Ideggyógyászati Szemle

BESZÁMOLÓ

DR. CSANDA Endre

1975. JANUÁR 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1975;28(01)

Az első a dystrophias és degeneratív „systémás" megbetegedéseket foglalta össze. Haltia és mtsai (Helsinki) ceroid lipofuscinosis infantilis formájáról számoltak be 60 finn gyermeknél (8-18 hónaposak) végzett biopsiás és autopsiás feldolgozás alapján. A tárolt anyag fénymikroszkópos vizsgálatát EM. vizsgálatokkal egészítették ki az osmiophyl anyagnak egyenletes granuláris ultrastructuráját észlelték.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Nemi chromosoma rendellenességek szűrése férfi elmebetegek körében

DR. TRIXLER Mátyás, DR. KOSZTOLÁNYI György, DR. MÉHES Károly

A nemi chromosoma rendellenességek és a társuló személyiségzavar és mentalis retardatio közötti kapcsolat felismerése óta egyre több genetikai célú szűrővizsgálatot végeztek elmebetegek körében.

Ideggyógyászati Szemle

Psychiaterek között végzett attitude-vizsgálatok az elektroconvulsiv kezeléssel kapcsolatban

DR. FENYVESI Tamás, DR. KUNCZ Elemér, DR. SIMEK Zsófia

A convulsiv kezelések a harmincas évektől gyorsan elterjedtek és az ún. ,,nagy" psychiatria terápiás lehetőségeinek szinte még ma is a gerincét alkotják. Előítéletek, affectiv állásfoglalások, illetve elméleti meggondolások következményeként ugyanakkor a convulsiv kezelések alkalmazóit kezdettől fogva támadások érték (Cerletti). A jelenkori psychiatriában fokozódó jelentőségűnek tűnő elméleti ellenvetések gyökerei a pharmacotherápia sikereiben és a psychologiai betegség - keletkezési elméletek térhódításában keresendők.

Ideggyógyászati Szemle

A peripheriás idegrendszer károsodása Hodgkin-betegségben

DR. AMBRÓZY György, DR. HASZNOS Tivadar

Az utóbbi évtizedben jelentősen növekedett az érdeklődés a Hodgkin-betegség iránt. Ennek oka újabb chemotherapiás gyógyszerek és sugárforrások eredményesebb alkalmazása. Nem fordult kellő figyelem a kórlefolyást befolyásoló idegrendszeri szövődmények felé. Ezek között leggyakrabban a peripheriás idegrendszer károsodása ismerhető fel. Kezelésük a betegek élettartamát meghosszabbíthatja és fájdalomcsillapító hatásuk miatt a betegség elviselhetőbb.

Ideggyógyászati Szemle

Összehasonlító biokémiai mérések fiatal patkányok, E-vitaminhiányos izom-dystrophiás patkányok és felnőtt patkányok izomanyagcseréjében

DR. LIPCSEY Attila, FEKETE Istvánné

A dystrophia musculorum progressiva aetiologiájában elsősorban genetikus faktorok szerepelnek. A pathomechanismus szempontjából a lipid anyagcsere elváltozása igen jelentősnek látszik. A lipid anyagcsere megváltozásának fontos szerepe lehet a sarcolemma valószínűsíthető permeabilitas zavaránál. A vizsgálatok szerint [31] a sarcolemma lipid mennyisége változást mutat dystrophia musculorum progressiva esetében.

Ideggyógyászati Szemle

Intrasellaris „germinoma"

DR. KARLINGER Kinga

Az intracranialis tumorok kb. 1 %-a teratoma, s ezek egyik specialis fajtájának, az ún. ,,germinomának" eredetéről, elnevezéséről, klasszifikációjáról vita folyik az irodalomban egészen a legutóbbi időkig. Munkánkban egy intrasellaris tumorral operált s az eltávolított tumor szövettani vizsgálatánál talált germinoma kapcsán kívánunk e kérdéshez adatokat szolgáltatni.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

„Olykor úgy éreztem, én jobban értem még, mit akar a beteg mondani” Orvosi antropológia - orvostanhallgatók terepmunkatapasztalatai

ZANA Ágnes, ZSINKÓ-SZABÓ Zoltán

A tanulmány a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán futó orvosi antropológia tantárgy oktatásában szerzett tapasztalatokról számol be. Az orvosi antropológiát sokan a „Dr. Csont-féle” fizikai antropológiával azonosítják, holott e tudományterület a kulturális antropológia egyik, alkalmazott antropológiával foglalkozó ága. A gyakorlatok során a preklinikai éveiket töltő - tehát már nem laikus, még nem gyógyító - hallgatók többek között antropológiai terepmunkát, részt vevő megfigyelést végeznek az általuk választott egészségügyi intézményben: kórházi osztályon, családorvosi rendelőben vagy alternatív gyógyászati központban/rendelőben. A terepmunka célja a különböző gyógyító rendszerek, és az orvos-beteg viszony vizsgálata, értelmezése. Az utóbbi kilenc év alatt közel ötszáz terepmunka-beszámoló született, ezek alapján a tanulmány kísérletet tesz arra, hogy összegezve a tapasztalatokat, képet alkosson a hazai orvoslás pluralizmusáról, a különböző gyógyítási rendszerek használhatóságáról és esetleges hibáiról, és végső soron az orvosi antropológia tantárgy hatékonyságáról.

