Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2005. JANUÁR 20.

Primer oligodendrocyta-károsítással létrehozott kísérletes demyelinisatio (angol nyelven) A demyelinisatio regionális eloszlása egéragyban

KOMOLY Sámuel

Neuropatológiai vizsgálatokkal a közelmúltban a sclerosis multiplex heterogenitását mutatták ki: a T-sejt mediálta, valamint a T-sejt- és antitestmediált autoimmun mechanizmus mellett (I-II. típus) még további két típust írtak le; a III-IV. típusra elsõdleges oligodendrocyta-károsodás a jellemzõ. Az utóbbi típusok jobban emlékeztetnek a vírusokkal vagy toxinokkal kiváltható demyelinisatiókra, mint az autoimmun mechanizmussal magyarázhatókra. Több mint 30 éve ismerjük, hogy egy rézkelátornak, a cuprizonnak diétában történõ alkalmazása elsõdlegesen oligodendrocyta-károsodást okozva vezet demyelinisatióhoz. A jelenlegi tanulmány célja a cuprizon okozta oligodendrocyta-károsodás és -demyelinisatio idegrendszeri eloszlásának vizsgálata volt egérben.

HUN 2005;58(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2003. AUGUSZTUS 20.

A frontotemporalis dementiákról két eset kapcsán

SZABÓ Erzsébet, SZABÓ Mihály

A frontotemporalis dementiák az Alzheimer- és a Lewy-testes dementiák után a primer degeneratív dementiák harmadik leggyakoribb csoportját alkotják. Az összes praesenilis dementiák 10-20%-át jelentik. A szerzők az utóbbi 10 év klinikai, neuropszichológiai, képalkotó és neuropatológiai vizsgálati eredményeit összegzik két saját eset bemutatása kapcsán.

HUN 2003;56(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2003. JÚNIUS 20.

A Környey Tanítványok Társasága

CZOPF József

AKörnyey Tanítványok Társasága 2002. október 18- án Pécsett a PAB Székházban tartotta nyolcadik összejövetelét. Az összejövetelen az alábbi elõadások hangzottak el Czopf József bevezetõje után: - Kelemen József (Csíkszereda): A marosvásárhelyi neuropatológiai iskola kapcsolata Környey profeszszor úrral és tanítványaival. - Dús Vince (London): Emlékeim a Környey-klinikáról. - Geréby György: Kapcsolatom Környey professzor úrral az Ideg- és Elmeorvosok Társasága vezetésében. - Siska Éva: A neuropatológia kincsei és dokumentumai Környey professzor úr hagyatékáról. - Balázs Béla: A klinika mindennapjai ötven éve. Egy kis történelem.

HUN 2003;56(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2002. JÚNIUS 20.

A központi idegrendszer gliaeredetű daganatainak azonosítása morfológiai és immuncitokémiai mód-szerekkel monolayer tenyészeteken

FAZEKAS Ilona, KEREKES Edit, HEGEDŰS Balázs, NYÁRY István

A szerzők 250, különböző emberi agydaganatokból származó monolayer tenyészet morfológiáját és immuncitokémiai tulajdonságait tanulmányozták azzal a szándékkal, hogy a neuropatológiai diagnózist elősegítsék és kiegészítsék. Ebben a dolgozatban 124 gliomás esetet mutattak be.

HUN 2002;55(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2001. JÚLIUS 01.

Hydrocephalus következtében kialakult agyi strukturális elváltozások - patológiai következmények

KORDÁS Mariann, SLOWIK Felícia, MAJTÉNYI Katalin, SZILÁGYI György, HUBAI Márta, CZIRJÁK Sándor

Hisztológiai vizsgálatokat végeztünk 18 esetben: hat-hat akut, szubakut és krónikus hydrocephalusban szenvedett, elhalt felnőtt betegnél. Az agyi elváltozások értékeléséhez tíz felnőtt kontrollszemélynél végeztünk azonos vizsgálatot, akiknél a klinikai tünetek nem utaltak hydrocephalusra.

HUN 2001;54(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁJUS 01.

A központi idegrendszer neuropatológiai eltérései dystrophia myotonicában

KOVÁCS Gábor Géza, PAPP Mátyás, TAKÁTS Annamária, LÁSZLÓ Lajos, RÉVÉSZ Tamás

A dystrophia myotonica örökletes szisztémás betegség, amelyre a myotonia, a myopathia, a frontális kopaszság, a cataracta, cardialis és endokrin eltérések, a gonadatrophia és az értelmi fogyatékosság jellemző. Genetikai alapja egy CTG (citozim-timidin-guanin) trinukleotid változó mértékű ismétlődése a 19-es kromoszómán elhelyezkedő génen.

HUN 2000;53(5-6)

Ideggyógyászati Szemle

1997. JÚLIUS 20.

Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága SZOTE neurológiai kerekasztal

A stroke diagnózisa és gyógyszeres terápiája:1997. Az ischaemiás penumbra. Agyödéma stroke-ban. A szalicilát és a ticlopidin (Ticlid) alkalmazása a stroke-terápiában. Cerebrovascularis betegek ellátása a Makói Kórház Neurológiai Osztályán. Subarachnoidealis vérzés ritka esete. A vinpocetin és a piracetam hatása a cerebrovascularis betegségek kezelésében. A nadroparin (Fraxiparine) helye a stroke-terápiában. Az acenocumarol (Syncumar) a stroke-terápiában. Thrombolysis stroke-ban. Stroke thrombolysisben. Önálló társasággá alakult a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága Neuropatológiai Szekciója.

HUN 1997;50(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1997. MÁRCIUS 20.

A corpus amylaceum előfordulásának statisztikai értékelése és patológiai jelentősége

LEEL-ŐSSY Lóránt

A vizsgálat tárgya a corpus amylaceum szemikvantitatív értékelése volt a már közölt módszerrel főleg autopsziás, kisebb részben biopsziás anyagon. Statisztikus, morfometriás vizsgálatnak tekinthető, ami azt jelenti, hogy az adatokat betegség szerint táblázatokban számokban, százalékban, illetve homogenitás vizsgálattal értékeltük. A sokrétű neuropatológiai vizsgálat több klinikai jelentőségű következtetés levonását is lehetővé tette. A beteganyag eddig nem közölt igen nagy számú esetet foglalt magában, amit különböző betegségekben - korcsoportok szerint - a corpus amylaceum előfordulást 0-4 fokozattal jelölve, kvantitatíve, részben homogenitás vizsgálati módszerrel tüntettünk fel. A predilekciós helyek vizsgálata, a corpus amylaceum keletkezési mechanizmusának tisztázása, valamint egyes állapotokban, betegségekben való előfordulása tekinthető a legfontosabb változóknak. A corpus amylaceum keletkezésében jelentősnek tűntek a krónikus ismétlődő vascularis zavarok, amelyek a vér-agy gát elhúzódó zavaraihoz vezethettek. Nem mutatkozott jelentős különbség a corpus amylaceum előfordulását tekintve a vérzéses és ischaemiás vascularis betegségek között, mint ahogyan nem volt több előfordulás Alzheimer-féle dementiákban sem. A gerincvelőt érintő betegségeknél – főleg vascularis myelopathiában – jelentősen nagyobb volt a corpus amylaceumok száma, amit részben a nagyobb liquortömeg és/vagy lassúbb liquorfelszívódás okozhatott. A gliosissal járó folyamatokban, ahol nagyobb az astrocyta proliferatív hajlama, mint posztraumás gliosis vagy astrocytoma, corpus amylaceum képződés nem volt. Ez a megállapítás további vizsgálódások tárgyát képezheti. Külön kiemelést érdemel az a következtetés, hogy a corpus amylaceum képződésében több mechanizmus szerepelhet. Ilyenek az astrocyták insufficientiája a glükózfelhasználásban, ami bizonyos szénhidrátpolimerek és glikogén felszaporodásával jár. Fontos tényező a predilekciós helyeken lévő nagyobb liquortömeg. Az ismétlődő gátzavarok egyes patológiás folyamatokban döntő jelentőségűek lehetnek a strukturális - perivascularis, subpialis, subependymalis – predilekciós helyeken. Kiemelt predilekciós hely a gerincvelő, ahol a vascularis myelopathiákon kívül egyes betegségeknél (sclerosis multiplex, sclerosis lateralis amyotrophica stb) feltűnő volt a corpus amylaceumok fokozott megjelenése, amit a stresszproteinek fokozot jelenléte magyarázhat. A végső következtetés, hogy a corpus amylaceumnak nincs ugyan patognosztikus jelentősége, de egyes állapotokban jóval gyakoribb, ami több patomechanizmus szerepét emeli ki.

HUN 1997;50(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

Az alpolipoprotein E4-allél mint genetikai rizikótényező Alzheimer-betegségben

KÁLMÁN János, JANKA Zoltán

Az apolipoprotein E a lipidek transzportjában, metabolizmusában továbbá a neuronális regenerációs folyamatokban részt vevő glikoprotein. Az apolipoprotein E a 19-es kromoszóma hosszú karján helyezkedik el és genetikai polimorfizmusa három különböző allél kombinációjában nyilvánul meg. A három allél (az APOE2, APOE3, és az APOE4) eltérő gyakorisággal fordul elő az egyes emberfajtáknál, és a szérumkoleszterin-szint egyéni variációinak kialakításáért felelős. A lipidtranszportban betöltött funkciói mellett az apoliprotein E-nek még kevésbé ismert, de bizonyított szerepe van az idegrendszer fejlődésében, és a sérülést követő perifériás idegi regenerációs folyamatokban. Fontos etiopatogenetikai tényező az arteriosclerosis, a familiaris hypercholesteraemiák és a hyperlipoproteinaemiák kialakulásában. Az utóbbi három év biokémiai, molekuláris biológiai, populációgenetikai és neuropatológiai vizsgálatai arra utalnak, hogy az APOE4-allél új, eddig még nem ismert patomechanizmus révén rizikótényezőként szerepelhet az Alzheimer-dementia kialakulásában. A szerzők az apoliprotein E és az Alzheimer-dementia összefüggéseit vizsgáló legújabb alap és klinikai kutatások eredményeit foglalják össze. Bemutatják az apoЕ újonnan megismert tulajdonságait és funkcióit az Alzheimer-dementia specifikus elváltozások (szenilis plakkok és neurofibrilláris fonadékok kialakulása, az amyloid prekurzor protein mutációi, az Alzheimer-dementia familiaris formái) viszonylatában, valamint kitérnek a betegek genetikai vizsgálatának dilemmáira és új terápiás lehetőségek kérdéseire.

HUN 1996;49(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága

LEEL-ÖSSY Lóránt

Beszámoló a magyar ideg- és elmeorvosok társasága neuropatológiai szekciójának munkájáról. Újabb megfigyelések a corpus amylaceum (polyglucosan test) vizsgálatában.

HUN 1994;47(11-12)