Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

Metabolikus szindróma Klinikai kép, diagnózis, patomechanizmus

KÉKES Ede, CZURIGA István

A metabolikus szindróma számos elnevezést kapott az elmúlt két évtizedben. Diagnosztikus kritériumait legmegfelelőbben 2001-ben, az ATP III. ajánlásban fogalmazták meg, amelyet 2003-ban a European Society of Cardiology és a European Society of Hypertension egyaránt elfogadott. A diagnózis öt alapeleme az abdominalis obesitas, a magas vérnyomás, a kóros HDL-koleszterin- és trigliceridszint, valamint a kóros éhomi vércukor.

HUN 2004;14(01)

Ideggyógyászati Szemle

2003. AUGUSZTUS 20.

Az epilepsziás fókusz műtét elõtti lokalizálása pozitronemissziós tomográfia segítségével

JUHÁSZ Csaba

Neocorticalis epilepsziák sikertelen gyógyszeres kezelése esetén az epilepsziás fókusz sebészi reszekciója megszüntetheti a rohamokat. A műtét utáni rohammentesség azonban jelentősen függ az epileptogén területek preoperatív lokalizálásának pontosságától. Ebben funkcionális képalkotó technikák, például pozitronemissziós tomográfia (PET) alkalmazása jelentős segítséget nyújthat, különösen ha noninvazív EEG és strukturális képalkotó (CT-, MR-) vizsgálatok nem adnak pontos információt a reszekálandó epileptogén kérgi területek helyéről és kiterjedéséről.

HUN 2003;56(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2003. JÚNIUS 20.

Tünetmentes ischaemiás cerebrovascularis betegségek és neuroprotekció vinpocetinnel

HADJIEV Dimiter

A tünetmentes ischaemiás cerebrovascularis betegségek (asymptomatic ischemic cerebrovascular disorders, AICVD) a cerebrovascularis betegség korai megnyilvánulásai. Nevezik az agyi keringés rejtett elégtelenségének vagy tünetmentes cerebrovascularis megbetegedésnek is. Újabban az American Heart Association a noninvazív módon detektált szubklinikus megbetegedés megjelölést vezette be.

HUN 2003;56(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

Az alpolipoprotein E4-allél mint genetikai rizikótényező Alzheimer-betegségben

KÁLMÁN János, JANKA Zoltán

Az apolipoprotein E a lipidek transzportjában, metabolizmusában továbbá a neuronális regenerációs folyamatokban részt vevő glikoprotein. Az apolipoprotein E a 19-es kromoszóma hosszú karján helyezkedik el és genetikai polimorfizmusa három különböző allél kombinációjában nyilvánul meg. A három allél (az APOE2, APOE3, és az APOE4) eltérő gyakorisággal fordul elő az egyes emberfajtáknál, és a szérumkoleszterin-szint egyéni variációinak kialakításáért felelős. A lipidtranszportban betöltött funkciói mellett az apoliprotein E-nek még kevésbé ismert, de bizonyított szerepe van az idegrendszer fejlődésében, és a sérülést követő perifériás idegi regenerációs folyamatokban. Fontos etiopatogenetikai tényező az arteriosclerosis, a familiaris hypercholesteraemiák és a hyperlipoproteinaemiák kialakulásában. Az utóbbi három év biokémiai, molekuláris biológiai, populációgenetikai és neuropatológiai vizsgálatai arra utalnak, hogy az APOE4-allél új, eddig még nem ismert patomechanizmus révén rizikótényezőként szerepelhet az Alzheimer-dementia kialakulásában. A szerzők az apoliprotein E és az Alzheimer-dementia összefüggéseit vizsgáló legújabb alap és klinikai kutatások eredményeit foglalják össze. Bemutatják az apoЕ újonnan megismert tulajdonságait és funkcióit az Alzheimer-dementia specifikus elváltozások (szenilis plakkok és neurofibrilláris fonadékok kialakulása, az amyloid prekurzor protein mutációi, az Alzheimer-dementia familiaris formái) viszonylatában, valamint kitérnek a betegek genetikai vizsgálatának dilemmáira és új terápiás lehetőségek kérdéseire.

