Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 27
Lege Artis Medicinae
2000. OKTÓBER 01.
Az MR-angiográfia jelentősége az intracranialis aneurysmák vizsgálatában
Az érstruktúrák megjelenítésében az MR-képalkotást egyre szélesebb körben alkalmazzák. Számos artériás és vénás kórformánál megfelelő diagnózis biztosítható MR-angiográfia (MRA) segítségével. A szerzők 87 feldolgozott eset kapcsán az elvégzett MR- és MR-angiográfiás vizsgálatok jelentőségét elemzik az intracranialis aneurysmák diagnosztikájában, a módszert a gold standardként alkalmazott digitális szubtrakciós angiográfia (DSA) eredményeivel összehasonlítva. A műtéten átesett 52 betegnél az intraoperatív leletet használták kontrollként. Az alkalmazott MR és MR angiográfiás vizsgálat a 3 mm feletti aneurysmák kimutatásában rendkívül érzékenynek bizonyult (98%), a kisebb aneurysmák kimutathatósága azonban alacsonyabbnak mutatkozott (56%); összességében a módszer szenzitivitása 79%-osnak adódott. Az MRA az intracranialis aneurysmák kiváló noninvazív vizsgáló módszere. A katéteres angiográfiás vizsgálatokat napjainkban még nem helyettesíti teljesen, alkalmazása azonban számos esetben indokolt és hasznos. Az MR-angiográfia esetenként a DSA-val nem diagnosztizált aneurysmákra is fényt deríthet.
Ideggyógyászati Szemle
1996. NOVEMBER 20.
[Első tapasztalataink MR-kompatíbilis Aneurysmaklipekkel a subarachnodieális vérzés ellátásában]
[Mivel a titániumötvözetből készült aneurysmaklipek jelentősen mérsékelhetik posztoperatív CT- és MR vizsgálatkor a fémartefaktumok keletkezését, használatuk elméletileg előnyösnek ítélhető. Klinikai alkalmazásuk előtt először fantom segítségével elemeztük a titániumklip (Aesculap) képtorzító hatását CT- és MR-vizsgálatkor. Miután az in vitro vizsgálatok pozitív eredménnyel jártak, az új implantátumot 21 betegnél alkalmaztuk, miközben a tradicionális phynox klip 17 beteg esetében került felhasználásra. Minden titániumklippel operált betegben posztoperatív T1, T2- és protonsúlyozott MR-felvételeket készítettünk. Tizenkét betegben pre- és posztoperatív; 9-ben pedig csak posztoperatív MR-angiográfia készült. Négy beteg esetében kontroll MR- és katéteres angiográfiát is végeztünk. A klinikai eredmények - legrövidebb követési idő 6 hónap - nem különböztek azokétól, akik esetét kontrollnak használtuk fel, tehát az 1992 és 1993-ban, ugyanazon munkacsoport által, ugyanazon diagnózissal operált betegek eredményeitől, továbbá hasonlóak voltak a mostanában publikált hazai és nemzetközi eredményekhez. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a klipközeli agy részletek a CT- és MR-metszeteken jobban vizualizálhatók, amennyiben az implantátum titaniumötvözetből készült. A posztoperatív – kontrasztanyaggal vagy a nélkül végzett - MR-angiografia diagnosztikai hasznosságáról az alábbi konkluzió vonható le: bár az aneurysmát hordozó artéria átjárhatósága minden alkalommal vizualizálható volt, MR angiográfiával egyetlen alkalommal sem sikerült biztonságosan megítélni, hogy az aneurysmazsák elzárása teljes volt-e. ]
Lege Artis Medicinae
1994. AUGUSZTUS 31.
Supraventricularis tachycardiák katéteres roncsolása
A supraventricularis ritmuszavarok kezelésében a gyógyszeres terápia gyakran sikertelennek bizonyul. Az aritmiasebészet nagyon költséges és jelentős perioperatív morbiditás saljár. A supraventricularis aritmiák keletkezését meghatározó anatómiai-elektrofiziológiai összefüggések pontosabb megértése, vala mint a katétertechnika fejlődése új, hatékony, és nem túl költséges módszerek kifejlődését eredményezte. A supraventricularis tachycardiák rádiófrekvenciás katéterrel történő kezelése ma már általánosan elfogadott, igen jelentős százalékban sikeres és csekély szövődménnyel kísért beavatkozásnak számít. A szerzők a supraventricularis aritmiákka téteres kezelésének újabb eredményeiről adnak áttekintést.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JÚLIUS 20.