Klinikai Onkológia

A CDK 4/6 gátlók emlőrákban: a jelen ellentmondásai és a jövő irányai

SPRING M. Laura, WANDER A. Seth, ZANGARDI Mark, BARDIA Aditya

A beszámoló célja leírni és összefoglalni a CDK 4/6 gátlók szerepét hormonreceptor-pozitív (HR+) áttétes emlőrákban (HR+MBC), valamint rávilágítani a jelen ellentmondásaira és a kutatás kibontakozó új területeire. Jelenlegi leletek: A palbociclib, a ribociclib és az abemaciclib egyaránt befogadást nyertek HR+MBC kezelésére egy aromatázgátlóval vagy a fulvestranttal való kombinációban. Az abemaciclib előzetesen kezelt esetekben monoterápiában is alkalmazható. A téma megválaszolatlan alapkérdései a következők: Minden HR+MCB-ben szenvedő betegnél az első vonalban vagy csak egy későbbi vonalban kell alkalmazni a CDK 4/6 gátlókat? Kérdéses a teljes túlélésre gyakorolt hatás, kérdéses a folyamatos CDK 4/6 gátlás szerepe, kérdéses a klinikai rezisztencia kialakulásának mechanizmusa és a kezelések sorrendje is. Összefoglalás: A CDK 4/6 gátlók kifejlesztése megváltoztatta a HR+MBC-s betegek kezelését. További kutatások szükségesek az optimális kezelési sorrend meghatározásához, a rezisztenciát vezérlő mechanizmusok megértéséhez és a rezisztencia megelőzését és legyőzését célzó, valamint az áttétes emlőrákos betegség kimenetelének javításához szükséges új terápiás stratégiák kialakításához.

Hypertonia és Nephrologia

Beszámoló az ERA/EDTA 57. (virtuális) kongresszusának néhány meghatározó előadásáról

KOVÁCS Tibor

A koronavírus-járványra tekintettel az idei évben az Európai Vesetársaság (ERA-EDTA) évenkénti grandiózus konferenciáját online módon rendezte meg 2020. június 6–9. között. Jelen közleményben a számomra érdekesnek tartott szekciókból készítettem egy összefoglalást, azzal a céllal, hogy bemutassam a nefrológia számos területén az elmúlt évben történt fejlődést, illetve az egyes témákban részletesebb elmélyülést szándékozók számára, néhány friss irodalmi utalást, hogy segítséget nyújtsak a részletek további tanulmányozásához.

Ideggyógyászati Szemle

Az idegtudományi kutatások új eredményeinek tanulságai – a mentális zavarok tünettani és etiológiai heterogenitásának háttértényezői

OSVÁTH Péter

Napjainkban a genetikai, neurobiológiai, neuropszichológiai és pszichoszociális kutatások középpontjában a pszichiátriai betegségek etiológiájának pontosabb felderítése áll, különös tekintettel az egyes rizikófaktorok szerepére és komplex interakcióira. Azonban egyre nagyobb kihívást jelent az eltérő szempontú és módszerű kutatások eredményeinek koherens elméleti keretben való értelmezése, pedig csak ez vezet­het a pszichiátriai betegségek komplexitásának és ki­alakulásuk mechanizmusának pontosabb megérté­sé­hez. A közlemény célja a mentális zavarok etioló­giai hátteré­vel kapcsolatos új kutatási irányvonalak áttekintése, valamint az ezek integrálása érdekében kidolgozott Research Domain Criteria (RDoC) rendszer bemutatása. A legrangosabb pszichiátriai szaklapokban az elmúlt öt évben megjelent nagy esetszámú kutatások­ról beszámoló közlemények áttekintése, melyek a mentális zavarok etiológiájával kapcsolatos új eredményeket foglalták össze. Bár a jelenlegi osztályozás szerint a mentális zavarok szigorúan elkülönített diagnosztikus kategó­riákat alkotnak, az új eredmények arra utalnak, hogy ezek a markáns különbségek a tünettani, genetikai és neurobiológiai háttér vonatkozásában nem észlelhetők, hiszen kiderült, hogy számos mentális zavar hátterében közös molekuláris genetikai rizikófaktorok vannak, melyek közös neurobiológiai patomechanizmusokra utalhatnak. A kutatási eredmények a pszichiátriai nozológia etiológiai alapokon történő újragondolásának szükségességét támasztják alá, és fontos előrelépést je­lentenek a mentális zavarok neurobiológiai háttérténye­zőinek pontosabb felderítésében és így a célzottabb terápiás módszerek kifejlesztésében is. Ebben komoly segítséget jelenthet az RDoC szempontrendszerének kidolgozása, hiszen ez a dimenzionális megközelítés annak esélyét nyújtja, hogy a – napjainkban még sokszor diffúz vagy akár ellentmondásos – idegtudományi kutatási eredményeket egy­séges elméleti keretbe integrálva a mentális zavarok etiológiájának, nozológiájának és terápiájának új aspektusai is megismerhetőek legyenek.

Nővér

Pályaválasztás 2020 - beszámoló az egészségügyi hivatást népszerűsítő kamarai kampányról

BALOGH Zoltán, BABONITS Tamásné

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az elmúlt évben megkezdett egészségügyi hivatást népszerűsítő országos kampányt 2019-ben tovább folytatta. Újabb, az egészségügyi hivatást népszerűsítő kampányfilmek készültek el, melynek bemutatását ismét az iskolai tanév kezdetére időzítette azzal a céllal, hogy a 2019/2020-as tanévben a most még iskolapadban ülő, a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, a következő generációnak megmutassák a szakdolgozói, kiemelten az ápolói munka érdekes és izgalmas világát.