Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2007. FEBRUÁR 22.

Ritka, összetett szövettani szerkezetű májdaganat

HIDVÉGI Judit, BAJTAI Attila, VARGA Árpád

A felnőttkori elsődleges májdaganatok között igen ritka a hepatoblastoma, szemben a gyermekkori előfordulással. Az angolszász irodalomban mindössze 23 eset került közlésre. A felnőttkori hepatoblastoma elnevezés szinonimája a kevert májtumornak vagy a carcinosarcomának.

HUN 2007;17(02)

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

Gastrointestinalis stromalis tumorok

BAHÉRY Mária

A gastrointestinalis stromalis tumorok az emésztőrendszer leggyakoribb mesenchymalis daganatai. Differenciációs potenciáljuk széles variációt mutat. A gastrointestinalis stromalis tumorokat a c-kit gén (transzmembrán tirozinkináz) mutációja jellemzi, amely a KIT protein expressziójával igazolható. Ez a fehérje tirozinkináz-aktivitással rendelkezik. A KIT-expresszió (CD117) immunhisztokémiai módszerekkel történő kimutatásával lehetséges a gastrointestinalis stromalis tumorokat az egyéb mesenchymalis daganatoktól - a leiomyomától, leiomyosarcomától, leiomyoblastomától és a schwannomától - elkülöníteni. A patológiailag igazolt gastrointestinalis stromalis tumorok alkalmasnak tekinthetők a molekuláris szinten ható KIT-inhibitor- terápiára.

HUN 2005;79(01)

Lege Artis Medicinae

2004. SZEPTEMBER 18.

Egy ritka uterusmalignoma: adenosarcoma endometrii

TARJÁN Miklós, SÁPI Zoltán, BENTZIK András, CSERNI Gábor

A Müller-féle adenosarcomák kevert tumorok, patológiai jellemzőjük, hogy benignus epithelialis és malignus mesenchymalis elemekből állnak. Ezek a ritkán előforduló daganatok rendszerint az endometriumból indulnak ki polipszerű elváltozás formájában.

HUN 2004;14(08-09)

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

Gastrointestinalis stroma tumor

GONDA Gábor

A leiomyoma-leiomyosarcoma csoportból elkülönült gastrointestinalis stroma tumorok (GIST) sok vitát váltottak ki az elmúlt évtizedekben. Morfológiai képük változatos, több irányban (a simaizom, illetve az idegrost felé) is képesek differenciálódni, ezt elektronmikroszkópos és immunhisztokémiai vizsgálatok bizonyítják.

HUN 2001;11(02)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

A hormonpótló kezelés nőgyógyászati onkológiai vonatkozásai

BŐSZE Péter

Ma már hazánkban is egyre inkább tudatosul, hogy a nők túlélik „biológiai életkorukat", és egy olyan életszakaszba kerülnek, amelyben egészségüket több veszély fenyegeti. Ebben az életkorban a szív-érrendszeri megbetegedések és a csontritkulás népbetegségnek számítanak. Hormonok adásával nagyon sok megbetegedés kivédhető vagy mérsékelhető. Tudásunk bővülésével szemléletünk is megváltozott, és sok olyan megbetegedést, amely a hormonpótló kezelés ellenjavallatát képez te, ma már inkább javallatnak tekintünk. Úgy tűnik, így van ez a daganatos megbetegedésekkel is. Abszolút ellenjavallatnak tekintett előzetes méhtest- vagy emlőrák eseteiben kiderült, hogy a hormonpótló kezelés nem csak hogy nem ártalmas, hanem inkább előnyös. A legkevésbé tisztázott az ösztrogének vagy ösztrogén-gesztagének szerepe a méh sarcomák kiújulásában. Ezek azok az esetek, amelyekben a hormonok adása megfontolandó. Minden más esetben, a rendelkezésünkre álló irodalmi adatok és tapasztalatok szerint a hormonpótló kezelés előnyei meghaladják a hormonok adásának kockázatát, ezért nem tűnik indokoltnak, hogy a hormonpótlás jótékony hatását a daganatos betegektől, rossz beidegződés miatt megtagadjuk. Szemérem test-, hüvely-, méhnyak- és petefészekrák eseteiben a hormonok ugyanúgy adhatók, mint daganatos megbetegedésben nem szenvedőknek. Emlő- és talán méhtestrák eseteiben a hormonpótló kezelésnek nem kívánt következményei is lehetnek. Minden esetet egyedileg kell elbírálni, és nőgyógyász-onkológus bevonásával eldönteni, hogy emlő- vagy méhtestrák esetében adhatunk-e hormon pótló kezelést.

