Ideggyógyászati Szemle - 1981;34(08)

Ideggyógyászati Szemle

1981. AUGUSZTUS 01.

[A hagyományos pszichiátriai ellátási struktúrán alapuló rehabilitáció korlátai ]

LANGE Ehrig

[A hagyományos pszichiátriai betegellátás a medicina egészétől elkülönülten fejlődött és ez az elkülönülés napjainkban is fennáll, alapját képezik a nagy területeket ellátó pszichiátriai mammutintézmények. Ebben a struktúrában a rehabilitáció számos akadályba ütközik. A beteg ebben a rendszerben a társadalomtól izoláltan, különféle kezeléseknek alávetve él és nem kap segítséget arra, hogy a saját szociális környezetébe visszataláljon. A drezdai orvosi akadémia keretében egy saját rendszert dolgoztak ki, amely a betegek korai rehabilitációját célozza. Ennek jellemzője: a) a klinikai részleg, valamint nappali, éjszakai kórház és járóbeteg-rendelés szoros egysége, b) a nappali és éjjeli kórházhidat képez a kórházi és az ambuláns betegellátás között, c) már a nappali illetve éjjeli kórházi tartózkodás alatt megkezdődik a részfoglalkozású (napi 1—2 óra) saját munkahelyen eltöltött munka-rehabilitáció. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a mindennapi élet és a pszeihiátriai kórház közötti széles szakadékot áthidaljuk.]

ENG 1981;34(08)

Ideggyógyászati Szemle

1981. AUGUSZTUS 01.

Elmebetegek spontán zenei műalkotása

JÁDI Ferenc, PÁLI Eszter, TRIXLER Mátyás

A szerzők a Pécsi Orvostudományi Egyetem 6O éves pszichopatológiai archívumából 3 schizophrén és 1 maniacodepressivás beteg kortörténetét és zeneműveit ismertetik. A közlemény röviden elemez 3, schizophrén formakörbe tartozó és egy maniaco-depressiás esetet, ahol a betegek kottagrafikát készítettek. Az esetek elemzése alapján kitűnik, hogy a pszichotikus tünetek idején alkotó schizophren betegek zenei műalkotásai rendkívül kuszák, zeneileg rendezetlenek, de formai rokonságot mutatnak a kortárszenével. Felhívják a figyelmet a zenei szimbolika, az időzavar és a variációk jelentőségére. A cirkuláris elmezavar a zeneművek formai elrendezését nem érintette, a zeneművek hangulata viszont a fázisos ingadozást követte. A kottagrafikák a zenei és a képi közlés határterületén foglalnak helyet. Eredményeink azt mutatják, hogy az elmebetegek zenei műalkotásai átlagos képességű alkotóknál átmenetet képeznek a képi közlés irányába, másrészt viszont a művek létrejöttében szinesztéziás érzetek vezető szerepet játszanak.

HUN 1981;34(08)

Ideggyógyászati Szemle

1981. AUGUSZTUS 01.

Hyperthyreosishoz társuló periodikus hypokalaemiás bénulás

KÖVES Péter

A szerző hyperthyreosishoz társuló periodikus hypokalaemiás bénulásban szenvedő, thyreostatikus kezelés nyomán gyógyult 39 éves férfibetege kórlefolyását ismerteti. A kivizsgálás során klinikai-laboratóriumi, fény- és elektron mikroszkópos megfigyelésekhez jutott. Az irodalmi adatok és a mai izomélettani, endokrinológiai ismeretek alapján megkísérli e jelenségek és a kórkép dinamikájának értelmezését.

HUN 1981;34(08)

Ideggyógyászati Szemle

1981. AUGUSZTUS 01.

A n. peroneus profundus accessorius klinikai és elektrofiziológiai jelentősége

KÓMÁR József, SZEGVÁRI Mária

A m. extensor digitorum brevis a lábháton elhelyezkedő kicsiny izom, amelyet az anatómiai leírások szerint a n. peroneus profundus innervál. Az izom feladata a lábujjak dorsalflektálása. A viszonylag elhanyagolható funkció ellenére az izom jelentősége nagy, mert a n. peroneus profundus ún. referencia izma, azaz többek között ezt az izmot vizsgáljuk az említett ideg funkciójának megítéléséhez és kizárólag ezen izom vizsgálatával állapítható meg az ideg distalis motoros latencia ideje.

HUN 1981;34(08)

Ideggyógyászati Szemle

1981. AUGUSZTUS 01.

[A pszichoterápia integrálása az extramurális pszichiátriai ellátásba, mint a rehabilitáció alapja]

WEISE Klaus

[A modern pszichiátriai ellátás szerteágazó formáiból fejlődtek ki a rehabilitációnak azok a tendenciái, amelyekre a pszichiátriai ellátás decentralizációja, a szektorizált ellátás, az átmeneti intézmények, valamint a pszichiátriai és társadalmi intézményekkel való kapcsolata jellemző. Mindezen rendszerekben a beteg gyakran még ma is tárgyként jelenik meg, aki nem csupán orvosi kezelési eljárásoknak, hanem szociál pszichiátriai technikáknak is tárgya. A fejlődés további lépése az, amikor a beteg szubjektumát is figyelembe vesszük és a beteg a rehabilitációs folyamat aktív részesévé válik. A rehabilitáció így egy szociálizációs folyamat. A fejlődésnek ez a fázisa a személyiségcentrikus pszichoterápiás szemlélet érvényesítése utján lehetséges, amely Rogers, Tausch és Helm munkásságára támaszkodik. A szükséges változtatások mind a szemléletet, mind a rehabilitáció szervezési kérdéseit mélyen áthatják. A pszichoterápiás ellátás nem kizárólag a neurózisok területére, hanem a szenvedélybetegségek, az öngyilkosságon átesettek és endogén pszichózisok ellátására is ki kell, hogy terjedjen. A specializált pszichoterápiás osztályok feladatkörét pedig az oktatás és továbbképzés irányába kell fejleszteni. ]

ENG 1981;34(08)

Ideggyógyászati Szemle

1981. AUGUSZTUS 01.

Az A. vertebralis területi múló ischaemiás rohamok kórszármazása és kórjóslata

SZABÓ Mihály, GÁCS Gyula

A szerzők 58 vertebralis, illetve basilaris területi keringészavarban szenvedő beteg kórlefolyását és angiogrammját elemzik. Vizsgálják a múló ischaemiás rohamok általános agyi keringészavarral, illetve focalis tünetekkel járó formáinak összefüggését az angiográfiás leletekkel, illetve a maradandó tünetek kialakulásával. Megállapítják, hogy a hemodinamikai zavart okozó érelváltozásokat kísérő „általános” jellegű múló ischaemiás rohamokat nem, vagy ritkán követi stroke, míg a maradandó tüneteket többnyire focalis jellegű, valószínűen emboliás eredetű rohamok előzik meg.

HUN 1981;34(08)