Ideggyógyászati Szemle

Az intracranialis saccularis aneurysmák kezelése

TÓTH-DARU P.1, PERTUISET B.2

1985. MÁRCIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1985;38(03)

Ebben a közleményben beszámolunk a Párizsi Pitié Kórház Idegsebészeti Klinikáján, az agyi saccularis aneurysma sebészetében szerzett tapasztalatokról, az alkalmazott diagnosztikus és terápiás módszerről, különösképpen a műtét időpontjának programozásáról. 1970-től 1983-ig 545 operált saccularis aneurysmás beteg kórtörténetét vizsgáltuk át. Ezen alapulnak a beszámoló következtetései, megállapításai.

AFFILIÁCIÓK

  1. Hetényi Géza Megyei Kórház, Idegsebészeti Részleg
  2. Párizsi Pitié Kórház Idegsebészeti Klinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A pszichiáterek diagnosztizálási folyamatának kísérleti megközelítése és összehasonlítása

BARTKÓ György, BÉKÉSY Marian, KIS András Ákos, TOLNAI György

A szerzők megkísérelték 13 pszichiáter diagnosztizálási folyamatát két elméleti konstruktum - az egyéni diagnózisséma és az internalizált nozológiai elmélet - segítségével megközelíteni és matematikai statisztikai módszerekkel összehasonlítani. Az eredmények igazolják a két koncepció különválasztásának a szükségességét és rámutatnak arra, hogy nagyobb figyelmet kell az egyénileg jelentősen eltérő implicit eleméletekre fordítani, ha a diagnózisok megbízhatóságát növelni akarjuk. Megállapították, hogy a terápiapreferenciát csak részben és kisfokban befolyásolja a diagnosztikai folyamat és a terápiás döntéseket túlnyomórészt más szempontok határozzák meg.

Ideggyógyászati Szemle

Szérumszintvizsgálatok a korszerű antiepileptikus kezelés irányításában

RAJNA Péter, SZTANISZLÁV Dániel, BARACZKA Krisztina

A szerzők irodalmi adatok és az e vonatkozásban legjelentősebb két hazai laboratóriumban történt mérések tapasztalatai alapján elemzik az antiepileptikus szérumszintmeghatározások felhasználhatóságát az epilepsziaellenes kezelés vezetésében. Röviden vázolják a kinetikai szemlélet jelentőségét, bemutatják az alapvető farmakokinetikai mérőszámokat. Ezek alkalmazásával körvonalazzák a korszerű gyógyszeradagolás szabályait, a gyógyszerelés stratégiáját. Rámutatnak az egyéni, célzott kezelés lehetőségére és a korábbi politerápiás szemlélettel szemben a monoterápia ésszerűségére. Hangsúlyozzák a kezelésben a beteg együttműködési készségének jelentőségét, ennek befolyásoló tényezőit. Kitérnek a szérumszintvizsgálatok javallati körére, alapvető technikai feltételeire, a mérés korlátaira. A klinikai kép elsődlegességének hangsúlyozása mellett az antiepileptikum szérumszint mérést a gyógyszerek hatásának tökéletesebb kihasználása érdekében elengedhetetlennek tartják.

Ideggyógyászati Szemle

Rosetta markerek változása schizophren betegek perifériás vérében

DEMETER József, BODOLAY Edit, SURÁNYI Péter, GÁL Róza, SZEGEDI Gyula

A szerzők a lymphocyták megoszlását vizsgálták schizophren betegek perifériás vérében. Megfigyelésük szerint a kezeletlen kórformákban és a kezelt betegek akut shubja idején nagyfokú T lymphocytopenia van. A T sejtszám csökkenése mellett az IgG Fc receptort és a histamin receptort hordozó lymphocyta szubpopulációk aránya megnőtt. A B sejtek számában mérsékelt fokú emelkedést találtak. A perifériás vér lymphocytáinak megoszlásában nem találtak értékelhető különbséget a schizophrenia különböző típusai között.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Hivatásunk

