Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 71

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Egészségügyi célkitűzések Európában

Az egészségügyi rendszerek és az európai egészségpolitikák kutatására alakult WHO EURO "Egészségügyi célkitűzések Európában" címmel közzétette tanulmányát, melyben Magyarországot is terítékre került...

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Éjszakai gastrooesophagealis reflux és nappali következményei

A főleg éjszaka jelentkező GERD – tünetek hiányban is – komolyan ronthatja az alvás minőségét, ismeretlen eredetű nappali problémákat okozva.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Mobiltelefónia és egészség

Akár csak öt évvel ezelőtt is ki gondolta volna, hogy egy szub-szaharai asszony mobil telefonon jut hozzá a születendő gyermeke biztonságos kihordásához szükséges információkhoz? A mobiltelefon ma már a legelterjedtebb kommunikációs technológia a világon. Elterjedtsége továbbra is exponenciálisan növekszik - különösen a fejlődő országokban. Ez a terjeszkedés páratlan lehetőségeket nyújt a mobil technológia egészségügyi alkalmazására.

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Rivaroxaban a vénás tromboembólia kezelésére, az EINSTEIN vizsgálat

A rivaroxaban a Xa faktor inhibitora, mely Magyarországon vénás tromboembólia (VTE) megelőzésére törzskönyvezett, elektív csípő- vagy térdprotézis műtéten átesett felnőtt betegeknél

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Vény nélküli gyógyszerek Kinek az érdeke?

Bizonyos gyógyszerek vény nélküli kiadása – megfelelő monitorozási stratégia hiányában – veszélyeket hordozhat a közösségre és az egyénre nézve is, írja a Lancet.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Szociális hálózatok és a járványok

A kutatókat régóta érdekli, hogy milyen törvényszerűség alapján szerveződnek az emberek valós szociális hálózatokba. Az emberi hálózatokban létező, tudományos módszerekkel leírható matematikai törvényszerűség feltárása sokat segíthetnek a járványok terjedésének megértésében és előrejelzésükben.

Lege Artis Medicinae

2011. JANUÁR 20.

Az antikoaguláns terápia vérzéses szövődményeinek kezelése

SCHLAMMADINGER Ágota

Az új, per os véralvadásgátlók fix dózisban, monitorozás nélkül szedhetők.

Hypertonia és Nephrologia

2010. NOVEMBER 20.

Kimutatható-e kapcsolat a neuropathia és a hypertonia között?

ISTENES Ildikó, KERESZTES Katalin, KEMPLER Péter

A neuropathia általában nem önálló kórkép, hanem más betegségek részjelenségeként jelentkező tünetegyüttes. A legfontosabb belgyógyászati kórokok sorába a cukorbetegség, a krónikus alkoholizmus, az idült májbetegségek és a krónikus veseelégtelenség tartoznak. Kevésbé ismert, hogy idegbántalom hypertoniás betegekben is előfordulhat. A neuropathiák progrediáló formáinak sorába az autonóm és a szenzoros károsodások tartoznak: mindkettő rossz prognózisú és emellett jelentősen ronthatják a betegek életminőségét is. A szerzők röviden áttekintik az autonóm és szenzoros neuropathia legfontosabb klinikai jellegzetességeit. Cukorbetegekben kimutatták az autonóm neuropathia és a hypertonia összefüggését. Valószínű, hogy a domináló paraszimpatikus autonóm neuropathia révén kialakuló relatív szimpatikus túlsúly a hypertonia egyik fő kóroki tényezője e betegekben. Autonóm neuropathia fennállása esetén cukorbetegekben a fel nem ismert hypertonia valószínűsége körülbelül kétszeresre emelkedik, e betegekben indokolt ambuláns vérnyomás-monitorozás elvégzése. A szerzők igazolták, hogy az autonóm és szenzoros neuropathia az essentialis hypertoniának is gyakori szövődményei, amelyek szoros összefüggésben vannak a hagyományos cardiovascularis kockázati tényezőkkel. Megfigyeléseik alátámaszthatják a vascularis tényezők szerepét a neuropathia kialakulásában.

Lege Artis Medicinae

2010. AUGUSZTUS 20.

A PErindopril-Amlodipin fix kombináció véRnyomáscsökkentő hatásának vizsgáLata - A PEARL tanulmány

NAGY Viktor, LANTOS Éva, HABONY Norbert

A magas vérnyomás kezelésében az egyidejűleg több támadásponton ható kombinációk alkalmazása került előtérbe a célvérnyomás pontosabb elérése és a nagyobb terápiahűség érdekében.

LAM Extra Háziorvosoknak

2010. JÚNIUS 20.

A pantoprazol hatása gastrooesophagealis refluxbetegséghez társuló idült laryngitisben és pharyngitisben

HERSZÉNYI László

A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) népbetegségnek tekinthető, amely a felnőtt lakosság 20-40%-át érintheti, közülük 5-10%- ban naponta jelentkeznek a refluxra utaló tünetek (1). A Montreal-meghatározás értelmében a GERD a gyomortartalom visszaáramlásából adódó állapot, amely a betegnek kellemetlenséget okozó tünetek és szövődmények összességét jelenti (2, 3). A Montrealklasszifikáció oesophagealis és extraoesophagealis tünetcsoportot különít el. Az oesophagealis tünetcsoporton belül a tünetekkel járó szindrómához tartoznak a típusos refluxos tünetek (gyomorégés, savas regurgitatio), valamint a refluxhoz társuló mellkasi fájdalom.