Tünetmentes ischaemiás cerebrovascularis betegségek és neuroprotekció vinpocetinnel
HADJIEV Dimiter
2003. JÚNIUS 20.
Ideggyógyászati Szemle - 2003;56(05-06)
Klinikai tanulmány
HADJIEV Dimiter
2003. JÚNIUS 20.
Ideggyógyászati Szemle - 2003;56(05-06)
Klinikai tanulmány
A tünetmentes ischaemiás cerebrovascularis betegségek (asymptomatic ischemic cerebrovascular disorders, AICVD) a cerebrovascularis betegség korai megnyilvánulásai. Nevezik az agyi keringés rejtett elégtelenségének vagy tünetmentes cerebrovascularis megbetegedésnek is. Újabban az American Heart Association a noninvazív módon detektált szubklinikus megbetegedés megjelölést vezette be. A diagnózis az alábbi kritériumokon alapul: vascularis kockázati tényezők jelenléte; fokális cerebralis tünetek nélküli epizodikus nemspecifikus panaszok; neuropszichológiai tesztekkel kimutatott enyhe kognitív deficit; a carotisultrahang gyakran mutat intima-media megvastagodást, atheroscleroticus plakkokat és carotisszűkületet; a CT- és MRvizsgálat néha néma agyi infarktusokat, fehérállomány-hiperintenzitást vagy agyi atrófiát mutat ki; a regionális agyi véráramlás vizsgálata az ischaemiás küszöb feletti regionális hipoperfúziót is mutathat. Az AICVD kezelése, a vascularis kockázati tényezők befolyásolása és a neuroprotektív hatóanyagok alkalmazása kell legyen a cerebrovascularis betegségek által okozott ischaemiás stroke és kognitív hanyatlás elsődleges megelőzésének szegletköve. A vinpocetinről kimutatták, hogy az ischaemiás kaszkád különböző pontjain képes a hatását kifejteni: ATPkimerülés, a feszültségfüggő Na+- és Ca++-csatornák aktiválása, glutaminsav- és szabadgyök-felszabadulás. A feszültségfüggő Na+-csatornák gátlása különösen fontosnak tűnik a vinpocetin neuroprotektív hatásában. A szer kifejezett antioxidáns aktivitása szintén hozzájárulhat a neuroprotekcióhoz. Főemlősökön és emberen végzett PET-vizsgálatok kimutatták, hogy a 11C-jelzett vinpocetin gyorsan átjut a vér-agy gáton. A készítmény heterogén agyi eloszlása főként a thalamusban, a bazális ganglionokban, az occipitalis, parietalis és temporalis agykéregben volt megfigyelhető - ezek a területek szoros kapcsolatban állnak a kognitív funkciókkal. Krónikus ischaemiás stroke-ban szenvedő betegeknél végzett PET-vizsgálatok kimutatták a vinpocetin kedvező hatását a regionális agyi véráramlásra (rCBF) és glükózmetabolizmusra a thalamusban, a bazális ganglionokban és az elsődleges látókéregben. Az AICVD bonyolult mechanizmusában hatékony vinpocetin kedvezőnek tűnik a cerebrovascularis betegségek korai stádiumának kezelésében. A vinpocetin új terápiás választás lehet a nagy kockázatú stroke-betegek profilaktikus neuroprotekciójában.
Ideggyógyászati Szemle
A Parkinson-kór diagnózisának felállítása a motoros klinikai tünetek (bradykinesis, rigor, tremor, tartási instabilitás) kombinációján alapul. A diagnosztikai bizonyosság három szintjét különböztetjük meg: lehetséges, valószínű és biztos Parkinson-kórt. Míg az első két esetben csak a klinikai tüneteket vesszük figyelembe, addig a biztos Parkinson-kór diagnózisa csak szövettanilag is igazolt esetekben állítható fel. Egyre nagyobb jelentősége van a Parkinson-kór (ismeretlen eredetű, idiopathiás betegség) és a Parkinson-szindrómák elkülönítésének. Ez nemcsak a terápiát, hanem a betegek életkilátását is érinti. A minél előbbi, pontos diagnózis felállításában növekvő szerepet kapnak a funkcionális képalkotó vizsgálatok.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés - A szerzők a véralvadás V. faktor gén (A506G) genetikai polimorfizmusa és az ischaemiás eredetű strokebetegség kapcsolatát vizsgálták. Az eddigi irodalmi adatok a Leiden-mutáció szerepére vonatkozóan ellentmondásosak. A vizsgálat célja volt megállapítani a polimorfizmus prevalenciáját egészségesek és ischaemiás stroke-ban szenvedő betegek esetében. Betegek és módszer - 171 egészséges és 254 beteg vérének genetikai vizsgálatát végezték el PCR-módszerrel Leidenmutációra. Kérdőívet szerkesztettek a családban előforduló vascularis rizikófaktorokról és betegségekről (hypertonia, diabetes mellitus, alsó végtagi érszűkület, stroke, migrén, szívinfarktus). A betegek egyéni vascularis jelentőségű rizikófaktorait is rögzítették, reológiai és CDS-vizsgálatokat végeztek. Eredmények - A kontroll- és a betegcsoportban a Leidenmutáció gyakorisága 7,2% és 11,9%, a esélyhányados az összes betegre vonatkoztatva 1,45 (0,71-2,97), az 50 év alatti korcsoportban (n=134) 1,67 (0,75-3,70), az 50 év feletti csoportban (n=120) 1,21 (0,50-2,89). A betegek körében a mutációval élők családjában több stroke történt (p=0,01), valamint a polimorfizmussal rendelkező betegeknél a hyperlipidaemiával is szoros összefüggést lehetett tapasztalni (p=0,03). Ebben a csoportban alacsonyabb volt a plazma fibrinogénkoncentrációja (p=0,02). Nem találtak öszszefüggést a Leiden-mutáció, valamint a hypertoniabetegség, a diabetes mellitus, a dohányzás, a köszvény, a migrén és az alkoholfogyasztás között. Következtetés - A Leiden-mutáció ischaemiás stroke esetén nem jelent önálló rizikófaktort, ugyanakkor a heterozigóták családjában a felmenő ágon kimutathatóan többször előforduló stroke genetikai terheltségre utalhat. Fiatal betegek esetében a hyperlipidaemia és az egyidejűleg előforduló Leiden-mutáció jelentős rizikót növelő tényező, így ennek vizsgálata ebben az esetben ajánlható.
Ideggyógyászati Szemle
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés - A múltban a cervicothoracalis átmenetben elhelyezkedő patológiák ventralis megközelítése kifejezett veszélyeket rejtett magában. Az anatómiai ismeretek fejlődésével, valamint az elülső nyaki gerinc feltárásokkal, a corpectomiával szerzett tapasztalatok és a stabilizációs eszközök fejlődése lehetővé tették, hogy a cervicothoracalis átmenetben elhelyezkedő patológiákat ventralisan és dorsalisan kombinálva lehessen eltávolítani a gerinc stabilitásának helyreállítása mellett. Esetismertetések - A szerzők hat esetet mutatnak be, amelyek során a tumoreltávolítást elülső nyaki gerinc feltáráson keresztül végezték a clavicula és a sternum részleges el-távolításával, valamint két esetben ventralis és dorsalis feltáráson keresztül történt a tumoreltávolítás és a gerinc rögzítése. Az esetek között két metasztázis, valamint egy-egy lymphoma, osteochondroma, óriássejtes csonttumor és egy malignus neurogén tumor szerepelt. Az elülső nyaki feltárás a clavicula és a sternum részleges eltávolításával viszonylagosan széles műtéti területet biztosított a tumor mikroszkóp alatti eltávolításához. A tumor eltávolítását követően a gerincet saját clavicula- vagy csípőcsontgraft, valamint lemez és csavarok segítségével stabilizálták. Azoknál a betegeknél, akiknél a daganat a gerincoszlop mindhárom oszlopát érintette, dorsalis tumoreltávolítást és rögzítést is végeztek. A betegek a beavatkozást jól tolerálták, szövődményt nem észleltek. A posztoperatív CTés MR-vizsgálatok segítséget nyújtottak a tumoreltávolítás teljességének, a csontos struktúrák, valamint az implantátumok helyzetének ellenőrzésében, továbbá a betegek követésekor. Következtetés - Az elülső nyaki feltárás, továbbá a kombinált ventrodorsalis feltárás rögzítéssel kombinálva teljes tumoreltávolítást tesz lehetővé a gerincoszlop kellő, biomechanikai stabilitásának helyreállítása mellett.
