Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 56

Ideggyógyászati Szemle

1993. JÚLIUS 20.

[A vestibularis rendszer patológiája]

GOSZTONYI György, ZILL Edith

[A vestibularis végkészüléknek, csekély mérete ellenére, rendkívül kiterjedt összeköttetései vannak az idegrendszer többi részével. A vestibularis rendszert a végkészülékben, a n. vestibularis mentén, agytörzsi magvaiban és kisagyi projekcióiban érheti anatómiai károsodás. A vestibularis rendszert daganatos, gyulladásos, vascularis, nutritiv és degeneratív természetű folyamatok károsíthatják. Újabban az AIDS idegrendszeri szövődményei kapcsán is észlelhető a vestibularis rendszer károsodása. Kiterjedésüket tekintve a laesiók gócosak, többgócúak és diffúzak lehetnek. Míg a múltban a neurootológiai vizsgálatok eredményeit csak post mortem anatómiai leletekkel lehetett összevetni, a NMI neurootológiai és topoanatómiai összehasonlító vizsgálatokra új lehetőségeket nyit. ]

Ideggyógyászati Szemle

1992. NOVEMBER 01.

Fórum

DR LEEL-ŐSSY Lóránt

A magyar neuropatológia helyzete, jelentősége és jövője. Milyen igény van ma Magyarországon a rendszeres klinikai neuropatológiai munkára?

Ideggyógyászati Szemle

1988. ÁPRILIS 01.

A disszeminált nekrotizáló leukoencephalopathia („Methotrexat encephalopathia”) klinikai és patológiai jellemzői

DR GARZULY Ferenc, DR BRITTIG Ferenc, DR GYENES Éva, DR MASÁT Péter, TÓTH Sándor

A szerzők disszeminált nekrotizáló leukoencephalopathia két, boncolás során kórismézett esetét ismertetik. A ritka, irreverzibilis cerebralis károsodás Methotrexat kezeléssel kombinált cranialis besugárzás következménye. Betegeiket hátsó scala daganat, illetve malignus lymphoma meningealis recidivája miatt kezelték. Az alkalmazott terápia hatására az alapbetegség meggyógyult, a betegek azonban a kiterjedt iatrogen idegrendszeri károsodás miatt meghaltak. Áttekintik az alattomos szövődmény klinikai és neuropatológiai jellemzőit és foglalkoznak a megelőzés kérdésével.

Ideggyógyászati Szemle

1987. MÁRCIUS 01.

Agytörzsi akinetikus mutismus

DR. NÉMETH György, DR. HEGEDŰS Katalin, DR. MOLNÁR László

A szerzők 6 beteg tüneteit és neuropatológiai elváltozásait foglalják össze, minden beteg a.m.-a agytörzsi károsodás - keringészavar - következtében alakult ki. Megfigyeléseiket az irodalmi adatokkal kiegészítve rámutatnak a tünetek és a kórbonctani elváltozások egybevetésének nehézségeire.

Ideggyógyászati Szemle

1986. JÚLIUS 01.

A locked-in syndroma

NÉMETH György, HEGEDŰS Katalin, MOLNÁR László

A szerzők három locked-in syndromás beteg kórlefolyását és kórszövettan elváltozásait ismertetik. Az irodalmi adatokat is elemezve felhívják a figyelmet arra, hogy a tünetileg látszólag hasonló agytörzsi kórfolyamatok és a locked-in syndroma klinikailag, neuropatológiailag és elektrofiziológiailag elkülöníthetők. Ismertetik a LiS eltérő localisatiójú és megjelenésű formáit, hangsúlyozva, hogy az agytörzs tegmentumának relatív épsége mindig megállapítható. Differenciális diagnosztikai szempontból fontosnak tartják az elektroencephalogramm reaktív jellegét különböző ingerekre.

Ideggyógyászati Szemle

1984. DECEMBER 01.

Agytörzsi károsodást utánzó kétoldali kérgi, határterületi lágyulás esete

DR. RÉVÉSZ Tamás, DR. GYŐRVÁRI Katalin, DR. LIPCSEY Attila

A szerzők egy 69 éves nőbeteg esetét közlik, akinél rövid idő alatt kialakult tetraplégia, enyhe jobb oldali hypoglossus paresis tünetei voltak észlelhetőek. A neuropatológiai vizsgálat kétoldali, döntően az arteria cerebri media és anterior határterületben elhelyezkedő lágyulást mutatott. Ezen ritka és figyelemre méltó tünetegyüttes az irodalomban „ál" -agytörzsi érkatasztrófa (pseudobrainstem stroke) elnevezést kapta. A szerzők tárgyalják a szindróma tünettani jellegzetességeit, ezek patológiai alapját és röviden áttekintik a határterületi lágyulások kialakulásának patomechanizmusát.

Ideggyógyászati Szemle

1983. JÚLIUS 01.

Az agyvérzések patogenezise és patológiája

DR LEEL-ŐSSY Lóránt

Vizsgálataim meggyőztek arról, hogy a hipertenziós agyvérzés kialakulási mechanizmusát a klinikopatologiai, experimentális, (hemodinamikai, angioara térfoglaló elváltozás jellege, nagysága, növekedése, kialakulásának gyorsa-chitektónikai keringés-fiziológiai) vizsgálatokkal és élőben előforduló modell választásával, majd ezekre alkalmazott számítógépes programokkal lehet összetetten megközelíteni. Előadásomban, illetve közleményemben ezt az átfogó, szintetizáló törekvést próbáltam megközelíteni. Természetesen a kérdésnek minden részletét ilyen keretek között lehetetlen tárgyalni, de úgy gondolom, hogy klinikai, patológiai és kísérletes módszerem követi Sehaffer Károly következetesen klinikai neuropatológiai szemléletét.

Ideggyógyászati Szemle

1981. DECEMBER 01.

Beszámoló

KAPPÉTER István

Szerző beszámol a 3. és 4. neuropatológiai délutánról.

Ideggyógyászati Szemle

1981. SZEPTEMBER 01.

Centrális pontin myelinolizis és a vele kapcsolatos maradandó vegetatmív állapotok

SORSZEGI Pál, HETYÉSSY Judit

A szerzők saját eseteik bemutatása után foglalkoznak az apalliumos szindrómával, az akinetikus mutizmussal, a ,,locked-in” szindrómával és a centrális pontin myelinolizissel. Klinikai szempontokból egyetértenek Jennett és Plum indítványával, hogy ezeket a szindrómákat közös néven maradandó vegetatív állapotnak célszerű nevezni. Neuropatológiai és neurofiziológiai szempontból ellenben a fenti szindrómák pontosabb lokalizációját és fiziológiai elemzését szorgalmazzák. Rámutatnak a cpml, a ,,locked-in” szindróma, az akinetikus mutizmus és a ventrális pons szindróma morfológiai hasonlóságára, vagy azonosságára.

Ideggyógyászati Szemle

1981. JÚNIUS 01.

Beszámoló

Szerző beszámol a 2. Neuropatológiai Délutánon elhangzott bemutatásokról.