Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 97
Lege Artis Medicinae
2011. ÁPRILIS 22.
IgG-4-asszociált betegség
Az IgG-4-asszociált betegség olyan sajátságos klinikai entitás, amelyet a szérum IgG-4- szintjének szignifikáns emelkedése, az érintett szövetek IgG-4+ plazmasejtes infiltrációja, a fibrosisképződés és a kortikoszteroidokra adott jó terápiás válasz jellemez. Az IgG-4-asszociált betegség főleg két szervet betegít meg.
Lege Artis Medicinae
2011. ÁPRILIS 22.
A halogenizáció és a szteroidhatás
A bőrgyógyászatban használatos lokális gyulladáscsökkentők közül a szteroidok alkotják az egyik leggyakrabban használt csoportot. A mindennapi gyakorlatban nehezíti a lokális szteroidkészítmény kiválasztását, hogy mintegy 30 különböző hatóanyag- tartalmú lokális szteroid mintegy 50 különböző formájú externája áll rendelkezésre.
LAM Extra Háziorvosoknak
2010. OKTÓBER 25.
Fájdalom és fájdalomcsillapítás a reumatológiában
A fejlett ipari államokban a lakosság egészét tekintve a krónikus mozgásszervi eredetű fájdalom prevalenciája 35% körül van. A mozgásszervi fájdalom eredetét alapul vevő, a mindennapi gyakorlat szempontjából hasznos csoportosításban megkülönböztetjük a degeneratív ízületi betegségekkel, a metabolikus csontbetegségekkel kapcsolatos fájdalmakat, a lágyrész- reumatizmusok okozta és nem articularis fájdalom szindrómákat, valamint a gyulladásos eredetű fájdalmakat. A krónikus fájdalom szindrómában maga a fájdalom már elvesztette alapvető adaptív biológiai jelentőségét, és önálló patogenetikai folyamattá lép elő jelentős vegetatív és pszichés tünetekkel.
Lege Artis Medicinae
2010. FEBRUÁR 20.
A teljesítményfokozó gyógyszerek és táplálékkiegészítő készítmények használatának veszélyei
A fizikai teljesítmény fokozásához központi idegrendszert izgató készítményeket, az izomtömeg növelésére az androgén anabolikus szteroidokat használják. Ezek mellett előtérbe kerül a genetikai állományba bejutatott külső gének hatásának tanulmányozása és gyakorlati alkalmazása.
Lege Artis Medicinae
2009. NOVEMBER 20.
A tiotropium hatása a különböző végpontokra mérsékelten súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegségben - Az UPLIFT vizsgálat alcsoportelemzése
Az inhalációs kortikoszteroidok (ICS), a hosszú hatású béta-2-agonisták (LABA), a kombinációs készítmények (ICS/LABA) és a hosszú hatású antikolinerg tiotropium révén jelentősen javult a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegek kezelhetősége. Ezekkel a gyógyszerekkel jobb légzésfunkció és életminőség mellett kevesebb exacerbatio érhető el.
Lege Artis Medicinae
2008. DECEMBER 19.
Az asztma kezelése a megújított nemzetközi terápiás ajánlás alapján
Világszerte elfogadták és széles körben reprodukálták azt az átfogó asztmaterápiás ajánlást, amelyet egy nemzetközi szakértői csoport állított össze Global Strategy for Asthma Management and Prevention - Global Initiative for Asthma (GINA) címmel. Az első ízben 1995-ben közzétett útmutatás alapján számos nemzeti ajánlás született.
Ideggyógyászati Szemle
2008. JÚLIUS 30.
Az idiopathiás tolosa-hunt-szindróma: négy újabb eset ismertetése
Az idiopathiás Tolosa-Hunt-szindróma a fájdalmas ophthalmoplegia ritka oka, jellemzője az egyoldali szemfájdalom, az ipsilateralis oculomotor-paralysis és a szteroidokra adott azonnali terápiás válasz.
Lege Artis Medicinae
2008. ÁPRILIS 22.