Preventív érsebészet a stroke-betegek ellátásában
Magyarországon a cerebrovascularis megbetegedések nagy gyakorisága alapján a szükségesnek látszó évi körülbelül 2800 rekonstrukciós érműtét helyett ennek csupán mintegy negyede történik. A megfelelő kivizsgálás után és a helyesen megválasztott műtéti indikáció alapján az arra rászoruló betegek várhatóan nagyobb számban eljutnak az érsebészeti osztályokra. A tünetmentes carotisszűkület esetén, amennyiben a szűkület meghaladja a 90%-ot, javasoljuk az angiográfiát és a műtétet. Tünetmentes szűkület műtéti indikációt képezhet speciális körülmények között. Transiens ischaemiás attack után, amennyiben ennek oka a carotis elváltozása és a szűkület 70% feletti, ez műtéti indikációt képez. Műtéti indikáció az emboliaforrást jelentő fekélyes plakk is. Stroke utáni állapotban, ha az angiológiai status instabil és újabb intracranialis elzáródást okozhat, ami a beteg életminőségének romlásához vezet, úgy a műtét indokolt lehet. Acut stroke állapotban csak nagyon kivételes estben áll fenn a carotisreconstructio indikációja. Ezzel szemben a halmozott TIA, crescendo TIA azok a sürgősségi állapotok, ahol a fenyegető stroke miatt sürgős műtétre lehet szükség. Végezetül a carotis interna és communis elzáródása azok a speciális állapotok, ahol esetenként műtét szóba jöhet. A vertebrobasilaris rendszer helyreállító érsebészetével kapcsolatban kevés a hazai tapasztalat. A multiplex supraaorticus érelváltozás következtében kialakuló cerebrovascularis szindrómák veszélye miatt ezen elváltozások műtéti megoldása ugyancsak indokolt. A műtéti beavatkozás nem pótolja a gyógyszeres kezelést.
Ideggyógyászati Szemle
1988. MÁJUS 01.
IOHEXOL (Omnipaque) használata— fokozott veszélyeztetettségű betegek agyi angiographiás vizsgálatánál
A szerzők röviden bemutatják az új típusú, nem ionos, vízoldékony röntgen kontrasztanyagok egyik legismertebb képviselőjét az Omnipaque-ot. Beszámolnak 58 katéteres agyi angiographia végzése során ennek használatával kapcsolatosan szerzett tapasztalataikról, különös tekintettel a lehetséges és az előfordult szövődményekre, valamint ezek esetleges kontrasztanyaggal való összefüggésére. Felhívják a figyelmet az agyi angiographiás vizsgálat szempontjából fokozott veszélyeztetettségűnek minősülő betegcsoportra, és ennek kapcsán az Omnipaque lehetséges szerepére a szövődmények csökkentése terén.
Ideggyógyászati Szemle
1987. DECEMBER 01.
Transzfemorális katéteres angiográfiával szerzett tapasztalataink isémiás cerebrovaszkuláris betegségek kórismézésében
A szerzők isémiás cerebrovaszkuláris botegeik kivizsgálása során 1983 óta, rutinszerűen alkalmazzák a transzfemorális katéteres módszert. Idegosztályos beteganyagon 82 betegnél 183 angiográfia történt. Az egyik oldali cerebrális károsodást jelző neurológiai tünetek hátterében 25%-ban találtak kétoldali a. carotis interna szűkületet. Az esetek 20%-ában a katéteres angiográfia negatív volt. Javasolják KAG alkalmával a két a. vertebrális szájadékának katéterezés nélküli vizsgálatát. A perkután carotis angiográfiával való összehasonlítást táblázatban közlik a technikai szempontok, a neuroradiológiai információérték és a szövődmények szempontjából.
Ideggyógyászati Szemle
1966. MÁJUS 01.
A vertebralis angiographia katéteres módszere
A szerző a vertebralis angiographia katéteres módszerét ismerteti, amelyet az a. brachialison keresztül 110 esetben végzett szövődmények nélkül.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet
2024 SZEPT 06.