Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 48

Ideggyógyászati Szemle

1998. NOVEMBER 01.

Késői, nem West-szindróma keretében jelentkező infantilis spasmus

CLEMENS Béla, PRINCZINGER Ágota

A West-szindróma részjelenségeként ismert infantilis spasmusok a csecsemő-, és kisgyermekkoron túl és egyéb epilepsziaszindrómákban is előfordulhatnak.

Ideggyógyászati Szemle

1998. JÚLIUS 01.

Parciális epilepszia kétoldali tónusos rohamokkal

CLEMENS Béla

Két epilepsziás gyermekről számol be a szerző, akiknél video-EEG-vizsgálattal szokatlan fenomenológiájú epilepsziás rohamokat regisztráltak. E rohamok igen erőteljes kétoldali tónusos végtagmegfeszüléssel és abdukcióval indulatok, majd mindkét kéz céltalan mozgásaival folytatódtak.

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁJUS 20.

Az apoptosis prognosztikai jelentősége medullonlastomákban

SCHUBERT EO Thomas, CERVOS-NAVARRO Jorge

Egyes daganatok esetén az apoptosis prognosztikai jelentőségű elváltozás. Néhány korábbi tanulmányból ismert, hogy a desmoplasticus medulloblastoma prognózisa kedvezőbb, mint a klasszikus medulloblastomáé. E tanulmány keretében 5 desmoplaticus és 5 klasszikus medulloblastomát vizsgáltunk a DNS-szálak fragmentumainak in situ terminális jelölésével, annak eldöntésére, vajon az apoptosis tekintetében van-e mennyiségi vagy minőségi különbség a két medulloblastoma-altípus között, ami az eltérő prognosztikai viselkedéssel összefüggésben állhat. A vizsgált esetekben nem találtunk szignifikáns különbséget sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben a két altípus között. Az eredmények tehát arra utalnak, hogy az apoptosis a medulloblastomák prognózisának meghatározásában nem játszik jelentős szerepet.

Ideggyógyászati Szemle

1992. MÁRCIUS 01.

INFANTILIS NEUROAXONALIS DYSTROPHIA (SEITELBERGER-FÉLE BETEGSÉG)

KRUTSAY Miklós

A szerző egy fiú-testvérpár esetét ismerteti, akik egymást követően, hat hónapos korukban haltak meg. Diffuz kisagysorvadás mellett, különösen a fasciculus gracilisban és a gerincvelő hátulsó szarvában nagy számban mutatkoztak sphaeroid-testek. A pallidumban csekély mértékű sudanophil lipidlerakódás volt észlelhető.

Ideggyógyászati Szemle

1989. ÁPRILIS 01.

Jansky-Bielschowsky típusú késői infantilis neuronális ceroid lipofuscinosis elektrophysiológiai jellemzői

KALMANCHEY R., FARKAS A., SISKA E., SÓLYOM A., NEUWIRTH M., PRINCZINGER A., HAJMÁSI Zs.

A szerzők egy késői infantilis (Jansky-Bielschowsky) típusú NCL-ben szenvedő leánygyermek esetét ismertetik a jellegzetes elektrophysiológiai eltérésekkel: generalizált tüske-hullám mintájú görcsjelek az EEG-ben, lassú frekvenciájú fényingerlésnél frekvenciakövetés, kórosan nagy amlitúdójú vizuális kiváltott potenciál és károsodott elektroretinogram. Ezek mellett normális agytörzsi acusticus kiváltott potenciálok voltak regisztrálhatók.

Ideggyógyászati Szemle

1978. ÁPRILIS 01.

Proskinetikus tünetek motilitás-pszichózisban, mint akcentuáló személyiségvonások

DR. PETHŐ Bertalan, DR. KARCZAG István

A szerzők proskinetikus tüneteket észleltek motilitás-pszichózis keretében. Esetükben a proskinetikus tünetek az egyébként infantilis személyiség egyik jellemzőjének, nem pedig a pszichózis velejáróinak bizonyultak. Felvetik a kérdést, hogy vajon mennyiben és milyen jellemvonás-konstellációban fordulnak elő proskinetikus ( és általában kataton tünetek) akcentuáló személyiségvonásként.

Ideggyógyászati Szemle

1975. JANUÁR 01.

BESZÁMOLÓ

DR. CSANDA Endre

Az első a dystrophias és degeneratív „systémás" megbetegedéseket foglalta össze. Haltia és mtsai (Helsinki) ceroid lipofuscinosis infantilis formájáról számoltak be 60 finn gyermeknél (8-18 hónaposak) végzett biopsiás és autopsiás feldolgozás alapján. A tárolt anyag fénymikroszkópos vizsgálatát EM. vizsgálatokkal egészítették ki az osmiophyl anyagnak egyenletes granuláris ultrastructuráját észlelték.

