Ideggyógyászati Szemle - 1977;30(11)

Ideggyógyászati Szemle

1977. NOVEMBER 01.

Beszámoló a Purkinje Társaság Konferenciájáról

DR PETŐ Zoltán

A sorrendben 13. Szakágazat közötti Konferenciáját a Csehszlovák Purkinje Társaság 1976. október 26--29 között tartotta Pöstyénfürdőn: ,,A központi idegrendszer kísérleti és klinikai vizsgálatának a lehetőségei" címmel.

HUN 1977;30(11)

Ideggyógyászati Szemle

1977. NOVEMBER 01.

Lélektani krízisek és psychotherápiás megközelítésük

DR SZILÁRD János, DR KÉZDI Balázs

A lélektani krízis-szituáció az akut teendőket igénylő psychiatriai kórállapotok sajátos esete. A krizis definíciója alapjául Caplan álláspontját javasolják elfogadni. Elemzik az oki, kiváltó hajlamosító tényezőket, a krízis tüneteit, a lefolyás sajátosságait. Rámutatnak a fogalmi, szervezeti tennivalók meghatározásának szükségességére. A még meglevő számos elvi és módszertani tisztázatlanság ellenére sürgető szükségszerűség, hogy a krízis-intervenció praxisa eleven gyakorlattá váljék. A terápiás tennivalókat elsősorban az előtérben álló pszichopatológiai tünetek határozzák meg. A terápiás folyamatban körülhatárolható rövid, pszichoterápiás módszerek, pszichofarmakonok alkalmazása, szakorvosi teendők mellett a laikus-társadalmi közreműködésnek is igen nagy a jelentősége. A terápeuta részéről a pszichopatológiai és patofiziológiai ismeretek tudása éppoly elengedhetetlen, mint a megfelelő személyiségtulajdonságok.

HUN 1977;30(11)

Ideggyógyászati Szemle

1977. NOVEMBER 01.

A Tay-Sachs betegség genetikája

DR CSÉCSEI Károly, BECK Piroska, DR PAPP Zoltán

A szerzők áttekintik a Tay-Sachs betegség biokémiai és genetikai jellemzőit. Ismertetik a heterozygota szűrések és a betegség intrauterin diagnosztikájának lehetőségeit az irodalmi adatok tükrében. Rámutatnak arra, hogy a Tay-Sáchs betegség megelőzése ma már csupán szervezési és anyagi kérdés.

HUN 1977;30(11)

Ideggyógyászati Szemle

1977. NOVEMBER 01.

Klinikai megfigyelések a depressziós syndroma és a pharmacogen átmeneti tünetegyüttes kapcsolatáról (Egy hypotézis vázlata)

UNGVÁRI Gábor, KARCZAG István, GEREVICH József, PETHŐ Bertalan

A szerzők psychopharmaconok hatására fellépő akut somatogen reakciótípusú pszichózisok depresszív syndromát befolyásoló effektusáról számolnak be, 4 eset ismertetése kapcsán. A döntően anticholinerg hatásminőséghez kötött pharmacogen átmeneti tünetegyütteseknek a szorongásos agitált depressziós syndromára gyakorolt kedvező hatásában a cholinerg aktivitás patogenetikai jelentőségének klinikai bizonyítékát látják. Hipotézisük, hogy a főképpen acetylcholin mediátorral regulált vegetatív és részben extrapyramidalis rendszer a szorongásos agitált depressziók syndromatológiai vázát szolgáltatja, és e komplex szabályozás cholinerg irányba való eltolódása elengedhetetlen keret a genetikailag determinált depressziós betegségegységek megjelenéséhez. A syndromatogenesis és nosogenesis további találkozási pontjainak vizsgálatára komplex módszert ajánlanak.

HUN 1977;30(11)

Ideggyógyászati Szemle

1977. NOVEMBER 01.

A látókérgi kiváltott válasz változása terápiás elektroshock (ES) hatására

DR CZOPF József, DR SZIRMAI Imre, DR KARMOS György, DR BOLDIZSÁR Ferenc, DR KELLÉNYI Lóránd

10 schizophreniás beteg relaxatiós elektroshock kezelése idején felvett vizuális kiváltott válaszokban a következő változásokat észleltük:
1. Az elektrographiás görcs alatt is elvezethető vizuális kiváltott potenciál.
2. Generalizált görcs után, az elektromos csend idején a vizuális kiváltott válasz eltűnik.
3. A restitutio idején fokozatosan térnek vissza a korai komponensek, előbb azonban egy 250-600 msec csúcslátenciájú magas feszültségű késői pozitív komponens jelenik meg. Az eltérést cortex tartósabb és a diffúz aktiváló rendszer rövid ideig tartó átmeneti működészavarával magyarázzák.

HUN 1977;30(11)

Ideggyógyászati Szemle

1977. NOVEMBER 01.

Az a. carotis interna traumás pseudoaneurysmája

DR RÓZSA László, DR VELOK Gyula

A szerzők az a. carotis interna és a sínus sphenoidalis együttes sérülése után a sínus sphenoidalisban kialakult pseudoaneurysma esetet ismertetnek, szemléltetve a koponya röntgen felvételeket és a pseudoaneurysma jellegzetes angiographiás képét. Leírják a közölt hasonló esetek klinikai jellegzetességét. Rámutatnak saját esetük részben atípusos inkább carotideo-cavernosus fistulára emlékeztető voltára, az angiografia differenciáldiagnosztikai jelentőségére, s az idejében végzett adaekvát műtét lehetőségeire.

HUN 1977;30(11)