Lege Artis Medicinae

A halogenizáció és a szteroidhatás

NAGY Nikoletta, KEMÉNY Lajos

2011. ÁPRILIS 22.

Lege Artis Medicinae - 2011;21(04)

A bőrgyógyászatban használatos lokális gyulladáscsökkentők közül a szteroidok alkotják az egyik leggyakrabban használt csoportot. A mindennapi gyakorlatban nehezíti a lokális szteroidkészítmény kiválasztását, hogy mintegy 30 különböző hatóanyag- tartalmú lokális szteroid mintegy 50 különböző formájú externája áll rendelkezésre. Az alkalmazott lokális szteroidkészítmény kiválasztását számos szempont befolyásolja: Azoknak a lokális szteroidkészítményeknek az alkalmazása javasolt, amelyek a jó hatáserősség mellett is kedvező mellékhatásprofillal rendelkeznek, jó penetrációs képességük révén a bőr mélyebb rétegeire is kifejtik hatásukat, de a szisztémás felszívódásuk minimális, ezért lokális alkalmazás esetén sem gátolják jelentős mértékben a hypothalamus-hypophysis- mellékvesekéreg tengelyt. A lokális szteroidkészítményeknek ezeket a tulajdonságait a szteroidalapváz különböző pontjainak kémiai modifikációi határozzák meg. A hatékonyság, biztonságosság, tolerálhatóság és a kockázat/haszon arány szempontjából a halogénezett szteroidexternák összességében jobbak, mint a nem halogénezettek. A halogénezett externák közül is különös tekintettel a flutikazon propionátra, a mometazon furoátra és a klobetazol propionátra, amelyek a legmegfelelőbb, helyileg alkalmazott, nagyon hatékony, illetve szuperhatékony, halogénezett szteroidexternáknak bizonyultak.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Metformin - De mi van még a dobozban?

KISS Zsófia, KIS János Tibor

A metformin jelenleg a leggyakrabban felírt per os antidiabetikum 2-es típusú diabeteses betegek részére. Adását a kontraindikációk mellett az esetleges gastrointestinalis mellékhatások korlátozhatják. Magyarországon jelenleg számos kiszerelési formában létezetik, tolerálhatóság szempontjából ezek közül kiemelendőek az elnyújtott hatóanyag-kibocsátású készítmények. A szerzők röviden összefoglalják a metforminok legújabban felismert előnyös tulajdonságait, segítséget adnak a klinikusoknak a megfelelő metforminkészítmény kiválasztásához, kiemelik a gastrointestinalis mellékhatások elkerülését szolgáló adagolási formákat.

Lege Artis Medicinae

Szándékos morfintúladagolás Magyarországon

MÁRKUS Attila

Egy magyar kórházi osztályon folytatott gyakorlatot mutatunk be a harmadik évezred első évtizedéből, és vetünk fel ennek kapcsán etikai kérdéseket. Az ismertetett eljárás lényege, hogy olyan daganatos betegeknél, akiknek gyógyulása esélytelen, és várhatóan kéthárom héten belül bekövetkezik a vég, a fájdalomcsillapításhoz szükséges morfinadag négy-ötszörösével érik el, hogy néhány órán belül kómába essenek, és néhány napon belül meghaljanak. A szakma ismeri a terminális palliatív szedáció nevű eljárást, ami néhány paraméterében megegyezik a leírtakkal, ám itt a sok lényegi különbség miatt másról van szó.


A témához kapcsolódó kötet: Párbeszéd a halálról - Az Eutanázia a Jogrend Peremén

Lege Artis Medicinae

Fulvesztrantkezelés időskorban: hosszú túlélés, jó életminőség

UHLYARIK Andrea, RIEDL Erika, ÁGOSTON Péter, SARKADI Gábor, PÁPAI Zsuzsanna

A hormonkezelés fontos szerepet játszik az endokrin terápiára érzékeny, lokálisan előrehaladott vagy metasztatikus rosszindulatú emlődaganatban szenvedő betegek kezelésében. A fulvesztrant 17-béta-ösztradiol-analóg, a szteroid típusú antiösztrogének családjába tartozik. Általában lokálisan előrehaladott vagy metasztatikus betegségük miatt már többszörösen előkezelt betegek esetében alkalmazzuk.

Lege Artis Medicinae

Homeosztázis - Az élet, az egyensúly művészete

KAPÓCS Gábor

A LAM előző számában exkluzív interjút közöltünk Geréb Ágnessel az otthon szülés körüli problematikáról. Az elitmed.hu weblapunkon e témában különösen gazdag a választék, hiszen nálunk már sok évvel ezelőtt terítékre került ez a kérdés - ezzel bizony sok konfliktust felvállalva.

Lege Artis Medicinae

IgG-4-asszociált betegség

ZEHER Margit

Az IgG-4-asszociált betegség olyan sajátságos klinikai entitás, amelyet a szérum IgG-4- szintjének szignifikáns emelkedése, az érintett szövetek IgG-4+ plazmasejtes infiltrációja, a fibrosisképződés és a kortikoszteroidokra adott jó terápiás válasz jellemez. Az IgG-4-asszociált betegség főleg két szervet betegít meg. A könny- és nyálmirigygyulladással és -duzzanattal járó klinikai fenotípus a Mikulicz-betegség, amit sokáig a Sjögrenszindróma alcsoportjának tekintettünk. A másik gyakran érintett szerv a pancreas, amelyben a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás sajátságos formája, az autoimmun pancreatitis jelenik meg. Japán szerzők javasolták az IgG-4-asszociált betegség elfogadását önálló kórképként. Az autoimmun pancreatitis és a Mikulicz-betegség közös patogenezisét irodalmi adatok támogatják. A két manifesztáción kívül számos szervben írtak le szövettanilag megegyező elváltozásokat és emelkedett IgG-4-szintet, amelyek az IgG-4-szindróma diagnózisának fontos pillérei. Jelenleg egyértelműen még nem bizonyított, hogy az IgG-4-szindróma autoimmun betegség-e, és nem tisztázott, hogy miért emelkedett ilyenkor az IgG-4 szintje. Az IgG-4 olyan szabályozó immunglobulin, amelynek fő funkciója az immunválasz „tompítása”, így nehezen értelmezhető patológiás szerepe a destruktív szöveti elváltozásokban. Az sem tisztázott még, hogy az IgG-4-szindróma valóban „egységes betegség” vagy különböző betegségek átfedő tüneteinek példája. Az egyes szervekben kimutatható jellegzetes hisztológiai elváltozások alapján az IgG-4-szindróma olyan sok szervben manifesztálódó kórképhez hasonlít, mint a sarcoidosis vagy a vasculitis.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok