Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 49
Lege Artis Medicinae
1992. JÚNIUS 30.
A verapamil antiaritmiás hatása
Az első generációs kálcium-antagonista verapamil volt az első, amit coronaria tágító szerként a klinikai gyakorlatban alkalmaztak. Később bizonyosodott be, hogy jelentős anti aritmiás hatással is rendelkezik. A sinus és az atrioventricularis (AV) csomóban az elektromos folyamatok Ca++ függőek, ezért a Ca++ beáramlást gátló verapamil e két helyen hat. Fő hatása az AV csomó vezetésének a lassítása, refrakter periódusának a növelése. Ezért a Verpamil fő alkalmazási területe az olyan reentry tachycardiák acut megszüntetése, amelyek involválják az AV csomót, valamint jól alkalmazható pitvarfibrillatioban és flatternben a kamrafrekvencia csökkentésére. Mivel a kamra és a His-Purkinje rendszer elektromos aktivitását nem befolyásolja, kamrai ritmuszavarok esetében bizonyos speciális formáktól eltekintve nem alkalmazható. A dolgozat részletesen foglalkozik a Verpamil indikációs területével, a kontraindikációval, mellékhatások és gyógyszer interakciók kérdésével.
Ideggyógyászati Szemle
1989. MÁRCIUS 01.
Enyhe koponyasérülés okozta kiterjedt vénás-sinus elzáródás
A központi idegrendszer vénás öbleinek elzáródása tarka idegrendszeri tünetekhez vezet, és a meglehetősen ritka előfordulás miatt rendszerint nem gondolunk rá, így a kórisme felállítása nehéz. Bár a nemzetközi szakirodalomban a sinus trombózis kórszármazásáról, tünettanáról, diagnosztikájáról és gyógyszereléséről számosan írtak, csak kevés hazai közlemény [14, 24, 26] foglalkozik a kérdéssel.
Ideggyógyászati Szemle
1988. SZEPTEMBER 01.
A Tolosa—Hunt-féle szindróma CT lelete
Egy 54 éves Tolosa—Hunt-szindróma képét mutató betegnél a CT vizsgálat az érintett oldalon a sinus cavernosus oldalsó falának szélesebb hyperdenzitását mutatta ki kontrasztanyag adása után. A beteg gyógyulása után az eltérés megszűnt. A lelet és a sinus cavernosus pontos topikai viszonyai arra utalnak, hogy a szemmozgató idegeket ellátó apró artériák gyulladásos folyamata okozza a betegséget.
Ideggyógyászati Szemle
1986. MÁJUS 01.
Aseptikus sinus thrombosisok túlnyomóan jóindulatú kórlefolyással
A szerzők egy idegosztály 2 éves anyagában 1390 beteg között 7 sinus thrombosisos esetet kórisméztek, akik közül csak 1 beteg halt meg. A betegek jelentős részénél kimutatható volt a thrombosishoz vezető véralvadási zavar. A szerzők megkísérlik felvázolni azokat a tünetcsoportokat, és szokatlan tünetkapcsolódásokat, melyek hátterében a jóindulatúan lefolyó sinus thrombosisok gyaníthatók. Valószínűsítik, hogy a különböző véralvadási zavarok következtében létrejövő fatalis sinus thrombosisokat figyelmeztető, enyhe lefolyású attackok előzhetik meg az ischaemiás történéseket előre jelző TIA-khoz hasonlóan.
Ideggyógyászati Szemle
1983. ÁPRILIS 01.
Suprasellaris hypophysis adenomák eltávolítása transsphenoidalis feltárásból
A sebészi mikroszkóp alkalmazása előtt a hypophysis adenomák eltávolítását craniotomiás feltárásból végeztük. A klinikai neuroendokrinológia utóbbi évtizedes fejlődése, a mikrochirurgiás módszerek és a műtét közbeni rtg képerősítő alkalmazása, valamint a széles spektrumú antibiotikumok használata lehetővé tette, hogy a sella üregét alulról a sinus sphenoidalis felől nyissuk meg, vagyis transsphenoidalis behatolással.
Ideggyógyászati Szemle
1982. JÚNIUS 01.
Nőbetegek agyi véna- és sinus thrombosisa
Az általunk elérhető magyar irodalomban csak néhány esetet találtunk, melyek nőbetegeken előforduló ST.-kal foglalkoznak, ezért tartjuk érdemesnek különböző etiológiájú eseteink ismertetését.
Ideggyógyászati Szemle
1980. NOVEMBER 01.
Általános agyi vérkeringés vizsgálatok szerio-angiográfiával kísérletes koponyaűri nyomásfokozódás esetén
A szerző epiduralis hematoma modelljével, az ezt követő agykárosodás, cerebrális ödéma állapotában kísérletei során 25 alkalommal szerio-angiográfiával vizsgálta az agyi keringést. Közben folyamatosan mérte a koponyaűri nyomást, a sinus sagittalis superiorban a vénás nyomást és egyéb paramétereket. Vizsgálatai során azt találta, hogy az agyi keringés 40-45 Hgmm-es intracraniális nyomásérték mellett kezd romlani. Ezt követően az átáramlás károsodása folyamatosan együtt halad a koponyaűri nyomásfokozódással, majd megszűnik az agyi keringés, ha az intraeraniális nyomás megközelíti, vagy eléri az esetenkénti „aktuális” perfúziós nyomást.
Ideggyógyászati Szemle
1972. NOVEMBER 01.
A subduralis haematoma keletkezésének kérdése
A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a sinus sagittalisba ömlő híd-vénákon kívül a többi híd-vena és egyéb, a subduralis teret „áthidaló” erek szakadása is okozhat vérzést. Rámutat olyan behatásokra, amelyek elsősorban a hanyatló korban előforduló, belső tényezőkkel együtt úgy is okozhatnak vérzést, hogy az nem látszik nyilvánvalónak. Ismerteti a gyülemnövekedés olyan módját, amivel a traumától független, vagy függetlennek látszó, szabálytalanul manifestálódó egyszeri és többszöri, esetleg artériás jellegű vérzés is magyarázható. A klasszikus subduralis vérzést minden esetben külső behatás következményének tartja.
Ideggyógyászati Szemle
1968. NOVEMBER 01.
Adatok a carotis-keringési zavarok kérdéséhez I. A carotis interna thombosisa
A szerzők 29 carotis interna-thrombosisban szenvedő beteg adatait dolgozták fel. Felhívják a figyelmet a betegség megelőzésének, ill. korai diagnosisának fontosságára. A közismert klinikai tüneteken kívül a vérnyomás változásának megfigyelését, a carotis-oszlás tapintási érzékenységének vizsgálatát, a carotis pulsus-görbe végzését, valamint az ellenoldali zörej keresését ajánlják. Tapasztalataik szerint a betegség kapcsán kialakult súlyos vérnyomásesés kezelésében és kivédésében a carotis sinus környékének novocainos infiltratiója mindig eredményes.
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”
2024 JÚN 18.
1.
2.
3.
4.
5.