HUN 1996;49(09-10)

Lege Artis Medicinae

1993. AUGUSZTUS 31.

Az apolipoprotein E genetikai polimorfizmus klinikai jelentősége, és kapcsolata az atherogenesissel

CSÁSZÁR Albert

Az atherosclerosis patogenezisében központi szerepet játszó lipoproteinek metabolizmusát az apolipoproteinek, a lipoprotein-receptorok és a lipid-transzferáz enzimek szabályozzák. Genetikai polimorfizmusuk összefüggést mutat a zsíranyagcserezavarok kialakulásával. A monogenetikus dyslipoproteinaemiák esetében a ritka formák (familiáris hypercholesterinaemia, familiaris defektiv apo B) mel lett az apolipoprotein E polimorfizmusa a legjelentősebb. Az egyes apo E fenotípusok befolyásolják az átlagos szérumkoleszterin-koncentrációt (E4 emeli, E2 csökkenti). A magyar adatok szerint az allélok előfordulása (2 0,06, E3 0,80, E4 0,12) és kapcsolatuk a plazmakoleszterin szinttel nem tér el lényegesen az egyéb populációkban talált értékektől. Az apo E fenotípusok szoros összefüggést mutatnak 1. a III. típusú hyperlipoprotein aemiával (E2/2 forma); 2. familiaris hypercho lesterinaemiában a dyslipoproteinaemia kialakulásával (E2 forma); 3. a korai ischaemiás szívbetegség fennállásával (E4 forma); 4. egyes populációkban a hypercholesterinaemiával (E4); 5. diabetes mellitusban (IDDM) – a magyar adatok szerint – az 22 allél fordul elő gyakrabban; 6. az intestinalis koleszterin abszorpció – egyes populációknál – az E4 formában fokozott, míg E2 formában csökkent mértékű, így a hypercholesterinaemia kezelésénél a koleszterinszegény diéta az E4 típusban a leghatásosabb. A felsorolt esetekben az egyéni és a családi rizikó, valamint a terápia megítéléséhez lényeges az apo E fenotípus vagy genotípus ismerete.

HUN 1993;3(08)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁJUS 20.