Ideggyógyászati Szemle

1974. NOVEMBER 01.

Izom-dystrophiás családban észlelt leánybeteg (X chromosomalis vagy autosomalis recessiv öröklődés?)

DR. MÁRKUS Attila, DR. FORNÁDI Ferenc, DR. BEKÉNY György

3 testvéren, 2 fiún és 1 leányon észleltünk típusos i.d.-t. 3 betegünk minden adata jól beleillett a Duchenne i.d. típusos képébe. A leánybeteg miatt azonban mérlegelnünk kellett az infantilis recessiv autosomalis típus lehetőségét is. A beteg leánynál talált magas serum-enzym értékek, EKG elváltozás, a családban észlelt csontfejlődési rendellenességek és mentális retardatio alapján valószínű, hogy Duchenne típusú i.d.-ról volt szó. Duchenne-es családok nőtagjain a következő elváltozás-fokozatok lehetnek jelen: 1. Átvivőkön klinikai tünetmentesség mellett különböző módszerekkel enyhe kóros eltérések mutathatók ki, 2. I.d. abortiv tünetei vannak jelen, 3. Duchenne típusú i.d. enyhe formája észlelhető leánygyermeken. Az irodalomban kb. 20 ilyen eset található. Ide soroljuk saját észlelésünket. A folyamatos átmenetet képező elváltozások súlyossága az izomsejtekben functionáló kóros X chromosomák mennyiségével arányos.

Ideggyógyászati Szemle

1974. ÁPRILIS 01.

Infantilis schizophrenia

DR. FARKASINSZKY Teréz, DR. SZILÁRD János, DR. VARGHA Miklós

A szerzők az infantilis schizophrenia 12 esetét elemzik aetiologia, symptomatologia, kórlefolyás, kimenettel és therapiás effectus szempontjából. Az esetekből arra lehet következtetni, hogy a gyermekkorban jelentkező betegség tünettanában, lefolyásában a kor pathoplastikus factorai, valamint a fejlődő gyermeki személyiségben a betegség okozta mélyreható destructio következtében a felnőtti kórformáktól különbözik. A korán és lappangva kezdődő esetek kifejezetten rosszindulatú lefolyást mutatnak a mentális fejlődés és a szociális adaptatio szempontjából egyaránt. 3 esetben a remissio valamilyen foka elérhető volt; ezen esetek a korai felismerés fontosságát jelzik. A rendelkezésünkre álló összes psychiatriai kezelési módokat az életkor figyelembevétele mellett alkalmazni kell. A közölt esetek sematikus és környezeti hatások szerepe mellett az örökletes tényezők jelentőségére utalnak. Ez 12-ből 4 esetben biztosan kimutatható. A vizsgálatok adatokat szolgáltatnak ahhoz az elmélethez is, mely szerint az sch. és a mániás depressiós psychosis öröklési menete a statisztikai értékelés tükrében nem teljesen divergál.

Ideggyógyászati Szemle

1974. MÁRCIUS 01.

A serdülőkori neurosisok problémái

DR. VIKÁR György

Az irodalom rövid ismertetése után 50 eset alapján vizsgáltuk kimutathatók e fázisspecifikus vonások a serdülőkori neurosisok phaenomenologiájában, pathogenesisében és az alkalmazott therapiás módszerek ezeket mennyire veszik figyelembe. Megállapítottuk, hogy a tüneti kép viszonylag gyorsan változik és az elhárítás labilitása nyomja rá bélyegét, tudattalan tartalmak útja a tudat és a psychomotorium felé nyitottabb, mint felnőttkorban. Ez differential-diagnosztikai problémákhoz vezethet neurosis és psychosis közt. A pathogenesisben a szokásos neurotizáló tényezők mellett különleges jelentőséget tulajdonítottunk bizonyos szélsőséges családszerkezeteknek. A szétesett család nem nyújt az emberi kapcsolatokhoz megfelelő identificatiós mintákat, az izolált család viszont provokálja az infantilis emotionalis konfliktusok újjáéledését fejlettebb síkon és azokat sokáig konzerválja. Mindkettő a serdülőkor egyik fázisspecifikus „feladatának”, a családról való részletes és fokozatos leválásnak ellene dolgozik és így praedisponál a psychoneurosis serdülőkori manifestatiójára. A psychotherapia nagy nehézségbe ütközik, a klasszikus módszerek csak módosítással alkalmazhatók, az indulatáttétel intenzitása és gyors átcsapása pozitívból negatívba könnyen a kezelés megszakításához vezet. Tapasztalatunk szerint a therapeuta akkor tarthatja meg leginkább a betegét, ha módszeréhez nem ragaszkodik mereven és a korszak fázisspecifikus problémáinak megoldásához észrevehető segítséget nyújt.