Ideggyógyászati Szemle
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés - A cerebrovascularis betegségek a leggyakoribb halálozási okok között szerepelnek, jelenleg a cardiovascularis és a tumoros halálozás után a lista harmadik helyén állnak, továbbá jelentős életminőség-romlással járnak a betegek többsége számára. Az irreverzíbilisen károsodott agyterület megmentésére már nincs lehetőség, de a környező hipoperfundált agyterületek működésének serkentésével lehet javítani a betegek állapotán. A krónikus agyi hipoperfúzió jelentősége felmerül egyéb betegségek hátterében is, a véráramlás növekedésével ezekben a csoportokban is javulás érhető el a betegek állapotában. Célkitűzés, módszer - Célunk, hogy áttekintsük a vinpocetin experimentális és klinikai hatékonyságával foglalkozó tanulmányokat, és összefoglaló képet adjunk a gyógyszer főbb indikációs területeiről, az ott mutatott hatékonyságról. Eredmények - Experimentális eredmények alapján a vinpocetin számos receptoriális hatás következtében hatékony antiinflammatorikus, antiischaemiás, szabadgyök-fogó és antiepileptikus szer, továbbá állatkísérletes agyi keringészavarokban hatékonyan csökkenti a károsodás mértékét. Akut ischaemiás stroke-ban jelenleg nem állnak rendelkezésre meggyőző bizonyítékok a szer neuroprotektív és esetleges egyéb kedvező hatására, az e témakörben rendelkezésre álló humán tanulmányok száma csekély, eredményeik pedig ellentmondásosak. Krónikus agyérbetegek esetében meggyőző képalkotó vizsgálatokkal (PET-, SPECT-, TCD- és NIRS-vizsgálatok) a laesio körüli területek perfúziónövekedése, fokozott glükóz- és O2-felhasználása igazolódott. Kedvező reológiai és mikrocirkulációs hatásai is vannak, továbbá felmerül az endotheldiszfunkciót javító hatása is. Ezek a hatások feltehetőleg kedvezően befolyásolják a kognitív teljesítményeket is. Következtetések - A vizsgálatok eredményei alapján kimondható, hogy a vinpocetin sokrétű farmakológiai hatása révén mind az alapkutatásban, mind a klinikai gyakorlatban nagy jelentőségű szer.
Ideggyógyászati Szemle
Háttér - Még mindig nem tisztázott a vinpocetin, a szintetikus etil-alkaloid vincamin értágító hatása. A gyógyszer adása előtt és után transcranialis Doppler-technikával mérték a cerebralis vasomotor-reaktivitást az arteriolák vasodilatatiójának a megítélésére. A vizsgálat célja a vinpocetin vasodilatativ hatásának a felmérése volt cerebralis kisérbetegségben (SVD) szenvedők esetében a cerebralis VMR mérésével. Anyagok és módszerek - Összesen 30, SVD-ben szenvedő beteget kezeltünk három hónapig orálisan 15 mg vinpocetinnel. A cerebralis VMR-t légzés-visszatartási teszttel határoztuk meg. A légzés-visszatartási indexet (BHI) standard módon határoztuk meg, a >0,69-ot tekintettük normálisnak. A kiinduláskor, a kezelés előtt (I) meghatároztuk a BHI-t, a módosított Rankin-skála (mRS) pontszámát és a Mini Mental State Examination (MMSE) pontszámát. Egy hónappal később (II) ismét megmértük a BHI-t, majd három hónappal a kezelés után (III) elemeztük a BHI-t, az mRSpontszámot és az MMSE-pontszámot. Eredmények - A betegek átlagéletkora 61,4±11,5 év volt (40-77 év), 18 (60%) volt nő és 12 (40%) férfi. A kezelés során a jobb oldali MCA-ban nőtt a BHI (I) 1,18±0,53, (II) 1,26±0,54, (III) 1,37±0,41, statisztikailag szignifikáns különbséggel az I. és III. mérés között (p<0,05). Növekedést észleltünk a bal MCA-ban (I) 1, 25±0,53, (II) 1,31±0,55 és (III) 1,32±0,42, de ez nem érte el a statisztikai szignifikancia határát (p>0,05). Az átlagos MMSE-pontszám szignifikánsan nőtt a kiindulástól 27,4±2,3-ről 28,5±2,0-re három hónapos kezelés után (p<0,001). A funkcionális status statisztikailag szignifikáns javulást mutatott az mRSpontszám javulásával 2,1±1,0-ről 1,1±0,6-re (p<0,001). Következtetés - A gyorsvizsgálat eredményei szerint a három hónapos orális kezelés 15 mg vinpocetinnel tendenciaszerűen növelte a BHI-t, ami a cerebralis VMR javulását mutatja. Lehetséges, hogy a vinpocetin nagyobb dózisaira van szükség a VMR jelentős fokozódásának eléréséhez.
