Ideggyógyászati Szemle - 1975;28(02)

Ideggyógyászati Szemle

1975. MÁRCIUS 01.

Az izomműködés polygraphiás tanulmányozásáról

MECHLER Ferenc, SZABÓ Gábor, MOLNÁR László

Szerzők az izomszövet működésének tanulmányozására alkalmazott polygraphiás vizsgáló módszerüket írják le, amely két különböző izomban négy-négy változó - a lokalis vérátáramlás, a rendelkezésre álló szöveti oxigén- szint, az intramuscularis hőmérséklet és az izom elektromos jelenségei szinkron regisztrálását teszi lehetővé.

Ideggyógyászati Szemle

1975. MÁRCIUS 01.

Az endogenitas-fogalom jelentésének alakulása a depressziók klinikumában

DR. SIMKÓ Alfréd

A Möbius által (1892-ben) bevezetett endogenitas-fogalom etimologiailag értéktelen kategoria, melyet a psychiatria különböző korszakaiban változó jelentéstartalmakkal ruháztak fel. - Ezt a fejlődést szerző a depressziók csoportjaiban szemléli.

Ideggyógyászati Szemle

1975. MÁRCIUS 01.

Alakfelismerő és analizáló rendszer az epilepsiás tüske és háttéraktivitás összefüggéseinek a vizsgálatára

NAGYPÁL Tibor, DR. TOMKA Imre, DR. BODÓ Mihály

A szerzők tüske alakfelismerő célhardwaret készítettek. A komplexebb és pontosabb spike definíció alapján lehetővé válik a tüske és háttéraktivitás összefüggéseinek optimálisabb megismerése. Eljárásuk előnye a tüske előtti szakaszok megfigyeléseinek lehetősége. A sensoros ingerek és a spike kisülés vizsgálatával elméleti és klinikai vonatkozásban az eljárás egyaránt hasznosítható.

Ideggyógyászati Szemle

1975. MÁRCIUS 01.

Psychopharmakonok klinikai alkalmazásáról, különös tekintettel a nosologia és a rehabilitáció kérdéseire. I. rész: A psychopharmakonok nosotrop hatásáról

DR. PETHŐ Bertalan

Elterjedt nézet, hogy a gyógyszerekre jellemző, valamelyik organikus psychosyndroma formájában jelentkező, vagyis az organizmus psychopharmakonokra nézve aspecifikus reakciójában és megváltozásában álló psychés hatások mellett az endogen psychosisok állapotképének és lefolyásának lényegi befolyásolásában álló pharmakogen pathomorphosis létezését is elismerik. Némelyek észlelése szerint nem csupán a psychosisok struktúrájának és megjelenésének az adott psychosis határait meg nem haladó változása következik be, hanem az alakváltás során új típusú psychosis bontakozik ki a gyógyszeres kezelés hatására. Szélső esetben ez azt jelenti, hogy az endogen psychosisok alakkörén belül az egymástól legtávolabb, eső kórképek egymásba való átmenetelét is valószínűsítik , vagyis a schizophrenia depressziót eredményező és a cyclothymia schizophreniába torkolló alakváltásnak a lehetőségét is feltételezik.

Ideggyógyászati Szemle

1975. MÁRCIUS 01.

Psychopharmakonok klinikai alkalmazásáról különös tekintettel a nosologia és a rehabilitáció kérdéseire. II. rész: A pharmakotherapia szociálpsychiátriai szerepe és jelentősége a personalis rehabilitációban

DR. PETHŐ Bertalan

A psychopharmakonokkal folytatott gyógykezelés az endogén psychosisok esetében egyfelől a feltételezett somaticus Morhus, másfelől a, beteg kóros korlátozásoktól mentes szabaddá válásában álló személyes rehabilitálás közötti közvetítés hatékony, modern eszköze. A frontok tisztázása és a holopsyhiatriai szintézis őkészítése érdekében világosan el kell különítenünk a pharmakogén, morbogén és individuális tényezőke . Pharmakogén primaersyndromának a gyógyszer uniform, agytörzsi működésekhez kötött és differenciális saját-hatásainak az összességét nevezzük. A psychopharmakonok klinikai hatása lényegesen függ a gyógyszert befogadó szervezet megelőző állapotától és tulajdonságaitól, azonban dominál, vagy legalábbis jól felismerhető a centrális psychés működések befolyásolásában álló, agytörzsi psychosyndromának megfelelő pharmakogén effektus.