Ideggyógyászati Szemle - 1982;35(05)

Ideggyógyászati Szemle

1982. MÁJUS 01.

A szorongás pszichofiziológiája

DR KOPP Mária

A dolgozat irodalmi áttekintés alapján a szorongó állapot és szorongásosság pszichofiziológiai értelmezésére tesz kísérletet. Gray (1978) szerint, a minor trankvillánsok, barbiturátok és alkohol hatásmechanizmusának tanulmányozása alapján, a szorongás neurofiziológiai alapja a limbikus viselkedést gátló rendszer aktivitásfokozódása, amely a büntetés, illetve jutalomelmaradás kondícionált elővételezésével kapcsolatos. Viselkedési gátlás akkor lép fel, ha a személy az averzív helyzetet korábbi tapasztalatai alapján aktivitással kontrollálhatatlannak ítéli, minősíti - ez a mozzanat a szubjektív, kognitív tényező központi szerepét emeli ki a szorongás kialakulásában.

Ideggyógyászati Szemle

1982. MÁJUS 01.

A középagyi formatio reticularis fagyasztásos sértése után macskán kialakuló „epilepszia" jellegzetességei

DR MOLNÁR Márk, DR JAMES E. Skinner

A szerzők az irodalmi adatokat áttekintve elemzik a középagyi formatio reticularis fagyasztásos sértése után kialakuló epileptiformis jelenségek lehetséges patomechanizmusait.

Ideggyógyászati Szemle

1982. MÁJUS 01.

MMPI személyiségi vizsgálat sclerosis multiplexes betegeken

DR KLEIN Magda, DR SZOBOR Albert, F. POKORNY Klára

A szerzők 54 sclerosis multiplexben szenvedő betegen végeztek MMPI személyiségi teszt és hat kiegészítő skála vizsgálatot: 31 betegen egy vagy több klinikai skála kórosnak bizonyult, jelezvén, hogy a sclerosis multiplex a személyiségen nyomot hagy, ill. a személyiséget kóros irányban alakíthatja. A kiegészítő skálák eredménye kevésbé informatív, mint a klinikai skálákból levonható következtetések.

Ideggyógyászati Szemle

1982. MÁJUS 01.

A liquor cerebrospinalis katekolamin szintjeinek változásai akut monoaminooxidáz bénító, 1-dopa és lithium só adása után

DR BARACZKA Krisztina, DR FEKETE Márton

A szerzők a liquor cerebrospinalis katekolamin anyagcseréjének változásait vizsgálták 1-dopa, JumexR, NuredalR és lithium karbonát egyszeri beadása után. Vizsgálataikat 115, központi idegrendszert nem érintő, endogen pszichozisban nem szenvedő, anyagcsere betegség nélküli betegen végezték. L-dopa terhelés után a liquorban jelentős dopamin és 3,4-dihidroxifenilecetsav (DOPAC) emelkedést találtak. A lithium karbonát a dopamin emelkedést csökkentette. A JumexR (10 mg) a moradrenalin szintet csökkentette, az 1-μopa ezt a hatást gátolta. A NuredalR a katekolamin szintet nem befolyásolta. A szerzők elemzik a fenti katekolamin anyagcsere változásokat és a klinikai hatások közötti összefüggéseket.

Ideggyógyászati Szemle

1982. MÁJUS 01.

Családi előfordulású paralysis spinalis spasctica esetek

DR LÁSZLÓ Aranka, DR HEINER Lajos, DR MÁTTYUS adorján, DR TEMESVÁRY Beáta, DR SVÉKUS András

A szerzők 2 családból 3, ill. 8 egyénnel manifesztálódó paralysis spinalis spastica familiaris (herediter spastikus paraplegia) kórképet közölnek, 2 ill. 4 generáción át autoszomális domináns génátvitellel. A kórkép klinikumát és genetikai sajátosságait tárgyalják.

Ideggyógyászati Szemle

1982. MÁJUS 01.

Az elektrokonvulzív terápia hatásmechanizmusának neuroendokrin vizsgálata

DR ARATÓ Mihály, DR BAGDY György

A szerzők előző vizsgálatai arrn, utalnak, hogy az elektrokonvulzív terápia (ECT) által kiváltott prolactin válasz nem stress-reakció eredménye, mert egyéb stressz-érzékeny hormonok szekréciója nem fokozódott az ECT-t követően. Ezzel összhangban állnak jelen vizsgálataik adatai is, miszerint a diazepam előkezelés nem befolyásolja az ECT által kiváltott prolactin választ. A szérum prolactin szint emelkedéssel egyidőben kisfokú, de szignifikáns szérum dopamin-/B-hydroxylas aktivitás csökkenést észleltek. Szignifikáns negatív korreláció mutatkozott a szérum DBH alapaktivitása és a PRL válasz mértéke között. Ez az adat a szérum DBH aktivitás és a centrális dopaminerg működés közötti kapcsolatra utal. Az ECT által kiváltott PRL válasz feltehetően az ETC dopaminerg hatásának eredménye.