Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 51
Ideggyógyászati Szemle
1995. MÁJUS 01.
AZ ELZÁRÓDÁSOS HYDROCEPHALUSOK ÚJ KEZELÉSI LEHETŐSÉGE: A NEUROENDOSZKÓPIÁS VENTRICULOTOMIA A SÖNTMŰTÉT ALTERNATÍVÁJA?
A szerzők 7 beteg esetében végezték el a harmadik kamra endoszkópos ventriculotomiáját, liquorfelszívódási zavarral nem járó occlusiv hydrocephalus internus kezelésére. A modern képalkotó módszereket (CT, MR) nemcsak a diagnózis felállításához és a műtét utáni állapot ellenőrzéséhez, hanem az endoszkópos műtéti eljárás irányítására is használták (CT-vezérelt stereotaxia).
Ideggyógyászati Szemle
1994. MÁJUS 20.
[Komplex hydrocephalus]
[Az akut tüneteket okozó hydrocephalusban szenvedő betegek többségét a klinikai anamnézis, a CT-vizsgálat és a hagyományos sönt alkalmazása alapján tökéletesen kielégítően kezelik. A hydrocephalus krónikusabb formáit azonban minden korcsoportban nehéz lehet megkülönböztetni a különböző típusú agyi atrófiától pusztán a klinikai tünetek és a CT-vizsgálat alapján, bár Hakim klasszikus hármasa, a járászavar, a vizeletinkontinencia és a demencia (szellemi tompaság és friss emlékezetkiesés) nagyon hasznos. A liquorcsapolási teszt különböző formái (Wikkelso, Hakim, folyamatos drénezés) feltárják az azonnali reagálókat, de nem azokat, akik csak néhány hét vagy akár hónap után javulnak a shabuntinggal. A szubdurális folyadékgyülemek továbbra is jelentős veszélyt jelentenek a hagyományos söntöt követően. Végül, a söntök 80%-a 12 év alatt meghibásodik, és sok beteg visszatér a sönt működési zavarának tulajdonítható különféle tünetekkel, amelyeket nagyon nehéz tisztázni, beleértve a fejfájást és a kognitív hanyatlást.]
Lege Artis Medicinae
1993. AUGUSZTUS 31.
Intracranialis lipomák jelentősége egy ritka eset kapcsán
Az intracranialis lipomák ritka, a boncolási statisztikák szerint 0,08%-os gyakorisággal előforduló elváltozások. Egy 93 éves nő bal Sylvius-árokban elhelyezkedő lipomája véletlen boncolási leletként került észlelésre. A szövettani feldolgozás megerősítette a makroszkópos jellegzetességek alapján felállított diagnózist. Az elsősorban a középvonalban található intracranialis lipomákat manapság nem valódi daganatoknak, hanem a subarachnoidealis tér fejlődési rendellenességeinek tartják. A keletkezésükre vonatkozó elmélet magyarázattal szolgál a laesióhoz gyakran társuló egyéb agyfejlődési rendellenességekre, valamint az elváltozás bizonyos jellegzetességeire, mint a lipomán belüli ér és idegképletekre. Bár többnyire tünetmentesnek ismertetik az elváltozást, több esetben írtak le hozzá társuló epilepsziás rosszulléteket, hydrocephalust, fejfájást, magatartászavarokat, góctüneteket. Korszerű diagnosztikájukban a komputertomográfia és a mágneses magrezonancia-vizsgálat szerepe meghatározó. Az intracranialis lipomákat általában tünetileg kell kezelni; sebészeti kezelésük ritkán indokolt, főként a söntműtétekre korlátozódik, mivel a rezekció nehéz és nem várható tőle teljes javulás.
Ideggyógyászati Szemle
1993. JÚLIUS 20.
Vér megjelenése az agykamrában subarachnoidealis vérzés során
A szerzők három olyan betegük kórtörténetét mutatják be, akiknél subarachnoidealis vérzés (kettőnél aneurysma rupturából) akut szakaszában jelentős mennyiségű vér volt jelen az agykamrákban. A CT-vizsgálatok és a kedvező kórlefolyás alapján a szerzők úgy vélik, hogy nem az egyébként jól ismert, kamrába törő subarachnoidealis vérzésről van szó. Feltételezik, hogy a vér a subarachnoidealis térből „kamrai reflux” útján került a kamrarendszerbe. Célul tűzik ki a jelenség keletkezésének további elemzését és a subarachnoidealis vérzés utáni krónikus hydrocephalus kialakulásával kapcsolatos esetleges összefüggés vizsgálatát is.