Lege Artis Medicinae
Az ayahuasca egy kétkomponensű növényi főzet, amelynek fő hatóanyagai a dimetiltriptamin (DMT) és β-karbolin-származékok (harmin és tetrahidroharmin). Az Amazonas vidékén évszázadok óta ismert és használt etnomedicinális szer a testi, lelki, társadalmi és spirituális problémák megoldására. Az utóbbi két évtizedben világszerte egyre nagyobb laikus és tudományos érdeklődés mutatkozik a főzet terápiás célú alkalmazása iránt. Cikkünk tárgyalja az ayahuasca orvosi felhasználásának lehetőségeit és mindezek sejtbiológiai hátterét, fókuszban a DMT σ-1-receptoron mediált hatásaival. Az ayahuasca terápiás effektusának vizsgálata számos metodikai, financiális, szabályozási és szociokulturális nehézségbe ütközik.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés - A vinpocetin évtizedek óta széles körben használt szer az ischaemiás cerebrovascularis betegségek és a vascularis típusú dementiák kezelésében. Egyes dementiatípusok létrejöttében fontos szerepet játszik a krónikus agyi hipoperfúzió. A vinpocetin komplex hatásmechanizmus révén jelentős szerepet tölt be a krónikus agyi hipoperfúzió javításában. A praedementia állapotnak tekinthető enyhe kognitív zavar tünetei hasonlóak a dementia tüneteihez, de enyhébbek. Célkitűzés - Azt vizsgáltuk, mi jellemzi az ischaemiás stroke-on átesett és az enyhe kognitív zavarban szenvedő betegek nyugalmi és kémiai stimulus utáni véráramlási paramétereit, milyen súlyosságú a két betegcsoportban a mentális hanyatlás. Elõvizsgálat keretében tanulmányoztuk, hogyan befolyásolja a 12 hetes orális vinpocetinterápia a véráramlási paramétereket és a kognitív funkciókat a két betegcsoportban. Módszerek - Az a. cerebri media véráramlási sebességét vizsgáltuk nyugalomban és 30 másodperces légzésviszszatartás után transcranialis Doppler-módszerrel a kezelés előtt és 12 hetes orális vinpocetinkezelést követően. A kognitív funkciók felmérésére ugyanezen időpontokban pszichometriai teszteket (MMSE, ADAS-Cog) végeztünk, a betegek általános állapotát állapotbecslő skálával (Clinical Global Impression) ítéltük meg. Eredmények - Tizenkét hetes orális vinpocetinkezelést követően a kezelés előtti értékekhez viszonyítva a vascularis csoportban szignifikáns volt a nyugalmi véráramlási sebességértékek növekedése. Az átlagsebesség-változás százalékos növekedése a légzés-visszatartásos transcranialis Doppler-teszt során szignifikáns javulást mutatott mindkét betegcsoportban a kezelés előtti értékhez viszonyítva. Tizenkét hetes orális vinpocetinkezelést követően pszichometriai vizsgálatokkal mindkét betegcsoportban a kognitív funkciók szignifikáns javulását tapasztaltuk. A javulás mértéke megegyezett a két betegcsoportban. A betegek általános állapota mind a vizsgáló, mind a betegek megítélése szerint szignifikánsan javult, az enyhe kognitív zavarban szenvedő betegek nagyobbnak ítélték a változás mértékét. Következtetések - A vinpocetin mindkét betegcsoport cerebrovascularis rezervkapacitását javította, kedvezően befolyásolta krónikus hipoperfúzió esetén a betegek kognitív státusát és általános állapotát. Ajánljuk a vinpocetin alkalmazását enyhe kognitív zavarban szenvedő betegek kezelésekor
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés - A krónikus agyi hipoperfúzió egyes dementiatípusok kialakulásában oki tényezõként szerepel. Az enyhe kognitív zavar (MCI) tünetei hasonlóak a dementia tüneteihez, de mérsékeltebbek, így praedementia-állapotnak tekinthetõ. A vinpocetinnek komplex hatásmechanizmusa révén kiemelkedõ szerepe van a krónikus agyi hipoperfúzió javításában. Célkitűzések - Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy az enyhe kognitív zavarban szenvedõ betegek mentális hanyatlása milyen súlyosságú és a kognitív funkciókat hogyan befolyásolja a 18 hónapig alkalmazott orális vinpocetinterápia. Módszerek - A kognitív funkciók megítélésére a 18 hónap során hat vizit alkalmával pszichometriai teszteket (MMSE, ADAS-Cog) végeztünk, a betegek általános állapotát klinikai összbenyomásbecslõ skálával (Clinical Global Impression) ítéltük meg. Felmértük a napi aktivitást (ADL) is, valamint a Hamilton Depressziós Skála alkalmazásával a betegek hangulatát is értékeltük ugyanezekben az idõpontokban. Eredmények - A kezelés megkezdésekor betegeink az MCI közepesen súlyos stádiumába tartoztak. Tizennyolc hónapos orális vinpocetinkezelést követõen pszichometriai vizsgálatokkal a kognitív funkciók szignifikáns javulását észleltük. A betegek általános állapota mind a vizsgáló, mind a betegek véleménye szerint szignifikánsan javult. Szignifikáns javulást észleltünk az átlagos napi aktivitás terén is. A klinikai tünetek komplex javulása a betegek hangulatát pozitív irányba befolyásolta. A vinpocetint a vizsgálat során biztonságosnak és jól tolerálhatónak ítéltük meg. Következtetések - A vinpocetin komplex hatásmechanizmusa révén jelentõsen javította a krónikus hipoperfúziós betegek kognitív működéseit, általános állapotát és életminõségét. Alkalmazását az enyhe kognitív zavarban szenvedõ betegeknek ajánljuk.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás