A „European Observatory of Health Systems and Policies” - amely a WHO Európai Regionális Igazgatóságának, a belga, a finn, a görög, a spanyol, a svéd és a szlovén kormánynak, Olaszország Veneto régiójának, az Európai Beruházási Banknak, a Világbanknak, az Open Society Intézetnek, a London School of Hygiene and Tropical Medicine és a London School of Economics and Political Sciences intézményeknek a partneri együttműködése az egészségügyi rendszerek és az európai egészségpolitikák kutatására közzétette 177 oldalas kiadványát: „Egészségügyi célkitűzések Európában” címmel. Előszavában a WHO/EURO főigazgató helyettese, Dr. Nata Menabde hangsúlyozza, hogy a Régió „Egészséget mindenkinek” (Health for All – HFA) célkitűzéseinek megvalósulását utoljára 2005-ben monitorozták, azonban a regionális összesítés a tapasztalatok szerint mesterkélt és igazságtalan. A nemzeti célkitűzések sokkal jobban tükrözik azt a gazdasági, szociális és politikai különbözőséget, amely az európai régiót jellemzik, beleértve az egyes országok sajátos szükségleteit és prioritásait. Jól működő egészségügyi rendszerek előnyösen hatnak a gazdasági fejlődésre és az általános szociális jólétre, így az egészségügybe való befektetés hasznos. A kiadvány segíti s döntéshozókat az egészségügyi célkitűzések meghatározásában, és integrálásában más kormányzati prioritásokkal. A bevezetőben a szerzői team kitér arra, hogy a célkitűzések lehetnek mennyiségiek és/vagy minőségiek, törekedhetnek eredményes kimenetelre, vagy hatékony folyamatra. Egy igényes célkitűzést angol mozaik-szóval jellemeznek. Legyen SMART (azaz okos, talpraesett, ötletes), tartalmazza a „Specific” (jellegzetes), Measurable (mérhető), Accurate (pontos), Realistic (reális) és Time bound (meghatározott idejű) jellemvonásokat. A kötet néhány olyan európai ország tapasztalatait összegezi esettanulmányokban, amelyeknek voltak konkrét – de különböző - célkitűzései, és elérésüket monitorozták is. 1. Az első rész négy fejezetben az elveket szögezi le, fogalmakat határoz meg, technikai kérdésekkel foglalkozik és az általánosan levonható következtetéseket tárgyalja. 2. A második rész esettanulmányokat közöl Angliából, Flandriából (Belgium), Franciaországból, Katalóniából (Spanyolország), Magyarországról, Németországból és Oroszországból. Némelyik az egészségügyi szolgálatokra koncentrál, mások az egészségvédelemre és/vagy az egészség meghatározóira. - Anglia: Kívánt és nem kívánt hatások - Flandria: Az egészségügyi célkitűzések, mint a cselekvés katalizátorai - Franciaország: Befektetés az egészségbe - Katalónia: Fokozni az egészség-műveltséget (health intelligence) és az elszámoltathatóságot - Magyarország: A célok kitűzése lendületet ad az egészség-műveltség (health intelligence) fejlesztésének - Németország: Célok kitűzése egy szövetségi államban - Oroszország: A célok kitűzésének bonyolult története A magyar esettanulmány (10. fejezet) szerzői: Prof. Ádány Róza és Prof. Vokó Zoltán alfejezetei (137.-146. old.): - Történeti áttekintés - Az egészségpolitika fejlődése - Az egészség-célok megfogalmazása - Megvalósítás (beleértve a kívánt és a nem kívánt hatásokat) és monitorozás - Hatásgyakorlás - Mit tanultunk a leckékből? - Irodalomjegyzék Forrás: WHO/EURO Szemlézte: Házijogorvos , dr. Szatmári Marianna