Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 50
Ideggyógyászati Szemle
1987. FEBRUÁR 01.
Delirium tremenses eseteink patogenetikai elemzése
A szerzők két év alatt osztályukon ápolt 139 DT-s beteg adatát elemzik. Elemzésük igazolja, hogy az utóbbi időben a DT-t többszöri és többféle hiányártalom kíséri, mint ahogy az eddigi felmérések állították. A DT-esek metabolikus anomáliáját totális anyagcserezavarnak tartják, amely a fehérje-, vitamin- és sóforgalomra jobban kiterjed, mint a zsír- és szénhidrát forgalomra. Úgy vélik, vizsgálataik alátámasztják a tartós fehérjeanyagcserezavar és a vitaminhiány-állapot károsító hatását az alkoholizmussal kapcsolatos agyi kórképek kialakulásában, de ehhez - szerintük - az anyagcsere más területén is egyéb aktuális terhelésre van szükség. Miután nem tudnak elvonatkoztatni a tartósan fogyasztott alkohol minőségétől sem, úgy gondolják, hogy ezen aktuális terhelések egyike - mint boncolt eseteik igazolják - az akut zsírmáj.
Ideggyógyászati Szemle
1985. MÁJUS 01.
A pszichiátriai betegségek homokóra-modellje az endogén pszichózisok példáján bemutatva
Jaspers koncepciójából kiindulva a szerző korábban a betegségegységek fogalmi kontinuuma szerinti orientálódást javasolta. Ennek a lineáris betegség modellnek megfelelő fogalmi kontinuum mentén – ami nem a betegség és a normalitás közötti kontinuumot jelenti – a pszichopatológiai szindróma meghatározott időtartamú kórlefolyással (kis betegség-egység), ill. etiopatogenezissel (etiopatogenetikai-szindromatológiai betegegység) bővülve építhető tovább, egészen a teljes betegségegységig (azonos etiológia, patogenezis, szindróma, kórlefolyás, kórkimenetel, végállapot és szomatikus lelet). A kórkimenetel pszichopatológiai és szociális adaptációzavarokat jelző változói empirikus vizsgálatok szerint relatíve antagonista nyílt rendszert képeznek. Ebből a leletből kiindulva és a multiaxiális osztályozások koncepcióit felhasználva, dolgozta ki a szerző a lineáris betegségmodell továbbfejlesztéseként az ún. homokóra-modellt, ami tükrözi az élettörténet és a kórtörténet összeszövődését, egyszersmind jól tesztelhető hipotézisek kidolgozására és egyfelől a biológiai, másfelől a szociálpszichiátriai szemlélet szintézisének munkálására ad lehetőséget.
Ideggyógyászati Szemle
1985. ÁPRILIS 01.
Az elzáródott arteria carotis interna ,,csonkjának” patogenetikai szerepéről-az arteria carotis externa szájadékszűkületének műtéte kapcsán
Az a. carotis interna elzáródásának bekövetkezte után a betegek negyedében a focalis ischaemiás tünetek tovább jelentkeznek. Ennek okaként az a. carotis interna csonkjának ulcerált felszíne, vagy az eldugult artéria bemenetét kitöltő véralvadék szolgálhat, s az innen származó embolusok az externa interna anastomosisokon át juthatnak az intracranialis erekbe. E feltételezés újabb bizonyítékát 10 olyan beteg anyagának bemutatásával adják, akiknél az extra-intracranialis anastomosis-műtét előkészítéseként az a. carotis externa bemenetének szűkülete endarterectomiát indokolt. Így tanulmányozhatóvá vált a carotis-villa. A leletek értelmében hangsúlyozzák a carotis-csonk patogenetikai szerepét, s javasolják kimetszését akkor, ha amúgy is indokolt az a. carotis externa endarterectomiája. De mérlegelendőnek tartják a beavatkozást akkor is, amidőn a carotis-csonk ulcerált bemenete további embolisatio veszélyével fenyeget. Az ellátásra műtéti megoldási módot ismertetnek.
Ideggyógyászati Szemle
1985. JANUÁR 01.
Beszámoló a firenzei pszichofarmakológiai világkongresszusról
1984. június 19--23. között tartották meg Firenzében a Collegium Internationale Neuro-Psychopharmacologicum 14. kongresszusát. Fő témája ezúttal a depresszió volt. Külön szekcióban foglalkoztak az Alzheimer és szenilis típúsú demenciák etiológiai és patogenetikai aspektusával, főleg ami az agy specifikus receptor-regulációját illeti. A dopaminerg rendszer és a psychotrop gyógyszerek kapcsolatának elektrofiziológiai vizsgálati lehetőségeiről is számos előadás hangzott el. A béta blokkolók fájdalomcsillapító, anxiolitikus, tremorcsökkentő fejfájásellenes hatásait külön symposium taglalta.
