Ideggyógyászati Szemle - 1981;34(11)

Ideggyógyászati Szemle

1981. NOVEMBER 01.

[A legújabb fejlemények és aktuális kérdések a a depresszió tanulmányozásaval kapcsolatban]

CARLO Perris

[Szerző elemzi a depresszióra vonatkozó kutatásoknak az 1960-as évek elejétől elért eredményeit. Különös figyelmet szentel a katecholamin és indolamin hipotézisekre, amelyekhez az vezetett, hogy a monoamino-oxydase bénítók és az imipramin a depresszióra gyógyító-, a reserpín pedig provokáló hatást fejt ki. Kiemelt figyelmet fordít a depressziók genetikai vizsgálatának eredményeire, amelyeket egymástól függetlenül 3 országban (Svédország: Perris és d'Elia, 1964; Perris, 1966; Svájc: Angst, 1966; USA: Winckur és mtsai, 1969) értek el. Ezek azzal az eredménnyel végződtek, hogy a Kraepelin-féle mániás-depressziós betegség genetikai és klinikai tekintetben bipoláris és unipoláris csoportra osztható kórkép. Továbbiakban szerző a kedélybetegségek katecholamin elméletére vonatkozó biokémiai kutatásokat, azok módszertani problémáit és a fejlődés perspektíváját vázolja. Ezt követően az edmg elvégzett genetikai vizsgálatok eredményeit és irányzatait ismerteti, s ebben a keretben utal a bipoláris és unipoláris depressziók genetikai heterogenitására. Végül bemutatja saját és munkatársai kutatási eredményeit. Ismerteti a depressziók multifaktoriális elméletét, hangsúlyozva az egyéni vulnerabilitás, valamint a biológiai, psychológiai és szociális faktorok egyaránt fontos szerepét a betegség kialakulásában és kezelésében. ]

ENG 1981;34(11)

Ideggyógyászati Szemle

1981. NOVEMBER 01.

A többszörös agyi aneurysmák kezeléséről

FÉNYES Gy., DÓCZI T., TARJÁNYI J., GYURIS J., KANDER Z.

A szerzők 216 aneurysma rupturából eredő subarachnoidalis vérzésben szenvedő beteg közül 6 esetben találtak multiplex aneurysmát. A többszörös agyi aneurysmák diagnosztikájával és kezelésével kapcsolatos kérdéseket elemzik. Leszögezik, hogy subarachnoidalis vérző betegen panangiográfiát kell végezni és valamennyi aneurysmának a keringésből való kiiktatására kell törekedni.

HUN 1981;34(11)

Ideggyógyászati Szemle

1981. NOVEMBER 01.

Az autogén tréning helye a pszichoterápiás munkában és szerepe a munkaterápiás intézetekben

MAGYAR Erzsébet

A szerző egy AT csoport menetén keresztül igyekszik demonstrálni az AT lehetséges szerepét, gyógyító effektusát bizonyos megbetegedéseknél, egy krónikus betegeket foglalkoztató pszichiátriai rehabilitációs intézet keretein belül. Fokozottan felhívja a figyelmet a gyógyító orvos személyiségére, személyes részvételére a terápiás folyamatban. Hangsúlyozza, hogy az AT nem önálló gyógymódként, hanem komplex pszichoterápiás folyamatba ágyazva lehet hatékony a rehabilitációs munkában. Két eset részletes ismertetésével illusztrálja fentieket.

HUN 1981;34(11)

Ideggyógyászati Szemle

1981. NOVEMBER 01.

Motoneuron betegség és a HLA antigének

ENGELHARDT József, KAISER Gabriella, HEINER Lajos

A szerzők az ellentmondó irodalmi adatokból kiindulva a motoneuron betegség és a HLA antigének A, B sorozatának kapcsolatát vizsgálták. Különválasztották a betegség spino-bulbaris motoneuronokra vonatkozó formáját (lower motoneuron disease), melyben az A1 antigén szignifikáns halmozott előfordulását találták. Észlelésük alapján felvetik az amyotrofiás laterálsclerosistól való eltérő etiológia lehetőségét. Irodalmi adatok alapján a betegségcsoport immunológiai és virológiai jellegű vizsgálatát is javasolják. Emellett áttekintést adnak a neuropszichiátriai megbetegedések és a HLA antigének kapcsolatáról eddig megjelent közleményekről.

HUN 1981;34(11)

Ideggyógyászati Szemle

1981. NOVEMBER 01.

Ataxia periodica

MÁTÉ András, SZEGVÁRI Mária, KÓMÁR József

A szerzők periodikus ataxiában szenvedő betegük kórtörténetét ismertetik rövid irodalmi áttekintéssel. Saját tapasztalatuk is alátámasztja, azt az irodalmi adatot, hogy ismeretlen eredetű periodikus ataxiában a Fonurit kezeléssel viszonylag jó eredmény érhető el.

HUN 1981;34(11)

Ideggyógyászati Szemle

1981. NOVEMBER 01.

Egyszerű, számítógépes eljárás az EEG-ben előforduló tüske-alakzatok felismerésére

VITRAI József, CZOBOR Pál, MARÓSFI Sándor, NAGYPÁL Tibor, RÁCZ József

A szerzők olyan, általuk kifejlesztett számítógépes eljárást ismertetnek, amely alkalmas az EEG-ben előforduló epilepsziás tüskeaktivitás detektálására. Módszerük segítségével kívánság szerint előállítható az EEG-görbe első ill. második deriváltja, továbbá a hullámok csúcsánál mért - differencia hányados alapján számított - meredekség. Mivel e paraméterek a tüskeaktivitás idején drasztikus változást mutatnak, ezek „nyomonkövetése" általában biztosítja a tüskék kijelölését. A deriváltak kiszámításához, valamint a szűrt (simított) jel előállításához ún. parabolaillesztési eljárást alkalmaztak, ami igen egyszerű algoritmus kidolgozását tette lehetővé. A kifejlesztett metodika emiatt azonnali (on-line) feldolgozásra is használható. A kipróbálás első szakaszában, amelyben a két beteg felvételében összesen mintegy 2000 tüske-hullám volt megfigyelhető, gyakorlatilag mindegyik detektálása megoldható volt. Az automatikus tüske-felismerés nyolc másodperces szakasz-vizuális ellenőrzés mellett történő-analízisével indult, amikoris egy elvezetés alapján a detektálási paraméterek beállítása történt meg. E paraméterek azután alkalmasak voltak ugyanazon beteg EEG-jében későbbi, továbbá más elvezetésben felbukkanó tüskék felismerésére is. A differencia hányados alapján azonosított tüskék jellemző adatai további feldolgozás céljára, azaz a fókusz behatárolásához megjelenítésre kerültek. A kipróbálás első fázisában szerzett tapasztalataik alapján a szerzők e módszer klinikai alkalmazását javasolják.

HUN 1981;34(11)

Ideggyógyászati Szemle

1981. NOVEMBER 01.

Beszámoló

SIMON Lajos

Szerző beszámol az 1981, május 9-és Kiskovácsiban megrendezésre került "Fiatal Psichiáterek Országos Fórumá"-ról.

HUN 1981;34(11)