Első Magyar Stroke Konferencia

Neurodiagnosis in storke disease. Összehasonlító izotópdiagnosztikai vizsgálatok SPECT-tel cerebrovascularis kórképekben. Az arteria cerebri media áramlásának monitorozása transcranialis doppler szonográfiás módszerrel nyaki carotis rekonstrukciós műtét alatt. Értényezők és laboratóriumi leletek összefüggése agyi keringészavarokban. Az autoregulációs rezervkapacitás mérése TCD és SPECT módszerrel. SPECT-rCBF vizsgálatok eredménye különböző lokalizációjú és időtartalmú cerebralis infarctusban. SPECT-rCBF (Tc 99mHMPAO) a krónikus cerebrovascularis betegségek collateralis vizsgálatában. SPECT vizsgálatokkal észlelt agyi érbetegségre utaló eltérések parkinson betegségben. Pathophysiological basis for a correct therapeutic approach in acute cerebral ischaemia. Neuropszichológiai vizsgálatok stroke betegekkel. Elhunyt stroke betegek autopsziás vizsgálata. Lacunaris stroke: klinikopatológiai értékelés. Cerebrovascularis megbetegedések, ultrahang és angiográfiás diagnosztikus lehetőségei. A supraaorticus ultrahang vizsgálatok, angiográfia és a klinikai tünetek korrelációja. Nyaki duplex ultrahang vizsgálataink a dsa angiográfia és a műtéti leletek tükrében. Az arteria cerebri media és arteria cerebri anterior áramlásának vizsgálata a haematokrit függvényében. Az alvás mint a stroke rizikófaktora? Érelváltozások familiaris systemás amyloidosisban. Véralvadás inhibitorok szerepe a stroke etiopatogenezisében. Regionális agyi áramlásváltozások követése akut stroke eseteiben, új lehetőség terápiás alcsoportok elkülönítésére. A gyermekkori stroke etiológiája. Cardialis eredetű cerebralis embolisatio. A mitralis prolapsus szerepe fiatal nők cerebrovascularis megbetegedéseiben. Kardiális okkal magyarázható ischaemiás vascularis laesiok osztályunk egyéves anyagában (1991). Néhány javaslat a stroke program gyakorlati megoldásához. Endothel-függő agyi érválaszok véreztetéses hypotensiót és retranszfúziót követő károsodásának mechanizmusa. Az agyi autoregulációs válasz dinamikájának vizsgálata normotensiv és spontán hypertensiv patkányokban. "whole-cell patch-clamp" analízis: Hypoxiás változások a ca1 pyramis sejtekben. A véráramlás és a metabolizmus kapcsoltsága agyi ischaemiában macskán. Cerebroprotektív vegyületek 3-érlekötéses agyi ischaemiás modellen. Effect of levemopamil on EEG changes and cerebral infarct size due to focal ischemia in the cat. Az agyi mikrokeringés közelítő matematikai modelljének vizsgálata az agyi ischemiás betegek kezelésének szempontjából. Current approaches in the specific treatment of acute ischemic stroke. Az atenolol szerepe a stroke megelőzésében. Korai eredmények és tapasztalatok az arteria carotis interna everziós endarterectomiájával. Carotis restenosis miatt végzett műtétek az ér- és szívsebészeti klinika anyagában. Nimodipin kedvező hatása fokális agyi ischaemiában. Autoregulációs rezervkapacitás változása endarterectomia után. Polyglobuliás krónikus cerebrovascularis betegek gondozása. 1989. Január 1.-től 1991. December 31-ig a klinikánkon végzett carotis rekonstrukciós műtétek intra- és posztoperatív problémáinak retrospektív vizsgálata. Indications and late results of ptfe interposition of the internal carotid artery (ica). Nemzeti stroke program alkalmazhatósága kórházi gyakorlatban. Együttműködési lehetőségek angiológiai és neurológiai osztályok között a cerebrovascularis betegek ellátásában A családi orvos és a cerebrovascularis ambulancia együttműködése a rizikófaktorok szűrésében. Duplex scan szerepe a stroke ellátásban. Cerebrovascularis betegek követéses vizsgálata spektrális EEG analízissel. A nyaki erek duplex ultrahang vizsgálatával szerzett tapasztalataink. Duplex scan és kvantitatív EEG vizsgálatok jelentősége agyi occlusio, valamint stenosis eseteiben. EEG mapping cerebrovascularis kórképekben. Kiterjedt cerebralis infarctusok CT képének változása az idő függvényében. Az afázia magyar nyelvi sajátosságai. Az organikus agyi károsodások okozta pszichés zavarok neuropszichológiai rehabilitációja. Kis agytörzsi vérzések. Agyi arteriosclerosis a csengersima '92 vizsgálatban: rheoencephalográfiás adatok. A stroke-diagnosztika útvesztői (három betegünk kórtörténete kapcsán). Post-stroke depresszió. A lacunaris stroke. Cerebrovascularis kórképek fiatal korban. Carotis ,morfológiai elváltozások és reológiai kockázati tényezők cerebrovascularis betegségekben. Prognosztikai tényezők spontán intracerebralis vérzésekben. Az arteria cerebri media és arteria cerebri anterior transcranialis doppler vizsgálata egyoldali arteria carotis interna occlusioban. Életesemények és stroke (előzetes vizsgálatok). Demencia adatok a csengersima '92 vizsgálatban. Stroke rizikófaktorok, neurózis, depresszió és szorongás a csengersima '92 vizsgálatban. Az everziós endarterectomia (EEA) mint új műtéti módszer a carotis interna stenosisok megoldásában Bal subclavia occlusio által okozott jobb carotis területi intracerebralis steal. Goretex graft interpositio az arteria carotis interna sebészetében: indikáció és késői eredmények. Lassú hypoxia lipidperoxidációs háttere. Agyi érbetegségek kórházi morbiditása. Rizikófaktorok előfordulása cerebrovascularis megbetegedésekben. Rizikófaktorok az agyi vascularis károsodásának kialakulásában elemzés „budapesti stroke adatbank" alapján. Stroke és rizikófaktorai - különös tekintettel a cardialis betegségekre - osztályunk 2 éves anyagában. Agyi éreredetű betegségek előfordulása osztályunk 10 éves gyakorlatában. Cerebrovascularis betegforgalom a kecskeméti megyei kórházban. A stroke és ellátása neurológiai osztályon Salgótarjánban és vonzáskörzetében(10 éves visszatekintés). Folyamatos számítógépes vérnyomáskövető rendszer - új módszer a stroke-betegek ellátásában. Agyi arteriosclerosis a csengersima '92 vizsgálatban: Doppler adatok.

HUN 1993;46(05-06)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

A kálcium-antagonista verapamil, Alaptulajdonságok, farmakokinetika, interakciók, mellékhatások

KÉKES Ede, FARSANG Csaba

A calciumantagonista szerek családja igen nagy és ebben a verapamil (monofenilalkylamin) klasszikus lassú Ca csatorna blokkoló szer, mely a szívizomzatra, az ingerképző és ingervezető rendszerre kifejtett hatása mellett erőteljes általános vasodilatátor. Farmakokinetikájára jellemző a gyors felszívódás (oralis adagolás), a nagy mértékű máj metabolizmus (first-pass metabolizmus) és a lassú elimináció (T50 = 5–7 óra), mely a szer elhúzódó hatását biztosítja. Orális kezelésnél a verapamilt igen jól tűrik a betegek. Ritkán lépnek fel gyomor-bélpanaszok, székrekedés. Előfordulhat szédülés, fejfájás, arckipirulás és viszketés. Intravénás kezelés esetében a legkomolyabb gond a kialakuló hypotonia, ritkán AV vezetési zavar (blokk), vagy bradycardia. A verapamil együttes adását kerülni kell béta receptor blokkolóval, digitalissal és disopyramiddal (Palpitin).