Fájdalom és fájdalomcsillapítás a reumatológiában
A fejlett ipari államokban a lakosság egészét tekintve a krónikus mozgásszervi eredetű fájdalom prevalenciája 35% körül van. A mozgásszervi fájdalom eredetét alapul vevő, a mindennapi gyakorlat szempontjából hasznos csoportosításban megkülönböztetjük a degeneratív ízületi betegségekkel, a metabolikus csontbetegségekkel kapcsolatos fájdalmakat, a lágyrész- reumatizmusok okozta és nem articularis fájdalom szindrómákat, valamint a gyulladásos eredetű fájdalmakat.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Fájdalom és fájdalomcsillapítás a reumatológiában
A fejlett ipari államokban a lakosság egészét tekintve a krónikus mozgásszervi eredetű fájdalom prevalenciája 35% körül van. A mozgásszervi fájdalom eredetét alapul vevő, a mindennapi gyakorlat szempontjából hasznos csoportosításban megkülönböztetjük a degeneratív ízületi betegségekkel, a metabolikus csontbetegségekkel kapcsolatos fájdalmakat, a lágyrész- reumatizmusok okozta és nem articularis fájdalom szindrómákat, valamint a gyulladásos eredetű fájdalmakat. A krónikus fájdalom szindrómában maga a fájdalom már elvesztette alapvető adaptív biológiai jelentőségét, és önálló patogenetikai folyamattá lép elő jelentős vegetatív és pszichés tünetekkel. A reumatológiai fájdalmak kezelésében alapvető jelentőségű a gyógytorna. Elvégzését segítik elő a különféle farmakológiai és nem farmakológiai módszerek. Az utóbbiak közé tartoznak például a borogatások, pakolások, balneo- és hidroterápiás módszerek, az elektro-, mechano- és termoterápiás eljárások stb. A gyógyszeres terápia leggyakrabban az egyszerű analgetikumok, a nem szteroid gyulladásgátlók, a szteroidok, a minor és immár a major opiátok adását jelenti, amelyet adjuváns szerekkel (például a triciklikus antidepresszánsok, antikonvulzív szerek) egészíthetünk ki. A leggyakrabban adott nem szteroid gyulladásgátlók indikációjánál a lehetséges mellékhatásokat messzemenőleg figyelembe kell venni. Az aneszteziológia és a reumatológia határterületéhez tartozó invazív fájdalomcsillapító módszereket (epiduralis szteroidadás, ganglionblokád, intravénás regionális blokád) a konvencionális kezelésre nem reagáló esetekben, de egyes kórképekben akár első beavatkozásként is sikerrel alkalmazzuk.
Lege Artis Medicinae
2008. JANUÁR 22.
Szöveti hormonsokk: az intrakrinológia
Közleményünkben a 11- és 17-béta-hidroxiszteroid- dehidrogenáz enzimcsalád tagjainak, illetve az 1-alfa-hidroxiláz és aromatáz enzimek szövetspecifikus megoszlását és funkcióját mutatjuk be. Ezek a különböző enzimek meghatározzák az aktív szteroidoknak a perifériás szövetekben végbemenő, lokális képződését, amelynek alapvető szerepe lehet a hormonszenzitív tumorok (például az emlő- és prostatadaganatok) és a metabolikus betegségek (mint az elhízás, az osteoporosis, az inzulinrezisztencia) kialakulásában. Az utóbbiaknak közös jellemzője a szöveti hypercortisolismus, azaz így szemlélve számos „szövetspecifikus Cushing-szindróma” létezik. Másképp megfogalmazva: az elhízást úgy tekinthetjük, mint a hasi zsírszövet Cushingszindrómáját, de igaz lehet az is, hogy az osteoporosis a csont obesitasa. Az intrakrinológia a különféle - részben a fent említett - enzimek által katalizált szöveti hormonszintézis eltéréseivel foglalkozik, amelyeket nem lehet a keringésben cirkuláló hormonok szintjével detektálni. A lokális hormonképződés következményei különböznek a már ismert auto-, para- és endokrin hatásmechanizmusoktól. A különböző szöveteken belüli hormonális eltérések alapján számos betegség kóreredetét másképpen is meg lehetne fogalmazni.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban
2024 SZEPT 11.
2.
3.
4.
5.