hatásai
Termelésének hatásai jóval egyértelműbbek, számos egészségügyi problémát okoz. Az ültetvények helyéül szolgáló területeket jellemzően égetéses-irtásos módszerrel alakítják át a korábbi őserdei környezet helyén, ami jelentős füsttel, szálló porral jár, a levegőszennyezés pedig egészségügyi problémákat idéz elő (például légzőszervi, valamint bőr- és szemproblémákat okoz, valamint idő előtti halálozásokhoz vezet). Hozzájárul továbbá az éghajlatváltozáshoz, a biológiai sokféleség csökkenéséhez, a talajok és a vizek szennyezéséhez is, tehát igen környezetpusztító.
Becslések szerint a pálmaolaj körülbelül kétharmada az élelmiszeriparban kerül felhasználásra, így a feldolgozott élelmiszerek ipara szorosan összefonódik vele. Háztartási cikkekben, élelmiszerekben és kozmetikumokban összesen nagyjából 200-féle néven találhatjuk meg a pálmaolajat vagy származékait, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy a fogyasztó megismerje, mit fogyaszt. Az ultrafeldolgozott élelmiszerekben is meghatározó a jelenléte, így ezen egészségtelen termékek növekvő fogyasztása előnyös a pálmaolajiparnak.
A szerzők szerint számos párhuzam figyelhető meg a pálmaolajipar, valamint a dohányipar és az alkoholipar között:
A probléma kezelése
A kutatók több javaslatot is megfogalmaznak a pálmaolaj-probléma kezelésével kapcsolatban. Fontos lenne alaposabban megérteni a pálmaolaj és a vele együtt alkalmazott összetevők együttes egészségügyi hatásait. Csökkenteni kellene a pálmaolajipar befolyását a szakpolitikai döntések és közegészségügyi programok, ajánlások kapcsán. Mindezeken túl pedig fontos lenne hangsúlyt fektetni az olyan, pálmaolajiparral összefüggő problémákra is, mint az emberi jogok kérdése, a nemi egyenlőtlenségek problémája (például az anyák nem megfelelő védelme az iparágban), illetve a gyerekmunka.
Szemlézte: Pribéli Levente
Kadandale, S., Marten, R., & Smith, R. (2019). The palm oil industry and noncommunicable diseases. Bulletin of the World Health Organization, 97(2), 118.
https://doi.org 10.2471/BLT.18.220434
Ember és környezet
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ember és környezet
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ember és környezet
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Ember és környezet
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Ember és környezet
Az American Journal of Human Biology szaklapban megjelent, Hotter and sicker: External energy expenditure and the tangled evolutionary roots of anthropogenic climate change and chronic disease című tanulmány a két probléma gyökerét ugyanabban a jelenségben azonosítja: a külsődleges energiaforrások, különösen a fosszilis energia használatában.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
High-flow nasal oxigénterápia alkalmazása Covid-19-pneumonia okozta légzési elégtelen betegek kezelésében az intenzív osztályon kívül
A fertőző betegségek gyakorlatilag biológiai inváziók
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet3.
4.
5.
Egészségpolitika
A MOK és a MOSZ további lépéseket tesz a szakma és a biztonságos betegellátás érdekében