A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, amelynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, amelynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Nővér

A sebkezelés fejlődésének története

SZABÓNÉ Révész Erzsébet

A sebellátás kezdete több ezer évre nyúlik vissza. Ahhoz, hogy a ma használatos nedves sebkezelés ilyen hatékony lehessen, rögös út vezetett. A sebkezeléshez szükséges lokális folyamatok ismerete, a sebek ellátásához szükséges anyagok hatékonyságának feltérképezése, a sérülés okozta vérzéscsillapítás és traumás sokk kezelése, a sebesülés során bejutott kórokozók elpusztítása, a sebellátás során az optimális higiéniai viszonyok biztosítása, a krónikus sebek esetében az alapbetegség kezelése mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy ma hatékony ellátást tudjunk biztosítani. Az évezredek során zajló sorozatos háborúk nagyban segítették a sebkezelés fejlődését, hiszen napjainkban is sok olyan fejlesztés ismert, amelyet a mindennapi gyakorlatban való elterjedése előtt a hadsereg már használt.

Lege Artis Medicinae

Cukorbetegek szülés körüli ellátásának aktuális kérdései a belgyógyász-diabetológus szemszögéből

KERÉNYI Zsuzsanna

Diabetesszel szövődött terhességben a hyperglykaemia kezelése döntő fontosságú a szülés során mind az anya, mind az újszülött szülészeti kimeneteli adatainak javítása szempontjából. Ez különösen jelentős 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő anyák esetében, és minden olyan anyánál, aki inzulinkezelésre szorul a vá­randósság alatt. Szteroidok alkalmazása a koraszülés kockázatának kitett várandósoknál tovább bonyolítja a hyperglykaemia kezelését közvetlenül a szülés előtti időszakban, és szükségessé teszi az inzulinterápia megfelelő módosítását. A szülés alatti éhomra maradás igénye megfelelő folyadék-, glükóz- és inzulinkezelést igényel a szülést megelőző órákban. Császármetszés esetén a betegek az első étkezésig szintén infúziós kezelésre szorulhatnak. Egységes szülés körüli kezelési ajánlás hiányában a szerző áttekinti a nemzetközi irodalom diabeteses várandósok szülés körüli ellátására vonatkozó belgyógyászati kérdéseit. Az összefoglaló közlemény bemutatja a különböző típusú cu­korbetegségben szenvedő asszonyok in­zulinkezelésének sajátosságait a szülés előtt, alatt, és közvetlenül utána. Adagolási ütem­tervet ismertet azok számára, akik a szülés előtti időszakban koraszülés miatt, és tüdőérlelés céljából antenatalis szteroidkezelésre szorulnak. A közlemény kitér a szülés körüli vércukor-ellenőrzés, a folyamatos szövetközi glükózmonitorozás és a inzulinpumpa-kezelés alkalmazására és programozására is.

Ideggyógyászati Szemle

A Parkinson-kór gyógyszeres kezelésének kérdéseiről

NAGY Ferenc

Annak ellenére, hogy a Parkinson-kór diagnosztikája és kezelése az elmúlt években is folyamatosan fejlődött és új terápiás lehetőségek jelentek meg, a Parkinson-kórral élők kezelése és gondozása, különösen az előrehaladott szakaszban, továbbra is nagy kihívást jelent a mozgászavarral foglalkozó neurológusok számára. A Parkinson-kór kezelését több tényező is kedvezőtlenül befolyásolja: a betegség megállíthatatlanul halad előre, a betegek tünettana és a progresszió gyorsasága, az egyéb kísérő nem motoros tünetek és a kezelés okozta komplikációk megjelenése nagy heterogenitást mutatnak. Mindezek alapján nehéz az egységes rutin terápiás elv kidolgozása és alkalmazása. Ez az összefoglaló a szakmai kollégiumi ajánlás és a szakirodalom adataira támaszkodva próbálja megvilágítani a Parkinson-kór kezelésének szempontjait, különös tekintettel az előrehaladott stádiumú esetekre.