HUN 1992;2(01 KLSZ)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁJUS 27.

Malnutritio-szindróma gyermekkorban II. rész

BAKSAI László, PHILIP W. H. Esker

A malnutritio krónikus táplálkozási zavar, lényegében a táplálék energiatartalmának és/ vagy valamely fundamentális tápanyag mennyiségének elégtelensége. Minthogy a világ legel terjedtebb közegészségügyi problémája, a gyermekkori morbiditás és mortalitás jelentős tényezője. Etiológiája rendkívül komplex, és kevésbé súlyos formáit - az egyes vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek hiánya miatt létrejött tüneteket is – figyelembe véve érthető, hogy nem csak az elmaradott országok gyermekeit érinti. A diagnózis-alkotás során a tápláltsági állapot felmérésére is törekedni kell, különösen szem előtt tartva a marginalis tápanyaghiány lehetőségét. A táplálkozási elégtelenség leggyakoribb meg nyilvánulása az anaemia, amely mindenek előtt vas, folsav és B12-vitamin hiányának a következménye, majd később fertőzések súlyosbíthatják. A tápanyagszükségletet számos gyógyszer módosíthatja, ezért a klinikai gyakorlatban feltétlen számolni kell a gyógyszer-nutriens kölcsönhatásokkal. A malnutritio és infekció közötti interakció három szempontból lényeges körülmény: a fertőzések hatása a szervezet tápláltsági állapotára és a metabolizmusra; a szuboptimális tápláltság hatása a fogékonyságra és a fertőző betegségek kimenetelére; az összefüggés klinikai és terápiás vonatkozásai.

HUN 1992;2(05)

Lege Artis Medicinae

1992. ÁPRILIS 29.

Malnutritio-szindróma gyermekkorban I. rész

BAKSAI László, PHILIP W. H. Eskes

A malnutritio krónikus táplálkozási zavar, lényegében a táplálék energiatartalmának és/ vagy valamely fundamentalis tápanyag mennyiségének elégtelensége. Minthogy a világ legel terjedtebb közegészségügyi problémája, a gyermekkori morbiditás és mortalitás jelentős tényezője. Etiológiája rendkívül komplex, és kevésbé súlyos formáit – az egyes vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek hiánya miatt létrejött tüneteket is – figyelembe véve érthető, hogy nem csak az elmaradott országok gyermekeit érinti. A diagnózis-alkotás során a tápláltsági állapot felmérésére is törekedni kell, különösen szem előtt tartva a marginalis tápanyaghiány lehetőségét. A táplálkozási elégtelenség leggyakoribb megnyilvánulása az anaemia, amely mindenekelőtt vas, folsav és B12-vitamin hiányának a következménye, majd később fertőzések súlyosbíthatják. A tápanyagszükségletet számos gyógyszer módosíthatja, ezért a klinikai gyakorlatban feltétlen számolni kell a gyógyszer-nutriens kölcsönhatásokkal. A malnutritio és infekció közötti interakció három szempontból lényeges körülmény: a fertőzések hatása a szervezet tápláltsági állapotára és a metabolizmusra; a szuboptimális tápláltság hatása a fogékonyságra és a fertőző betegségek kimenetelére; az összefüggés klinikai és terápiás vonatkozásai.

HUN 1992;2(04)

Ideggyógyászati Szemle

1990. NOVEMBER 01.

Az agyi vérátáramlás dinamikus változásai alvásban

SCHULZ-VÁRSZEGI Mária, HAJAK Göran, RÜTHER Eckhart

Az alvás az agyi működések dinamizmusát tükrözi. Kettős izotóp-tracer (Xe-133 inhaláció) technikával korábban már mérték az agyi vérátáramlást és metabolizmust emberben alvás alatt, az agy különböző területeiben [1]. Mivel ezen módszerek rövid és meghatározott időszakokra mérik az agyi vérátáramlást, ezért nem képesek követni azon fiziológiai változások gyors ütemét, melyek alvás alatt a poliszomnográfia tanulsága szerint végbemennek.

HUN 1990;43(11)