Ideggyógyászati Szemle
1992. JÚLIUS 01.
TÁLYOG A BASALIS CISTERNÁKBAN A IV. KAMRA KÖVETKEZMÉNYES HYDROCEPHALUSÁVAL
Szerzők purulens meningitis után a hidat és a nyúltvelőt deformáló vaskos tokkal övezett tályogot mutattak ki a basalis cisternákban, mely radikális eltávolítás után gyógyult. Ezután a nem teljesen izolált IV. kamra ballonszerűen kitágult, ami az ide beültetett shuntre visszafejlődött.
Ideggyógyászati Szemle
1991. FEBRUÁR 01.
Radionuklid diagnosztika a traumás eredetű liquortéri kórformákban
A szerzők idegrendszeri sérülések következményeként kialakult liquortéri elváltozások - hydrocephalus, liquorrhoea, cysta, liquordinamaikai zavarok - miatt vizsgált 376 beteg radionuklid ciszterno-myelográfiás vizsgálatának eredményét ismertetik. Hangsúlyozzák a vizsgálat dinamikai jellegéből adódó diagnosztikai értékét. A morfológiai és funkcionális elváltozásokat kimutató módszert megbízhatónak, a terápiás terv megválasztásához egyik alapvető vizsgálati eljárásnak tartják.
Ideggyógyászati Szemle
1989. OKTÓBER 01.
A liquorelvezető shuntök szcintigráfiás vizsgálata
A liquorelvezető shuntök döntő szerepet játszanak a különböző eredetű hydrocephalusok kezelésében. Hosszabb-rövidebb idő után, általában felmerül a shunt vezetőképességének csökkenése vagy megszűnése. Az így létrejött tünetek összetéveszthetők a liquorkeringési zavaroktól független, egyéb betegségek által okozott tünetekkel (appendicitis, vírusos influenza stb.).
Ideggyógyászati Szemle
1984. MÁJUS 01.
Az arteria basilaris óriás aneurysmája
A szerzők egy 61 éves beteget ismertetnek, akit gyors szellemi hanyatlás, baloldali spastikus hemiparesis, törzs-ataxia és incontinentia urinae miatt vizsgáltak. Angiográfiával az arteria basilaris kezdeti szakaszán elhelyezkedő kb. 1 cm átmérőjű aneurysmát állapítottak meg. Boncoláskor 2,5 x 1,5 cm nagyságú, a pons basisában lévő kráterbe beágyazódott óriás aneurysmát találtak, amely komprimálta az aquaeductus cerebrit és hydrocephalust okozott. A szerzők elemzik a klinikai tünetek kialakulásának mechanizmusát.
Ideggyógyászati Szemle
1981. MÁJUS 01.
Subarachnoidalis vérzés utáni változások a subarachnoidalis térben
A szerzők subarachnoidalis vérzés utáni kommunikáló hydrocephaluses betegek agyában a subarachnoidalis tér különböző súlyosságé elzáródását mutatták ki — elsősorban a fissura Sylviiben és a parasagittalis sulcusokban — SEM-os vizsgálatokkal. A liquor-utakat elzáró SF-t 4 fokozatba sorolták a normál állapottól a liquortér teljes elzáródásáig, ahol már liquor keringés nem lehetséges. Experimentálisán a SF mennyiségét intrathecalisan adott szteroiddal (fluor-metil-prednisolon) nem tudták csökkenteni. A fibrózist intrathecalis fibrinolitikus kezelés (urokináz) csökkentette az antifibrinolitikus kezelést (tranexamin sav) fokozta. Polarizációs mikroszkópos vizsgálatokkal, topooptikai reakciókkal a SF kollagénnek bizonyult. A SF kialakulásában a makrofágok is fontos szerepet játszanak.
Ideggyógyászati Szemle
1981. ÁPRILIS 01.
A subarachnoidalis vérzés és subarachnoidalis nyomásfokozódás hatása az arachnoidalis villusokra
A szerzők experimentálisán vizsgálták a SAV és nyomásváltozás hatását a subarachnoidalis villusokra SEM segítségével. A villusok felszíni struktúrája 50—60 víz-mm-es intracisternális nyomásnál volt megfigyelhető, nagyobb nyomással adott infúzió a villusok endothel borítását felszakította és azok belső struktúrája is vizsgálhatóvá vált sztereoszkóposan. A villusok felszínén mikrovillusokat, vacuolanyílásokat és intercelluláris nyílásokat figyeltek meg. Preformált tubulusokat, pórusokat nem találtak. Vizsgálataik megerősítik, hogy a SAV után a villusokat a vörösvértestek elzárhatják és ez is hozzájárul a vérzés utáni akut hydrocephalus kialakulásához.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.