Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 50

Ideggyógyászati Szemle

1973. SZEPTEMBER 01.

Russel-testek liquor-sejtekben

DR GUSEO András

A szerző jóindulatú lymphocytás (feltehetően vírusos ill. rickettsia eredetű) meningitis eseteinek akut és subacut stádiumában talált Russel-testeket tartalmazó sejteket. A képletek May-Grünwald-Giemsa festéssel nem festődnek , PAS pozitívak és fuchsinophilek. Immunofluorescentiával a sejtek cytoplasmájának élénk, a Russel-testeknek gyűrű alakú pozitivitását találta antihuman-IgG conjugatummal vizsgálva. Elektronmikroszkópos felvételeken a Russel testeket membrana nem borította, szerkezetük egynemű, homogen volt. A cytoplasmában csak elvétve talált ergastoplasmás hálózatot, és nem látott Golgi-szerkezetet. A sejtekben fokozott sejt-activitásra utaló elváltozást talált, ezért felteszi, hogy a sejtek a plasma-sejtekkel közös „őssejtből" származnak és activálódásuk után, fejlődésük korai fázisában a globulinok secretiója gátlást szenvedett. Jelenlétük a liquor-űrben nem specifikus, abból csak az immunrendszer activált voltára lehet következtetni.

Ideggyógyászati Szemle

1971. OKTÓBER 01.

A liquor-sejtek pusztulása in vivo és in vitro

GUSEO András

A szerző a liquor sejtjeinek pusztulását vizsgálta in vivo és in vitro fény- és elektronmikroszkóppal két postoperativ esetben és egy ismeretlen eredetű meningitis esetében. Leírja a különböző fajtájú liquor-sejtek degeneratiójának finomszerkezeti jellemzőit, a degeneratio időbeli alakulását, az eosinophil sejtek golyósejtté alakulását és állást foglal ennek degenerativ jellege mellett. Kiemeli az eosinophilek specifikus szemcséinek pusztulását, kristályaik feltöredezését. Megállapítja, hogy a sejtek pusztulása hasonló módon megy végbe in vivo és in vitro (szobahőmérsékleten). Hangsúlyozza a meningealis sejtek ellenállóképességét.

Ideggyógyászati Szemle

1971. JANUÁR 01.

A liquor cerebrospinalis makrophagjairól (Fény- és elektronmikroszkópos tanulmány)

DR. GUSEO András

A szerző a liquor-sejtek ~lektronmikroszkópos vizsgálatára a fibrinbeágyazás módszerét alkalmazta, amelynek segítségével a sejtek szerkezetének jobb megőrzése és ezáltal functiójuk pontosabb megismerése vált lehetővé. Gennyes meningitis esetében vizsgálta a monocyták makrophaggá alakulását és három fázist különít el. Megfigyelései megegyeznek a monocytáknak szövetkultúrában végzett tenyésztése során nyert tapasztalatokkal. Részletesen elemzi a phagocytosis kialakulását, a nagy vacuolumok létrejöttét. Vizsgálta agylágyulásban a szemcséssejtek liquorba jutásának lehetőségét, azonosítja ezeket a liquorban található makrophagokkal. Eosinophil leukocyták vvt-phagocytosisát és qlast-typusú sejtek phagocytáló tevékenységét ismerteti.

Ideggyógyászati Szemle

1970. OKTÓBER 01.

Qualitativ liquorsejtkép-változások diagnostikus jelentősége meningitisekben

DR. PÉTER Ágnes, DR. KOVÁCS Ferenc

80 meningitises betegnél Sayk módszerével 210 meningogrammot készítettünk. A meningogrammok elemzésénél a liquor sajátos sejtformáinak, elsősorban a lymphoid sejtek megjelenésének sajátságait, a lympho-plasmocytaer cytologiai syndroma jelentőségét, a tarka sejtkép differential-diagnostikus jellegzetességeit kerestük. Eseteink meningogrammjain világos plasmájú lymphoid sejteket alig észleltünk. Régebbi munkáinkban blastoknak jelölt basophil lymphoid sejteket bacterialis és abacterialis meningitises betegek liquorában egyaránt kimutattuk. Granulocytaer pleocytosis kíséretében lymphoid sejteket elégtelenül kezelt meningitis tuberculosa és purulens meningitisek cytologiai képében találtunk; abacterialis meningitisek subacut fazisában viszont az esetek igen nagy százalékában lympho-plasmocytaer reactio keretén belül láttunk lymphoid sejteket. Megfigyeléseink szerint tehát önmagukban a lymphoid sejtek nem specifikusak, de a kísérő cytologiai reactióval összefüggésben bizonyos mértékig utalnak a kórfolyamat aetiologiájára. Az irodalomban virus meningitisekre jellegzetesnek említett tarka sejtképet; mono-reticularis reactiót, endothel-sejteket, phagokat - nem észleltük. További megfigyelést igényel annak tisztázása, milyen tényezők határozzák meg, hogy vírus meningitist kísérően lympho-plasmocytaer reactio, vagy mono-reticularis reactio alakul-e ki a liquorban. Abacterialis meningitiseknél a tarka sejtkép sajátos formáját észleltük, melyre a leukocytaer invasio és nagy histiocytaer sejtformák tűntek jellegzetesnek. Ezt a cytologiai képet collagenosist kísérő meningitis, granulomatosus meningoencephalitis és Boeck-sarcoidosist kísérő meningitisnél mutattuk ki. Utóbbi esetünk adatokat szolgáltat a meningealis sarcoidosis cytologiai elváltozásaival kapcsolatosan kialakult vitához. Munkánkban hangsúlyozni kívántuk a hosszmetszeti meningogrammok diagnostikus jelentőségét chronikus meningitiseknél.

Ideggyógyászati Szemle

1969. OKTÓBER 01.

Lumbalis anaesthesia súlyos idegrendszeri szövődményeiről

JOÓ Béla, TAKÁCS Piroska

Míg első esetünkben a bal alsó végtag petyhüdt paresise és neuralgiás fájdalmai minden bizonnyal közvetlen idegrendszeri sérülés következménye, addig második esetünkben kizárhatjuk az idegrendszer közvetlen sérülését. A műtét utáni heves főfájás, szédülés, hányinger, fülzúgás minden bizonnyal meningealis izgalom következménye volt. A tünetek a kisagy hídszögletben levő liquor felszaporodására utalnak (meningitis serosa, circumscripta). A bénulás úgy keletkezhet, hogy a meningealis irritatióhoz másodlagos izzadmánnyal arachnitis társul. A következményes tünetek agyidegizgalomra vezethetők vissza, aminek oka az aseptikus meningitis. Az irodalmi adatok szerint az abducens bénulás az érzéstelenítést követő 2-12. nap között jelentkezik. Esetünkben a 11. napon . A legtöbb esetben a bénulás napok vagy néhány hét alatt megszűnik. Lehetséges és mint esetünk bizonyítja, maradandó bénulás. Ilyenkor talán allergiás mechanismus is szerepet játszhat a súlyosabb meningitis kiváltásában.

Ideggyógyászati Szemle

1965. JÚLIUS 01.

Az „asepticus” meningitisekről

MOLNÁR Sándor

Az asepticus meningitis féregeredetére a vér és liquorsejtkép különböző arányú eosinophiliája esetén kell gondolni, elsősorban az idegrendszerbe is eljutó ascaris lumbricoides, cysticercosis és trichinellosis fennállása esetén. A meningitis részben toxicus, részben neuroallergiás alapon szokott kialakulni. A szervezet, ill. agyállomány gyulladásos, elsősorban gennyes gócai által fenntartott ún. sympathiás, ill. concomittáló meningitis liquorképe mindig az alapbetegség alakulásának függvénye. Annak változását követi a liquornak mind a quantitativ, mind a qualitativ sejtképe, mind pedig — kisebb mértékben — a fehérjeértékek szintje is.

Ideggyógyászati Szemle

1961. NOVEMBER 01.

Agyalapi lipoma esete

JÓZSA László

A szerző meningitis basilaris tüneteit utánzó intracranialis lipoma esetét ismerteti. Ennek kapcsán áttekinti a koponyaüri lipomák irodalmát, ismerteti a közölt esetek localisatióját és foglalkozik a genesissel.

Ideggyógyászati Szemle

1961. OKTÓBER 01.

Glutaminsav-oxálecetsav transaminase meghatározások csecsemő- és gyermekkori ideggyógyászati megbetegedésekben

SZÁSZ Gábor

Glutaminsav-oxálecetsav transaminase (GOT) aktivitás meghatározásokat végeztünk 12 akut meningitis és 2 pathologiás idegrendszeri tünetek visszamaradásával gyógyult meningitis ill. encephalitises esetünknél, összesen 42 alkalommal. Minden esetben emelkedett aktivitást észleltünk a liquorban az akut periódus kezdetén. A kezelés hatására az esetek egyrészénél az enzymaktivitás rohamosan csökkent. Huzamos ideig fennálló cerebrális gyulladásoknál az LGOT érték sem mutatott egyértelműen csökkenő tendenciát, sőt 2 idegrendszeri károsodással gyógyult esetünknél a későbbiekben is találtunk emelkedett enzymaktivitást.

Ideggyógyászati Szemle

1959. ÁPRILIS 01.

Oligodendroglioma diffus liquortéri invasiója

BALAJTHY Béla

Oligodendrogliomás esetünkben a kórszövettani vizsgálat a tu. liquor utakon történő „,totalmetastatisatióját” mutatta ki. A subarachnoidealis térben való terjeszkedés folyamatában a kötőszövetes elemek aktívan vesznek részt és olyan izgalmi jelenségeket mutatnak, melyek feltételezésünk szerint összefüggésben vannak a reájuk ható blastomatosus ingerrel. A kép megjelölésére nem érdektelen a „tumoros meningitis” elnevezés. Hogy ez a jelenség oligodendrogliomás esetekben csak kivételesen jön létre, az azzal lenne magyarázható, hogy a tu-nak nem mindig sikerül legyőznie a meningxek ellenállását. A diffus subarachnoidealis terjeszkedés valószínűleg csak olyan körülmények közt jöhet létre, ahol a tu. kiterjedten eléri az agy felszínét és nagy felületen hat a meningxekre.

Ideggyógyászati Szemle

1954. SZEPTEMBER 02.

Endotheloidsejtes recidiváló meningitis

ORBÁN Tamás

Szerző egy eset kapcsán ismerteti a recidiváló endotheloidsejtes meningitist, felhívja a figyelmet gyakorlati és elméleti jelentőségére s azon sajátosságokra, melyek vizsgálata a továbbiakban a kórkép alaposabb megismeréséhez vezethet.