Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 79
Ideggyógyászati Szemle
1986. FEBRUÁR 01.
A puerperális psychosisok prognózisa
Szerzők 56, első alkalommal puerperiumban kialakult psychosis lefolyását elemzik 5—10 évvel a betegség kezdete után végzett katamneszfikus vizsgálatok alapján. A kórkép a betegek 50%-ában mutatott endogén — döntően schizophréniás alakulást. — Összehasonlítják 3 önkényesen választott év beteganyagában a kezdődő schizophrenia és a puerperális psychosis előfordulási arányát és lefolyását. Megállapítják, hogy a puerperális psychosisok előfordulási gyakorisága különböző, de az endogén alakulás százalékos aránya azonos. — A hormonális anticoncipiens szedése és a psychosis gyakorisága, illetve alakulása között összefüggést nem találtak. Eredményeik megerősítik azt a nézetet, hogy a prognózist az endogenitás, a biológiai és psychoszociális tényezők együttesen határozzák meg.
Ideggyógyászati Szemle
1985. ÁPRILIS 01.
Paranoid kórképek és a schizophrenia paranoides differenciál-diagnosztikus megközelítése a klinikus szemszögéből
A szerző a klinikus szemszögéből foglalkozik a schizophrenia paranoides és a paranoid kórképek differencial diagnosztikus problémáival, továbbá 5 év alatt a kórházból elbocsájtott beteganyag diagnózis szerinti feldolgozását adja.
Ideggyógyászati Szemle
1985. MÁRCIUS 01.
Rosetta markerek változása schizophren betegek perifériás vérében
A szerzők a lymphocyták megoszlását vizsgálták schizophren betegek perifériás vérében. Megfigyelésük szerint a kezeletlen kórformákban és a kezelt betegek akut shubja idején nagyfokú T lymphocytopenia van. A T sejtszám csökkenése mellett az IgG Fc receptort és a histamin receptort hordozó lymphocyta szubpopulációk aránya megnőtt. A B sejtek számában mérsékelt fokú emelkedést találtak. A perifériás vér lymphocytáinak megoszlásában nem találtak értékelhető különbséget a schizophrenia különböző típusai között.
Ideggyógyászati Szemle
1983. MÁRCIUS 01.
Klinikai-genetikai vizsgálatok schizophren psychosisokban: II. A Kraepelin-Bleuler modell
A szerző a hagyományos genealógiai módszer és a genetikai korrelóciós analízis segítségével vizsgálta a schizophren psychosisok ICD-9 diagnosztikus sémája szerinti néhány alcsoportjának klinikai-genetikai helyzetét. Nagy valószínűséggel megállapítható volt, hogy a klasszikus Krapelin-Bleuler-i schizophrenia klasszifikációra alapozott ICD-9 vizsgált alcsoportjai klinikai-genetikai szemszögből nem hornogenek, az alcsoportok közötti klinikai különbségeket elsősorban nem genetikai faktorok magyarázzák.
Ideggyógyászati Szemle
1983. FEBRUÁR 01.
A klinikai genetika szerepe a schizophren psychosisok nosológiai kutatásában (II. rész)
A szerző a vonatkozó irodalom alapján a klinikai genetikának a schizophren psychosisok nosologiájának kidolgozásában játszott szerepét vizsgálja. A metodikai problémák áttekintése után néhány jelentősebb psychiatriai iskola schizophrenia koncepcióját elemzi a klinikai-genetikai kutatások perspektívájában.
Ideggyógyászati Szemle
1982. NOVEMBER 01.
Schizophren beteg élményeinek pszichopatológiai elemzése
A szerző esetelemzés kapcsánmegkísérli:bemutatni,hogy az ún. hagyományos és a dinamikus pszichiátriai szemlélet jól ötvözhetők a schizophren tévelyfolyamat, különösen az énzavarok és az affektív tévelyszükséglet feltárásakor. Mai ismereteink szerint az endogén faktor feltételezése szükséges a schizophrenia keletkezésének magyarázatához. Viszont a tünetek tematikája, hosszmetszeti kialakulása, feszültségháttere, élethelyzettel való kapcsolata jól felderíthető a dinamikus szemléletű pszichopatológiai elemzés során.
Ideggyógyászati Szemle
1977. AUGUSZTUS 01.
Kísérlet a schizophreniák genetikai determinációjának populációgenetikai aspektusból történő megközelítésére
A schizophrenia aetiológiájára vonatkozó szociálpszichiátriai, dinamikus pszichiátriai és biológiai (morfológiai: alkattani, dermatoglyphiai, agyszövettani, cytogenetikai; biokémiai, pata-, fiziológiai: immunológiai, endocrinologiai, elektroencephalographiás, félteke-dominanciabeli, reflexológiai, a hyper-arousalra vonatkozó; örökléstani: család- és ikerkutatási, epidemiologiai-populáció-geneticai) megközelítések felvázolása és az öröklődés mono- és polygénes, valanúnt multifaktoriális, sőt esetlegesen többféle öröklésmenet elméletének ismertetése és kritikája után a szerző egy biológiai alapra épített, de transzkulturális és szociálpszichiátriai megközelítéseket is magábafoglaló kutatási tervezetbe illeszkedve beszámol a schizophrenia klasszifikációjának problémáiról és nozológiailag homogén csoportokra törekedve a Leonhard-féle diagnosztikát követi. Ily módon megvizsgált 161 férfi beteget és ennek 464 rokonát.
Ideggyógyászati Szemle
1976. FEBRUÁR 01.
A családi szerep-struktúra és a schizophrenia prognózisának összefüggései
A szerzők 36 schizopren beteg családját vizsgálták Scott módosított eljárásával. Szoros összefüggést találtak a családi szerep-struktúra két típusa és a betegség prognózisa között. Az ún. családközpontú és kórházközpontú betegek családjai eltérnek egymástól az egészség és betegség viselkedésben megnyilvánuló attributumainak megoszlásában és struktúráltságában. A schizophrenia pathogenesisének rendszerszemléletű modelljének segítségével hívják fel a figyelmet az eltérő családszerkezet sajátosságaiból adódó rehabilitációs lehetőségekre.
Ideggyógyászati Szemle
1975. MÁRCIUS 01.
Psychopharmakonok klinikai alkalmazásáról, különös tekintettel a nosologia és a rehabilitáció kérdéseire. I. rész: A psychopharmakonok nosotrop hatásáról
Elterjedt nézet, hogy a gyógyszerekre jellemző, valamelyik organikus psychosyndroma formájában jelentkező, vagyis az organizmus psychopharmakonokra nézve aspecifikus reakciójában és megváltozásában álló psychés hatások mellett az endogen psychosisok állapotképének és lefolyásának lényegi befolyásolásában álló pharmakogen pathomorphosis létezését is elismerik. Némelyek észlelése szerint nem csupán a psychosisok struktúrájának és megjelenésének az adott psychosis határait meg nem haladó változása következik be, hanem az alakváltás során új típusú psychosis bontakozik ki a gyógyszeres kezelés hatására. Szélső esetben ez azt jelenti, hogy az endogen psychosisok alakkörén belül az egymástól legtávolabb, eső kórképek egymásba való átmenetelét is valószínűsítik , vagyis a schizophrenia depressziót eredményező és a cyclothymia schizophreniába torkolló alakváltásnak a lehetőségét is feltételezik.
Ideggyógyászati Szemle
1974. ÁPRILIS 01.
Infantilis schizophrenia
A szerzők az infantilis schizophrenia 12 esetét elemzik aetiologia, symptomatologia, kórlefolyás, kimenettel és therapiás effectus szempontjából. Az esetekből arra lehet következtetni, hogy a gyermekkorban jelentkező betegség tünettanában, lefolyásában a kor pathoplastikus factorai, valamint a fejlődő gyermeki személyiségben a betegség okozta mélyreható destructio következtében a felnőtti kórformáktól különbözik. A korán és lappangva kezdődő esetek kifejezetten rosszindulatú lefolyást mutatnak a mentális fejlődés és a szociális adaptatio szempontjából egyaránt. 3 esetben a remissio valamilyen foka elérhető volt; ezen esetek a korai felismerés fontosságát jelzik. A rendelkezésünkre álló összes psychiatriai kezelési módokat az életkor figyelembevétele mellett alkalmazni kell. A közölt esetek sematikus és környezeti hatások szerepe mellett az örökletes tényezők jelentőségére utalnak. Ez 12-ből 4 esetben biztosan kimutatható. A vizsgálatok adatokat szolgáltatnak ahhoz az elmélethez is, mely szerint az sch. és a mániás depressiós psychosis öröklési menete a statisztikai értékelés tükrében nem teljesen divergál.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.