HUN 1994;4(03)

Lege Artis Medicinae

1993. NOVEMBER 30.

Az AIDS patológiája 52 magyarországi boncolás elemzése

SZABÓ Zsuzsanna, CSOMOR Judit

Szerzők AIDS-ben elhunyt betegek boncolása során szerzett tapasztalatai kat foglalják össze. Ismertetik az opportunista fertőzések és malignus tumorok diagnosztizálását meghatározó szöveti kritériumokat 52 magyarországi boncolt eset kapcsán. Gyakorisági sorrendben mutatják be a betegségek morfológiai jellemzőit és szervi lokalizációit. Az infekciók közül a Cytomegalovírus-fertőzés, a Pneumocystis carinii pneumonia és a mycobacteriosisok a legjelentősebbek, malignus folyamatok közül Kaposi-sarcoma és lymphoma fordul elő. Felhívják a figyelmet az egyes diagnózisok felállításának nehézségeire, az atípusos morfológiai képre. Utalnak arra, hogy a magyarországi adatok megegyeznek a nagy összefoglaló amerikai irodalmi adatokkal. Hangsúlyozzák a kórképek ismeretének fontosságát, különös tekintettel az AIDS eddigi ritka hazai előfordulására.

HUN 1993;3(11)

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Elmélkedés a magyar orvoslás európai integrációjáról

HALÁSZ Katalin

EURÓPA... Áhított cél lehetett több mint ezer éve. Honfoglalóink elérték. A múlt századtól nem egy kiváló magyar orvos teljesítményét korszakalkotónak ítélte a világ. Semmelweis mellett több Nobel-díjas magyar tudós életműve bizonyította európai létünket. Szűkebb szakmánkban, a reumatológiában is világszerte elismerést vívott ki a múlt században Kaposi Móric az SLE leírásával, s ma is naponta idézett az AIDS-hez társuló sarcoma első közlőjeként. Eltávolodtunk volna Európától ebben a században? Nem lennének nagyreményű, tudós orvosaink? Aligha.

HUN 1991;1(14)

Lege Artis Medicinae

1991. JANUÁR 12.

A szájtünetek jelentősége a HIV-fertőzés (AIDS) korai diagnosztikájában

BÁNÓCZY Jolán

Az AIDS szájtünetei a HIV-fertőzés min­den szakaszában előfordulhatnak , felisme­résük a korai diagnózis és kezelésbevétel szempontjából elöntő fontosságú. Leggyakrabban előforduló szájtünetek a Canclicliasisoris, akut nekrotizáló ulceratív gingivitis és parodontitis, és herpeses fertő­zések, melyek általában alkalmazott terápi­ára rezisztensek. Az ún. ,,hajas leukoplakia" a nyelven a HIV-fertőzés minden fázisában gyakori és jellemző , az Epstein-Barr vírus kimutatható. Lymphaclenopathia, hyperpig­mentált nyálkahártya, a késői fázisban (ARC, AIDS) Kaposi sarcoma fordul elő. A fertőzés átvitelében a nyál szerepe nem jelentős, a teljes nyál a humán lymphocy­ták HIV 1-el történő fertőződését gátló fak­tort tartalmaz. A HIV foglalkozási átvitele, a HIV betegek fogászati kezelése ezért, a megfelelő óvó rendszabályok betartása esetén minimális rizikót jelent. A szájtüne­tek megfelelő ellátása a beteg általános ál­lapotának karbantartását biztosítja.

HUN 1991;1(01)

Ideggyógyászati Szemle

1971. NOVEMBER 01.

Agyi reticulosarcomatosus megbetegedéshez társuló demyelinisatio

DR. FARKAS Judit

Esetünket a reticuloendothelialis rendszer Wilke-féle encephalitises-sarcomatosus megbetegedései, közelebbről a sarcomatosus képek körébe soroljuk. A károsodott oligodendroglia magokban helyenként feltehetően vírus term szintű inclusiókat találtunk. Az electiv fehérállomány degeneratio alapján felmerül induló progressiv multifocalis leukoencephalopathia lehetősége.

HUN 1971;24(11)

Ideggyógyászati Szemle

1968. ÁPRILIS 01.

Connatalis medulloblastoma?

GŐDÉNY Sára, SORSZEGI Pál

Cerebralis anaplastikus kissejtes glioblastomában terhessége alatt megbetegedett anya csecsemőjénél cerebellaris primaer arachnoidalis sarcomát észleltünk. A histologiai kép alapján megkíséreltünk párhuzamot vonni a két daganat között. Felvetjük a két tumor immunologiailag közös időszakát.

HUN 1968;21(04)