Ideggyógyászati Szemle
1982. NOVEMBER 01.
[Az endorfinok patogenetikai szerepéről az endogén pszichózisokban]
[Az endogén pszichózisok patogenezisének tanulmányozása jelenleg nagy jelentőséggel bír. E pszichózisok nosográfiai felosztásának és pszichopatológiai tüneteik specifikumának nyitott kérdéseivel foglalkozik. l Ennek fényében az endogén ópiátoknak a mentális zavarokban való lehetséges részvételéről szóló jelenlegi vita mind a biológusok, mind a klinikusok figyelmét felkelti, és lendületet ad az endorfinok pszichopatológiai állapotokban betöltött funkcionális szerepének vizsgálatához.]
Ideggyógyászati Szemle
1981. SZEPTEMBER 01.
Heredopathia atactica polyneuritiformis Phytansav tárolási betegség (Refsum-betegség) és diéta
A heredopathia atactica polyneuritiformis betegség egyetlen megnyilvánulása sem specifikus vagy patognosztikus egymagában, kivéve a phytansav metabolizmusának zavarát. A szerző tudomása szerint eddig a betegség egyetlen esetét sem közölték annak jellegzetes simptomáival anélkül, hogy a phytansav metabolizmusában zavar ne mutatkozott volna. A phytansav exogén eredetét sikerült bizonyítani, megtalálható a tejtermékekben és a kérődző állatok zsírjában. Phytansavban és phytolban szegény diéta minél korábbi alkalmazása lényeges a kezelésben. Ezzel a diétával kifejezett javulást értek el. Szerző röviden tárgyalja a phytansav patogenetikai szerepének valószínűségét.
Ideggyógyászati Szemle
1981. ÁPRILIS 01.
A tárdív dyskinesia heterogén patomechanizmusára utaló adatok
A szerzők biokémiai és neuroendocrin vizsgálataik alapján az általánosan feltételezett „denervációs hiperszenzitivitás” elmélettel szemben a tardív dyskinesia heterogén patomechanizmusának lehetőségére hívják fel a figyelmet. Az esetenként meghatározott patogenetikai tényezők segítséget nyújthatnak az eredményesebb terápiához.
Ideggyógyászati Szemle
1980. ÁPRILIS 01.
Szociálpszichiátriai szempontok Schwartzer Ferenc és Babarczi Schwartzer Ottó etiopatogenetikai szemléletében, összefüggésben a XIX. század és a monarchia időszakának hazai társadalmi életével és eszmevilágával
Schwartzer Ferencnek és fiának, Ottónak az élete, tevékenysége, valamint közéleti működése egybeesett hazánk XIX. századi és XX. század eleji — társadalmi, gazdasági előrelépésekben és megrázkódtatásokban egyaránt oly gazdag — történetével.
Ideggyógyászati Szemle
1977. NOVEMBER 01.
Klinikai megfigyelések a depressziós syndroma és a pharmacogen átmeneti tünetegyüttes kapcsolatáról (Egy hypotézis vázlata)
A szerzők psychopharmaconok hatására fellépő akut somatogen reakciótípusú pszichózisok depresszív syndromát befolyásoló effektusáról számolnak be, 4 eset ismertetése kapcsán. A döntően anticholinerg hatásminőséghez kötött pharmacogen átmeneti tünetegyütteseknek a szorongásos agitált depressziós syndromára gyakorolt kedvező hatásában a cholinerg aktivitás patogenetikai jelentőségének klinikai bizonyítékát látják. Hipotézisük, hogy a főképpen acetylcholin mediátorral regulált vegetatív és részben extrapyramidalis rendszer a szorongásos agitált depressziók syndromatológiai vázát szolgáltatja, és e komplex szabályozás cholinerg irányba való eltolódása elengedhetetlen keret a genetikailag determinált depressziós betegségegységek megjelenéséhez. A syndromatogenesis és nosogenesis további találkozási pontjainak vizsgálatára komplex módszert ajánlanak.
Ideggyógyászati Szemle
1950. JÚNIUS 09.
Agypatologia és pszichiatria
A jelenkori pszichiatria fejlődése összefügg az agypatologia és az általános emberi patologia hatalmas eredményeivel, amelyeket a pszichiátria mindinkább felhasznál a pszichozisok patogenetikai szemléletének megalapozására.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.