Nicholas Christakis professzor a 2010.szeptemberében a TED-en publikált előadásában a hálózatkutatás gyakorlati alkalmazásait mutatta be a járványok monitorozásában. A Harvardon dolgozó kutatót régóta érdekli, hogy milyen törvényszerűség alapján szerveződnek az emberek valós szociális hálózatokba. Az emberi hálózatokban létező, tudományos módszerekkel leírható matematikai törvényszerűség feltárása sokat segíthetnek a járványok terjedésének megértésében és előrejelzésükben. Az epidemiológiai monitorozás ugyanis napjainkban a legkorszerűbb technológia és tudományos módszerek mellett is csupán 1-2 hetes késéssel képes követni a járványok terjedését. Matematikai úton kimutatható, hogy adott közösségben véletlenszerű kiválasztással monitorozott egyedeknél jelentősen hatékonyabb speciális elhelyezkedésű (központi) egyedek monitorozása. A magas élszámmal rendelkező “központi” egyedeknél időben jelentősebb előbb jelentkezik a járvány mint a teljes hálóban. Ám a teljes emberi hálózat monitorozása nem kivitelezhető, anyagi, etikai illetve megvalósíthatósági akadályok miatt. A központi figurák meghatározásában a barát-paradoxon segített a kutatóknak. A barát-paradoxon szerint “a barátaidnak mindenképpen több barátja van mint neked”. Ezáltal a véletlenszerűen kiválasztott periférián tartózkodó személyek barátai mindenképpen “központibbak” mint ők maguk. Ezzel a módszerrel a véletlenszerű csoport és a véletlenszerű csoport barátainak monitorozásával már jelentős hatékonyság növelés érhető el. Előadása végén a kutató kiemelte, hogy ez a módszer járványokon felül, minden interperszonális módon terjedő jelenségre is alkalmazható: normák, dohányzási, vásárlási és egyéb szokások térképezésére is használható. Forrás: TED.com Kapcsolódó anyagok: Ha a Társas Lény boldog... Az egészség és boldogság nem magánügy Új utakon a szexuális úton terjedő betegségek terjedésének kutatása Hálózatkutatás rovat